Fennállásának 25. évfordulójához kapcsolódva november 6-án Losoncon tartotta éves közgyűlését a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC). A tanácskozáson a negyedszázados közösségépítő munka értékelése mellett a felvidéki magyar intézményrendszer jövője, a finanszírozás bizonytalanságai és a szlovák állam kisebbségekkel szembeni felelőssége került előtérbe. Somogyi Alfréd, a társulás elnöke és Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke egyaránt az összefogás, a közösségi önszerveződés és az érdekképviselet jelentőségét hangsúlyozta.
A jubileumi programsorozat Duray Miklós sírjánál kezdődött. A losonci egykori református temetőben a résztvevők koszorúkkal és virágokkal tisztelegtek a szövetség néhai elnöke, a felvidéki magyar közélet meghatározó személyisége előtt.
A Városi Múzeum dísztermében megtartott közgyűlésen a társulás vezetői az elmúlt időszak tevékenységét, gazdálkodását és a következő év feladatait tekintették át.
Huszonöt év a nemzetpolitika szolgálatában
Hideghéthy Andrea ügyvezető igazgató „25 éve a nemzetpolitika szolgálatában” címmel, képes prezentáció segítségével mutatta be a SZAKC sokrétű tevékenységét. A negyedszázados működés egyik meghatározó eredménye a tizenkét helyszínen működő területi irodahálózat, amely tájékoztatással, személyes ügyintézéssel, pályázati és adminisztratív tanácsadással segíti a felvidéki magyar közösségeket és civil szervezeteket.
Hideghéthy Andrea programigazgató (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Az előadás felidézte a Pályázati és Civil Napokat, a történelmi emlékezet ápolását szolgáló rendezvényeket, a kitelepítettekre emlékező fekete szalagos kezdeményezést, az Összetartozás táncát, valamint az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójához kapcsolódó programokat. Szó esett a családokat és gyermekeket megszólító rendezvényekről, köztük a Gyereket a magasba! kezdeményezésről, továbbá az ifjúsági közösségi programokról is.
A társulás működteti a Felvidék.ma hírportált is, amely idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját.
A szervezet gazdálkodásáról Losonszky Margit gazdasági igazgató számolt be, ismertetve a társulás pénzügyi helyzetét és működésének gazdasági hátterét.
A szlovák állam felelőssége nem helyettesíthető anyaországi támogatásokkal
Somogyi Alfréd elnöki beszámolójában a felvidéki magyar civil szervezetek előtt álló kihívásokat állította középpontba. Felidézte, hogy az elmúlt másfél évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül a felvidéki magyar intézményrendszer, amelyhez a magyarországi támogatások meghatározó mértékben járultak hozzá.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar állam segítsége nem változtat azon az alapvető tényen, hogy a szlovákiai magyar közösség tagjai Szlovákia állampolgárai, akik itt élnek, dolgoznak és adóznak. Meglátása szerint a szlovák államnak ebből fakadóan nagyobb felelősséget kellene vállalnia a kisebbségi intézmények és a közösségi élet finanszírozásában.
Somogyi Alfréd elnök (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Mint fogalmazott, a felvidéki magyar szervezetek az elmúlt időszakban olyan anyaországi támogatásokhoz jutottak, „amit alanyi jogon a szlovák államnak kellett volna, illetve kellene ma is biztosítania”.
Rámutatott, hogy a magyar kulturális, oktatási és civil szervezetek tevékenysége nemcsak a magyar közösséget erősíti, hanem a szlovák társadalmat is gazdagítja. A kisebbségi közösségek intézményeinek fenntartása ezért nem tekinthető kizárólag anyaországi támogatásokból megoldandó feladatnak.
Az elnök szerint a következő időszakban határozottabban kell képviselni a szlovákiai magyar intézményrendszer jogos támogatási igényeit a szlovák állami szervekkel szemben is.
Bizonytalanság a magyarországi támogatások körül
Somogyi Alfréd a magyarországi támogatási rendszer jövőjét övező bizonytalanságokról is beszélt. Mint elmondta, az elmúlt hónapokban több alkalommal tájékozódtak a következő évre vonatkozó lehetőségekről, ám egyelőre nem kaptak megnyugtató választ arra, hogy milyen forrásokra, milyen feltételekkel és mikor pályázhatnak a felvidéki magyar szervezetek.
A 2027-es magyar költségvetési tervezetben jelzett, határon túli támogatásokat érintő lehetséges csökkentések tovább növelték az aggodalmakat. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a következő év finanszírozási feltételei még nem tisztázottak.
A tagszervezetek képviselői (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Beszédében személyes dilemmaként vetette fel, hogy egy közösségi szervezet vezetőjének miként kell viszonyulnia az anyagi biztonság és a képviselt értékrend esetleges ütközéséhez. A Szentírásra hivatkozva hangsúlyozta, hogy az elvi következetességből a támogatások megőrzése érdekében sem kíván engedni.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a felvidéki magyar közösségnek a jelenlegi bizonytalan helyzetben különösen nagy szüksége van az összefogásra. A politikai és személyes ellentétek helyett a közös érdekek képviseletét, az intézmények megőrzését és az egymás iránti felelősséget kell előtérbe helyezni.
Új forrásokat és szorosabb együttműködést sürgetnek
Az elnök szerint a kialakult helyzetben a felvidéki magyar szervezeteknek a korábbinál is nagyobb önállóságra és együttműködésre lesz szükségük. Fel kell készülniük arra, hogy a megszokott támogatási formák megváltozhatnak, és új finanszírozási lehetőségeket kell keresniük.
