Bár Bródy János korábban nem tervezett több lemezt, az előző komoly sikerére, valamint a közelgő 70. születésnapra és Aréna-koncertre hivatkozva rábeszélték egy ráadásra. A napokban megjelent Ráadás című album a dalszerző, előadóművész egyik legérettebb szólómunkája, amely érzékenyen reflektál a mindennapok aktuális problémáira. „Öt évvel ezelőtt valóban úgy gondoltam, hogy Az Illés szekerén című lemezemmel akár le is zárhatom pályafutásomat, hiszen a zenehallgatási szokások manapság már nem kedveznek az albumoknak, a dalok kerültek előtérbe. Engem a mikrobarázdás nagylemezek tartottak meg ebben a műfajban, azokkal egy jelenséget, egy témát, egy állapotot körbe lehet járni” – mondta Bródy János az MTI-nek.
Az Illés szekerén nagy sikert aratott, több mint tízezer példány kelt el a CD-ből. Az eredeti elgondolás az volt, hogy a zenész közelgő 70. születésnapjára készüljön bakelitlemez Az Illés szekerén anyagából. Aztán egyre-másra születtek új dalok, összeállt a Ráadás, és a 70. születésnaphoz kapcsolódó Aréna-koncert napján, április 9-én egy öt bakelitlemezes díszdoboz is megjelenik, 300 számozott és dedikált példányban a GrundRecords gondozásában.
A dobozban a kilencvenes évektől megjelent öt lemez lesz benne, tehát Az utca másik oldalán (1994), a Volt egyszer egy Bródy János-koncert (1995), a Kockázatok és mellékhatások (2001), Az Illés szekerén (2011) és a Ráadás (2016). Utóbbi kettő CD-n már elérhető, a többi CD-változata később lesz kapható.
A Ráadáson szerepelnek visszatekintő, összegző jellegű dalok (Te itt leszel majd mellettem), a magyarság 21. századi értelmét boncolgató szerzemények (Magyarok közt európai), valamint olyanok, amelyek aktuális témákkal foglalkoznak.
„Egyrészt nem tudok mást, mint énekelt ritmusos szövegekbe sűríteni azt az eléggé szorongató és kiábrándult helyzetet, amelyben nagyon sok optimizmust nehéz felmutatni, de talán a dalokban egymásra ismerünk és már nem érezzük magunkat egyedül. Másrészt számomra mindig egy lehetséges feloldása volt a nyomasztó gondoknak, ha némi iróniával az örkényi groteszkkel nézem, ami körülöttünk történik” – fejtette ki Bródy János.
A szerző-előadó több olyan korábbi dalát rögzítette újra, amelyeket az elmúlt évtizedekben Koncz Zsuzsa énekelt lemezre. Mint mondta, a friss dalok mellett ezek illettek a koncepciójába.
„Akartam egy olyan dalt, amelyben ifjúságunk szép álmait keressük, erre a Hová tűntek… megfelelő volt, csak a történetet most nem a lány, hanem a fiú meséli el. Az Egy lány sétál a domboldalon annak idején a Beatles Lucy in the Sky with Diamondsának mintájára, az LSD szójátékra épülve készült. Amikor 1972-ben megjelent, a tudatmódosító szerek még egyáltalán nem voltak forgalomban Magyarországon, a dal mégis arról szól, miként tudunk kiszakadni abból a világból. A fiatal, tehetséges Margaret Island zenekar tavaly feldolgozta ezt a számot, egy teljesen más értelmezésben” – tette hozzá.
A Felföldiné estéje kíméletlenül vet véget Csillag Hajnalka történetének. Utóbbi dal Koncz Zsuzsa 1971-es, Kis Virág című lemezén jelent meg, folytatásában a főhős élete idősen kilátástalanná válik, végül kinyitja magára a gázcsapot. „Úgy éreztem, az egykori szövőnőre ez a sors vár, magányosan nincs helye a mai világban”. A három éve elhunyt énekes-szövegíró, Cipő emléke előtt tiszteleg a Nyáréjszakán a 67-es úton. „Cipővel meglehetősen bensőséges baráti kapcsolatban voltam, halála után nem sokkal már elénekeltem ezt a dalt egy koncerten”.
Élesen fogalmaz a mai Magyarország állapotairól a Birkaország című szám, amely Weöres Sándor Majomország című versére reflektál. „Az ironikus kritikát nem mindenki veszi jó néven, ez az eddigi netes kommentekből is kiderült. Mégis azt látom, hogy a társadalom egy része, nyilván történelmi hagyományból, mentalitásából kifolyólag igencsak birka módra viselkedik”.
Egy másik dal címe Gyere édes, jöjj és korrumpálj. „Ez egy kis gúnydal arról a magatartásról, ami megkerül minden törvényt és jogot, és tönkreteszi az emberi kapcsolatokat még a magánéleti területén is”. Szintén rákerült az anyagra József Attila Világosítsd föl gyermeked című versének megzenésítése. Bródy erre a versre már a hatvanas években hivatkozott, benne a fasiszta kommunizmus szókapcsolattal. „Ez a vers arra figyelmeztet, hogy a totális rendszerek rémesen hasonlítanak egymásra, és mindig kihasználják az emberi természetben szunnyadó gonosz indulatokat”.
Kitért arra, hogy „rezignált nyuggerként” manapság már ritkábban megy el politikai jellegű rendezvényekre. „Mindig van félelem bennem attól, hogy bármilyen helyesen is gondolkodnak egyes emberek, a nagy tömegben, együtt mégis rosszul választanak. Az én szemléletem ma sem független a hatvanas évek mozgalmaitól, és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az erőszakmentesség, a szeretet és a békés változásokban való hit köré építhető. Sajnos ezekből az ideákból egyre kevesebb maradt a világban, manapság sokkal inkább az erő és az erőszak kultusza dominál”.
A Ráadás zenei rendezője, hangszerelője Kirschner Péter gitáros volt, a producer Mentler Krisztina, a közreműködő zenészek között szerepelt Szabó Ádám tangóharmonikás vagy a fúvós hangszereken játszó Ágoston Béla. „A bakelitvilág hangzását akartam felidézni a Ráadáson, olyan zenészeket kerestem, akiktől nem idegen a témák alternatív retro megközelítése”.
A Lesz még egyszer… című koncerten április 9-én a Sportarénában Bródy János 70. születésnapja (öt nappal korábban tölti be) alkalmából az eddigi életmű lesz a középpontban. A színpadon a lemezt elkészítő csapat szerepel Kirschner Péter vezetésével.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
