Már nem tartják megtanulhatatlannak a külföldi cserediákok a magyar nyelvet, igaz, még mindig sokan nehéznek tartják például a nyelvtant.
Egy kutatásban részt vevő diákok 90 százaléka úgy gondolja, felnőtt életükben nagy hasznát veszik majd magyar tudásuknak.
Bár előítéletekkel érkeznek hazánkba a magyar nyelv nehézségeire vonatkozóan a külföldi cserediákok, fél év elteltével mégis alig három százalékuk tartja megtanulhatatlannak a nyelvünket. Kilencven százalékuk úgy vélekedik, hogy felnőttként hasznát veszi majd magyar tudásának, 20 százalék pedig meg is él majd belőle – állapította meg egy, a külföldi cserediákok körében itthon elvégzett friss felmérés, amelyet az AFS Nemzetközi Csereprogram Alapítvány végzett.
Az online felmérésében résztvevő, jelenleg is Magyarországon élő külföldi cserediákok nulla nyelvismerettel érkeztek hazánkba: 27 százalékuk egyáltalán nem beszélt magyarul, míg 47 százalékuk 10-nél, 21 százalékuk pedig 100-nál kevesebb magyar szót tudott érkezése előtt.
Az online kérdőíves megkérdezés 2016. március 3. és 18. között zajlott, mintegy 70 középiskolás cserediák válaszadó részvételével, ebből 34-en Ázsiából, 29-en Európából, 4-en Észak-Amerikából, 3-an pedig Közép- vagy Dél-Amerikából érkeztek hazánkba.
Három hónap után már értették
A felmérésből kiderült: három hónap itt tartózkodás után a válaszadók csupán tíz százaléka érezte úgy, hogy továbbra sem ért egy szót sem osztálytársai beszédéből.
Többségük, 71,4 százalékuk már értett néhány szót, 15,7 százalék pedig már jól megértette osztálytársai beszélgetéseit is.
Forrás: AFS Magyarország
Az iskolákban, ahová a cserediákok járnak, magyarul folyik az oktatás, ott pedig azonnal mélyvízbe dobják őket, és a legtöbb esetben a szeptemberi iskolakezdés után már júniusban folyékonyan beszélik a nyelvet, januárban pedig már be tudnak kapcsolódni az oktatásba.
Az iskolatársak szeretnek közvetítő – angol vagy német – nyelven beszélni, főleg az első hónapokban, aztán egy idő után már ők is magyarul beszélnek – magyarázta Bangáné Jarecsni Rita, az AFS Magyarország Nemzetközi igazgatója a hirado.hu-nak.
Forrás: AFS Magyarország
A fogadó szülőktől a legjobb tanulni
A fogadó családban emellett sok esetben a szülők nem beszélnek idegen nyelvet, így tőlük tanulnak meg igazán magyarul, mivel 30 százalékuk szinte mindig magyarul beszél a cserediákokkal, és a csak közvetítőnyelven beszélő szülők aránya is csupán 24 százalék – húzta alá az igazgató.
Előítéletekkel érkeznek
A hetvenből 21 cserediák azzal az előítélettel érkezett Magyarországra, hogy a nyelvünk megtanulhatatlan, 8,6 százalékuk pedig semmit nem hallott korábban a magyarról. 61 százalékuk a nyelvi nehézségekre felkészülten, de optimistán érkezett hazánkba.
Félévnyi itt tartózkodás után az optimisták aránya 61-ről 78,6 százalékra emelkedett, 15,7 százalék pedig átlagos nehézségű nyelvnek gondolta a magyart.
Fél év Magyarország után a 70-ből mindössze két cseregyerek érezte továbbra is megtanulhatatlannak, két másik pedig egyenesen könnyen megtanulhatónak nyelvünket.
Forrás: AFS Magyarország
A nyelvtan a legnehezebb
A cserediákok legnagyobb részének (42,9 százalékának) a magyar nyelvtan okozza a legkomolyabb nyelvi nehézséget.
A megkérdezettek körülbelül egyenlő (10 százalék körüli) arányban találják nehéznek nyelvünkben a szókincset, a hallás utáni szövegértést, az olvasást, az írást és a kiejtést.
