Az MSZP-SZDSZ alatt, illetve Gyurcsány-kormány idején a békésen tüntető tömegbe is belelövettek, a rezsim részéről a rendőri túlkapások, a hamis hatósági tanúvallomások, a koncepciós ítéletek mindennaposak voltak. Miközben a baloldal-liberális médiapropaganda szolgai módon kizárólag huligánokról hazudott, a tiltakozó diákokat, a fiatal tüntetőket a kollégiumokból, az egyetemekről rángatták ki, azért mert éltek a gyülekezési jogukkal.
Kussolt akkor az értelmiségi elit, ahol azt tapasztaltam, ott a tanári gárda is. Mégsem sejtettem, hogy egyszer majd én is elgondolkodok azon, hogy beállok azok közé, akik nem csak örökösen féltik a demokráciát, de diktatúráról is beszélnek. Mindig is szánalmasnak tartottam ezt a hisztériát egy olyan országban, ahol szabad sajtó, szabad választások vannak. Mindig is azt éreztem, hogy azok az emberek akik elcsépelik a „diktatúra” szó jelentéstartalmát azok aljas módon szembeköpik azokat akik tényleg vérrel és könnyel áztatott diktatúrában élnek Fehéroroszországban, Észak-Koreában vagy Szaúd-Arábiában. Mindig is nagyot röhögtem a Hallgatói Hálózat félidióta önkéntesein, akik behatoltak a kormánypárt székházának udvarára, felmásztak annak erkélyére, az ablaküveget betörték, majd a tétlen rendőrség szeme előtt, fülei hallatára sakál módjára „elképesztő orbáni diktatúráról” ordítottak.
Bővebben!
Forrás:jobbegyenes.blog.hu
Tovább a cikkre »
