Felfüggesztette a Fehér Ház az amerikai gyártású kazettás bombák szállítását a polgárháború dúlta Jemenben légicsapásokat végrehajtó Szaúd-Arábiának – jelentette a Foreign Policy című lap amerikai tisztviselőkre hivatkozva.
A tisztviselők az amerikai kormány lépését azokkal a jelentésekkel indokolták, amelyek szerint a nemzetközileg elismert jemeni kormány oldalán beavatkozó Szaúd-Arábia vezette koalíció gépei kazettás bombákat vetettek be civilek lakta területeken.
A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogvédő szervezet Jemenben végzett vizsgálatai szerint legalább 5 koalíciós támadásban bevetették ezt a típusú kazettás bombát civilek lakta területeken – írta a Foreign Policy. Az amerikai lap szerint nem világos, hogy Barack Obama amerikai elnök kormányának intézkedése egy adott szállítmányra vonatkozik, vagy hosszú távon felfüggesztik a kazettás bombák eladását Szaúd-Arábiának. Az Egyesült Államok 2013-ban szerződést kötött az olajmonarchiával 1300 CBU-105 típusú bomba eladásáról, és nem tudni, hogy a szerződésbe foglalt mennyiségből eddig mennyit szállítottak le. Amerikai tisztviselők korábban bírálták a kormányt, amiért támogatja az olajmonarchiát a jemeni konfliktusban. Az Egyesült Államok fegyverekkel és kiképzéssel támogatja a koalíciót, emellett információt nyújt a célpontok kiválasztásához, és légi utántöltéssel segíti a katonai szövetség gépeit – írta a Foreign Policy.
Jemen északi felét a Húszik és a népi önvédelmi szerveteket és szövetségeseik tartják irányításuk alatt, míg a délnyugati országrészben a megbuktatott szaúdiakhoz hű Mansour Al-Hadi hadserege van jelen, amely azonban csak külső segítséggel tudja fenntartani magát. A Szaúd-Arábia vezette katonai szövetség 2015 márciusában avatkozott be a konfliktusba a Al-Hadi oldalán, s idővel kiszorította a síita Húszikat a délnyugati országrészből. Az országot sújtó háború 2014-ben robbant ki, amikor az “arab tavasz” folyományaként elűzték Ali Abdallah Saleh elnököt. A hivatalos becslések szerint a konfliktusban több ezer vesztette életét, az ország pedig a humanitárius katasztrófa szélére került. Az elűzött Saleh elnök később visszatért Jemenbe és a Húszik oldalán harcolt a szaúdiak és Al-Hadi ellen.
Tiltott fegyver
A nemzetközi humanitárius jog elvei megkövetelik a hadviselő felektől, hogy megkülönböztessék a harcolókat és a nem-harcolókat, és megtiltja az olyan jellegű hadműveleteket, amelyek során ez a követelmény nem teljesíthető.
Számos elemző és nem kormányzati szervezet, így például a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (International Committee of the Red Cross – ICRC) álláspontja szerint a kazettás lőszerek a nemzetközi szokásjog alapján tiltott fegyvernek minősülnek, elsősorban azért, mert hatásuk megkülönböztetés nélkülinek minősül. Ezzel szemben ellenérvként az szokott szerepelni, hogy a használat módja dönti el, hogy ez a fegyver mennyiben jogellenes: katonai élőerő, illetve harceszközök elleni alkalmazása tökéletesen megfelel a hadviselési szabályoknak.
2008. május 30-án Dublinban 107 állam elfogadta a kazettás fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt.[2] Az egyezmény 2008. december 3-tól nyílt meg aláírásra, és a 30. megerősítő okirat letétbe helyezése után hat hónappal lépett hatályba. Nem csatlakozott az egyezményhez többek között az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Finnország.
Az egyezmény alapján tilos ilyen fegyver alkalmazása, gyártása, készleten tartása, illetve más államoknak való átadása, a létező készleteket pedig az azokat birtokló államoknak meg kell semmisíteniük.
Várhatóan az a kevés számú állam, amely rendszerben tart ilyen fegyvertípust, nem fog csatlakozni az egyezményhez, így a szerződéses tilalom rájuk nem fog kiterjedni. A konkrét jogi tilalom hiánya ellenére, az ICRC várakozása szerint az egyezmény léte, és széles körű elfogadottsága ezeket az államokat is álláspontjuk megváltoztatására fogja majd késztetni.
Orientalista.hu – MTI nyomá
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