„Két éve a mi családunk is fogadott egy német kislányt és ő arra panaszkodott, hogy a rengeteg kivétel a legnehezebb a magyar nyelvben: például a ragozásban, úgy mint a -ban, -ben, -ra, -re, -on, -en, -ön, -án.
Ezt nehéz elmagyarázni nekik, hiszen ha 50 példát veszünk, akkor 30 igazodik a szabályszerűséghez, 20 kivétel alapján működik” – magyarázta az igazgató.
A legfontosabb helyszín a nyelvtanuláshoz a család, akik sokszor különböző módszerekkel igyekeznek a nyelvet megtanítani a befogadott diáknak, például felcímkézik a lakás különböző tárgyait.
Az igazgató a hirado.hu-nak azt mondta: sokan érkeznek Európán kívülről, sok thaiföldi, japán, malajziai és dél-amerikai, valamint amerikai diák jön hazánkba magyar nyelvet tanulni.
Bangáné Jarecsni Rita elmondta azt is, hogy a nemzetek között is nagy különbségek vannak a nyelvtanulási képességekben.
„A japánok nagyon szorgalmasak, az olaszok és a törökök nagyon könnyen tanulnak meg magyarul, hiszen vannak hasonló hangok és betűk a két nyelvben. Az olaszok rendkívül jó nyelvkészségűek és rááll a fülük, szépen beszélnek fél év elteltével” – fogalmazott.
A thai-oknak ugyanakkor nagyon nehezen megy a magyar nyelv megtanulása.
„Nyelvük másképp képzi a hangokat, zártan beszélnek, és a hangképzés miatt a szavak kiejtése nehezen megy” – húzta alá Bangáné Jarecsni Rita.
Ragozás, vesszők és pontok
„Ragozzuk az igét számban és személyben, egyeztetnünk kell a tárgy határozottságával a magyar nyelvben; furcsa a sok magánhangzónk, ráadásul ott az a sok mellékjel: a pontok, vesszők az ö-n, az ű-n és így tovább.
Nem könnyű azoknak elsajátítani igeragozási rendszerünket, akik addig kizárólag angolul tanultak, nincs nyelvtanulási rutinjuk.
Csak azoknak megtanulhatatlan, akik nem tudnak időt és energiát szánni rá” – vagy nincs jó tanáruk – fogalmazott Maróti Orsolya, a Balassi Intézet Magyar Nyelvoktatási tagozatvezetője.
Hozzátette: a magyar anyanyelvűeknek természetesen nem okoz gondot a tárgy határozottsága szerinti ragozási forma kiválasztása, vagyis a tárgyas vagy alanyi ragozás, a külföldiek közül viszont sokan nehezen értik, hogy miért mondom azt, hogy látok egy lányt, de látom a lányt. Miért nem látok a lányt? – magyarázta Maróti Orsolya,
Mint mondta, szavaink közül az ő-ü-t tartalmazók nehezek: nekünk a gyönyörű szó kellemes emlékeket idéz, nekik ezzel szemben csak a kimondásával járó nehézségek jutnak eszükbe.
„Érdekes a hamis barátok kérdése is: ezek a szavak megtalálhatók több nyelvben is, de mást és mást jelentenek” – fűzte hozzá.
Európa az úticél
Bangáné Jarecsni Rita szerint a diákok elsősorban nem az országot választják, hanem egy európai országot.
„Sok szervezet különböző nyelvtanulási programmal foglalkozik, ám a nyelvtanulás csak egy része a folyamatnak, amelyen keresztül megismerhetik a kultúrát. Ez az interkulturális lehetőség kiváló arra, hogy betekintést nyerjenek például a magyar népszokásokba is. Néhány nappal ezelőtt az itt lévő külföldi diákok például a húsvéti locsolkodásban is részt vettek. Ez számukra érdekesség volt” – mondta.
A jelenleg is itt élő cserediákok döntő többsége, vagyis 70 százalékuk úgy érzi, élete során valószínűleg profitálni fog magyar tudásából, 20 százalékuk egyenesen jövőbeli megélhetését látja benne, és mindössze 10 százalékuk vélekedik úgy, hogy a csereév után soha többé nem fogja használni a magyart.
