Az újraélesztés az elsősegélynyújtás egyik legismertebb eljárása, amelyről szinte mindenki hallott már. Azt azonban kevesebben tudják, hogy egy kisgyermek, egy csecsemő és egy felnőtt újraélesztése között fontos különbségek vannak. Október 16-a, az újraélesztés európai napja jó alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a mentők kiérkezése előtt megkezdett újraélesztés jelentőségére, valamint azokra az eltérésekre, amelyek életmentő helyzetben különösen fontosak lehetnek.
Az Európai Újraélesztési Tanács (ERC) idei kampánya a „Pass the Pulse” jelmondatra épül. Üzenete, hogy tanuljuk meg az újraélesztés alapjait, adjuk tovább ezt a tudást másoknak, és szükség esetén merjük alkalmazni.
Gyermekek és felnőttek – miben különbözik az újraélesztés?
Míg a felnőtteknél a keringésleállás leggyakoribb oka a szívinfarktus, a gyermekeknél többnyire légzési probléma áll a háttérben. Ha egy gyermek eszméletlen és nem reagál, azonnal mentőt kell hívni a 155-ös telefonszámon. Érdemes a telefont kihangosítani, hogy a segítséget kérő személy mindkét keze szabadon maradjon, és ellenőrizni tudja a gyermek légzését.
„A légzés ellenőrzéséhez óvatosan hátrahajtjuk a gyermek fejét, majd legfeljebb tíz másodpercig figyeljük és hallgatjuk, hogy lélegzik-e. Ha nem lélegzik, öt kezdeti befúvást végzünk, majd megkezdjük az újraélesztést. Ha korábban nem vettünk részt újraélesztési képzésen, harminc mellkaskompressziót két befúvás kövessen” – ismerteti a teendőket Patrik Brna mentőápoló, a ZaMED Oktatóközpontjának vezetője.
Fontos azonban, hogy a gyermek tüdejébe ne fújjunk túl sok levegőt, hiszen a tüdőkapacitása kisebb, mint egy felnőtté.
„A befúvás közben figyeljük a gyermek mellkasát, és csak annyi levegőt juttassunk a tüdejébe, amennyitől a mellkas láthatóan megemelkedik. Ne feledkezzünk meg a fej hátrahajtásáról, és arról sem, hogy a befúvások között időt kell hagyni a levegő távozására, akárcsak a felnőttek esetében” – magyarázza a szakember.
Amennyiben a közelben rendelkezésre áll automata külső defibrillátor (AED), azt is használni kell.
Csecsemők esetében szintén öt kezdeti befúvással kezdjük az újraélesztést, a mellkaskompressziót azonban másképpen végezzük.
„A csecsemő mellkasát két hüvelykujjal vagy két ujjal nyomjuk le, a szegycsont alsó felén, a mellkas elölről hátrafelé mért mélységének körülbelül egyharmadáig” – részletezi Patrik Brna.
Az egyévesnél idősebb gyermekek mellkasát egy vagy két kézzel nyomjuk. A megfelelő módszert a gyermek testmagassága és testsúlya alapján kell megválasztani.
„Arra azonban minden esetben ügyelni kell, hogy a karunk könyökben nyújtva legyen, és két mellkaskompresszió között a mellkast teljesen tehermentesítsük.”
Ha felnőttnek kell elsősegélyt nyújtani, a mellkaskompressziót mindig két kézzel végezzük.
„A mellkaskompresszió üteme gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt percenként 100–120 nyomás” – hangsúlyozza a mentőápoló.
Az egyes korosztályok újraélesztése közötti különbségek senkit sem tántoríthatnak el a segítségnyújtástól. Ha valaki bizonytalan a teendőkben, a legfontosabb, hogy hívjon mentőt, és kövesse a 155-ös segélyhívó vonal diszpécserének utasításait.
Az újraélesztés minősége mérhető
A helyes eljárások ismerete és a rendszeres gyakorlás a hivatásos egészségügyi dolgozók számára is elengedhetetlen. A ZaMED ezért hosszú ideje figyelemmel kíséri mentőegységeinek újraélesztési tevékenységét, az eredményeket pedig felhasználja a szakemberek továbbképzésében.
A 2026-ban elvégzett belső ellenőrzés kimutatta, hogy a mentőszolgálat munkatársai a hirtelen keringésleállással járó esetek 92 százalékában az Európai Újraélesztési Tanács legújabb, 2025-ös szakmai ajánlásainak megfelelően jártak el.
Az újraélesztett betegek 27 százaléka életben volt, amikor átadták őket a kórháznak. Ez az eredmény kedvezőnek számít, mivel az EuReCa III elnevezésű európai tanulmány ugyanezen mutató esetében 12,3 és 25,5 százalék közötti túlélési arányt közöl.
Még jobb eredményt értek el a ZaMED mentőegységei abban a nemzetközi összehasonlításokban is vizsgált betegcsoportban, amelynek tagjai megfeleltek a különösen magas túlélési esélyt jelző feltételeknek.
Ezeknek a betegeknek az 53 százalékát, vagyis több mint minden második pácienst sikerült életben átadni a kórháznak.
Ezt a mutatót a mentőszolgálatok nemzetközi összehasonlítására is használják. A ZaMED szerint az elért eredmény az európai sürgősségi mentőszolgálatok élmezőnyébe helyezi a társaságot.
Tudás, amelyet érdemes továbbadni
A „Pass the Pulse” kampány célja, hogy az újraélesztéssel kapcsolatos ismeretek minél több emberhez eljussanak, és rendszeres gyakorlással hosszú távon is megmaradjanak.
Minél többen képesek felismerni egy életveszélyes helyzetet és már a mentők kiérkezése előtt megkezdeni a segítségnyújtást, annál nagyobb az esélye annak, hogy a beteg időben megfelelő ellátásban részesül.
„Az életjeleket nem mutató beteg számára bármilyen elsősegélynyújtás jobb, mint ha egyáltalán nem kap segítséget. Ezért folyamatosan fejlesszük azokat az ismereteinket és készségeinket, amelyekkel életeket menthetünk, legyen szó felnőttekről vagy gyermekekről” – zárja gondolatait Patrik Brna.
A ZaMED mentőszolgálatról
A ZaMED mentőszolgálatot 2005-ben alapították. Éjjel-nappal sürgősségi, kórház előtti egészségügyi ellátást biztosít életveszélyes állapotok, valamint olyan betegségek esetén, amelyek súlyos egészségkárosodáshoz vezethetnek.
Jelenleg 22 földi mentőegységet működtet a Dunaszerdahelyi, Galántai, Komáromi, Érsekújvári, Lévai, Nagykürtösi és Zólyomi járásban.
Évente több mint 25 ezer beteget látnak el, mentőegységeik pedig összesen több mint 1,3 millió kilométert tesznek meg.
A társaság részeként oktatóközpont is működik, amelynek létrehozása óta több mint 720 tanfolyamot szerveztek, a képzéseken pedig több mint 4800-an vettek részt.
Az oktatóközpont 2026-ban a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztériumától akkreditációt kapott mint az egész életen át tartó tanulás területén működő képzési intézmény.
SZE/Felvidék.ma/Sajtóközlemény
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