A fogadott diákok nagy része a tanév végén magyar nyelvvizsgával tér haza. A magyar cserediákok is kiváló nyelvtudással érkeznek vissza Magyarországra – hangsúlyozta Bangáné Jarecsni Rita.
Változások a magyar nyelv oktatásában
Az elmúlt 20 évben nagy változás ment végbe a magyar mint idegen nyelv oktatásának területén.
Maróti Orsolya azt mondta, módszertani kelléktára nem marad le a szélesebb körben oktatott nyelvekétől mint az angol vagy a német, a frissen végzett magyar mint idegen nyelv tanárok a magyar nyelv tanításának önálló eszközrendszerével kerülnek ki az egyetemekről.
Az ELTE Magyar mint Idegen Nyelv Tanszékének és a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatóinak tanárképzésében a Balassi Intézet is aktív szerepet vállal – mondta a hirado.hu-nak Maróti Orsolya.
„A legfontosabb elvárás a szakszerűség. Ha német nyelvet nem taníthatnak iskoláinkban német anyanyelvű tűzoltók, akkor joggal várják tőlünk diákjaink, hogy a magyart idegen nyelvként olyan magyar anyanyelvű tanárok oktassák, akik emellett ezen a területen szerzett egyetemi diplomával is rendelkeznek.
Az oktatás nálunk egyszerre szakszerű és diákcentrikus: a Lengyelországból érkezett magyar szakos egyetemista más mélységben kívánja megismerni nyelvünket, mint egy itt élő diplomata felesége vagy egy rövid ideig nálunk dolgozó üzletember. A modern nyelvoktatási módszerek, a web 2-es, interaktív tananyagok és a hagyományosnak tartott, de újra és újra felfedezett módszerek egyaránt részei egy felkészült magyar mint idegen nyelv tanár módszertani kelléktárának”- hangsúlyozta.
„A nálunk tanuló diákoknak szerencsére fontos, hogy valóban megtanuljanak magyarul, ezért örömmel fogadják a videofelvételekkel kombinált hallás utáni szövegértéses feladatokat csakúgy, mint a magyar művelődéstörténet érdekességeit bemutató szövegeket.
Beszélgetni majdnem mindenki szeret és szeretne – akár szomszédaival, akár magyar barátaival, így természetesen a szóbeli kommunikációs feladatoknak is mindenki örül.
Tanáraink azonban figyelnek arra is, hogy miközben úgy tűnik, hogy csak társalgunk, valójában irányítottan és céltudatosan sajátíttassunk el vagy gyakoroltassunk be nyelvtani formákat, szószerkezeteket”- mondta Maróti Orsolya.
„Az ösztöndíjas képzésen nálunk tanuló 90 hungarológus hallgató mellett a nyelvtanfolyamra és egyetemi előkészítő képzésre járó 240 diákunk is szívesen veszi, ha megtudhatja, ki építtette a Lánchidat, kik azok a királyok és államférfiak, akiknek szobrát a Hősök terén, képét a bankjegyeken látja.
Sokkal otthonosabbá válik számukra a környezetük, ha tudják, miért Erzsébet híd az Erzsébet híd és kiről nevezték el a Batthyány teret. A diákoktól kapott visszajelzések alapján látjuk, hogy mivel valódi nyelvtudásra tesznek szert, használni is tudják” – mondta Maróti Orsolya.
A Balassi Intézet Magyar Nyelvoktatási tagozatvezetője szerint az egyetemi előkészítő képzés után a hallgatók magyarul folytatnak egyetemi tanulmányokat és válnak mérnökké, közgazdásszá.
„Hungarológus diákjaink közül rengeteg műfordító került ki már eddig is, akik a magyar irodalom kitűnő közvetítői lettek. Mi annak is örülünk, ha a Balassi Nyári Egyetem 4 hetes intenzív tanfolyama után a magyar nyelv és kultúra igazi barátaiként távoznak tőlünk a résztvevők” – húzta alá Maróti Orsolya.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