Ezek között magánadományozók, vállalkozások és más támogatók megszólítását is felvetette, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hosszú távú működéshez kiszámítható megoldásokra van szükség.
Külön kitért a Kisebbségi Kulturális Alapra (KultMinor), amelynek működésével és támogatási prioritásaival kapcsolatban intenzívebb szakmai párbeszédet tartana szükségesnek. Véleménye szerint a felvidéki magyar kulturális szervezeteknek határozottabban kellene képviselniük szempontjaikat az alap szakmai és koordinációs testületeiben.
Példaként említette a 2027-es év több jelentős, a felvidéki magyarsághoz kötődő évfordulóját. Ezek között szerepel Mikszáth Kálmán születésének 180., Esterházy János halálának 70., a csehszlovák–magyar lakosságcsere megindulásának 80., valamint a komáromi magyar színjátszás intézményesülésének 75. évfordulója.
A SZAKC elnöke a nehézségek ellenére együttműködést ajánlott a felvidéki magyar kulturális, társadalmi és civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, valamint a közösségért dolgozó szakembereknek.
A Felvidék.ma jövőjének biztosítása is feladat
Somogyi Alfréd elnöki beszámolójának egyik hangsúlyos része a Felvidék.ma hírportál helyzete volt. A szövetség által működtetett, fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő szerkesztőség finanszírozása a következő évtől változások elé nézhet.
Az elnök elmondta, hogy a szervezet a bizonytalanságok ellenére továbbra is elkötelezett a hírportál működtetése mellett.
„A híroldal nem fog elsötétülni”
– jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy a két évtized alatt felhalmozott szakmai munka és a felvidéki magyar közösség életét dokumentáló híranyag olyan érték, amelynek megőrzése közös érdek.
A tagszervezetek képviselői (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A fenntartható működés érdekében felvetette egy felvidéki magyar konzervatív sajtót támogató alap létrehozását, amely magánszemélyek, önkormányzatok, egyházak, vállalkozások és szervezetek adományaira is támaszkodhatna.
Gubík László: 2027 az egész felvidéki magyar közösség számára meghatározó év lehet
A közgyűlésen felszólalt Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke, a SZAKC korábbi elnöke is, aki először a társulás és a Felvidék.ma jubileuma alkalmából köszöntötte a jelenlévőket. Megköszönte a szervezet munkáját és azt a támogatást, amelyet a Magyar Szövetség elnökeként a civil hálózattól kapott.
Kiemelte, hogy a közösségi együttműködés a következő időszakban minden eddiginél fontosabbá válhat.
„2027 valójában egy vizsga lesz a felvidéki magyarság egésze előtt”
– fogalmazott.
Gubík szerint a következő év kihívásai nem korlátozódnak a parlamenti választásokra, hanem a teljes felvidéki magyar intézményrendszert, az iskolákat, a pedagógusokat, a szülőket, a fiatalokat és a civil szervezeteket is érintik.
Úgy véli, hogy a közösségnek a korábbinál nagyobb felelősséget kell vállalnia saját intézményeinek és érdekeinek megőrzéséért. Hangsúlyozta: a közös ügyek melletti kiállás nem merülhet ki az egyetértés kinyilvánításában, a mindennapokban is aktívabb részvételre van szükség.
A magyarságpolitika jövőjével kapcsolatban egyenes beszédet és kiszámítható feltételeket sürgetett.
Mint mondta, a felvidéki magyar szervezeteknek és a Magyar Szövetségnek nemcsak a következő időszak céljait és prioritásait kell megismerniük, hanem azok konkrét megvalósítási terveit és támogatási kereteit is. A világos tájékoztatást a civil szervezetek tervezhetősége szempontjából is elengedhetetlennek nevezte.
Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A pártelnök jelezte, hogy további egyeztetések várhatók az illetékesekkel, és reményét fejezte ki, hogy legkésőbb az év végéig megszülethet az a világos keretrendszer, amely alapján a szervezetek megtervezhetik 2027-es működésüket.
Oktatás, jogbiztonság és igazságosabb forráselosztás
Gubík László a 2027-es parlamenti választások kapcsán több, általa sorskérdésnek nevezett ügyet sorolt fel.
Elsőként a nemzetiségi oktatás jövőjét említette, hangsúlyozva, hogy a magyar iskolahálózat megőrzése megfelelő jogi és finanszírozási garanciákat igényel. Fontosnak nevezte azokat a folyamatban lévő egyeztetéseket is, amelyek az oktatási tárcával zajlanak a kisebbségi iskolák helyzetéről.
Szólt a Beneš-dekrétumokhoz és a kollektív bűnösség elvéhez kapcsolódó, máig megoldatlan kérdésekről, a földelkobzások kivizsgálásának és az érintettek kárpótlásának szükségességéről is.
Külön hangsúlyt helyezett az önkormányzatok igazságosabb finanszírozására. Meglátása szerint a jelenlegi rendszer hátrányosan érinti a déli, jelentős részben magyarok lakta településeket. Ugyancsak igazságosabb területi elosztást sürgetett az európai uniós források esetében, amelyekből véleménye szerint a gazdaságilag elmaradott déli járásoknak és megyéknek a jelenleginél nagyobb arányban kellene részesülniük.
A Magyar Szövetség elnöke úgy fogalmazott, ezek azok a konkrét ügyek, amelyek képviseletét pártja a következő időszakban is meghatározónak tekinti. Szerinte a 2027-es parlamenti megmérettetés tétje ezért túlmutat a választási eredményen: azon is múlik, hogy a felvidéki magyar közösség érdekei milyen súllyal jelenhetnek meg a szlovák törvényhozásban.
A november 21-re Losoncra összehívott pártkongresszuson nemcsak a közelmúlt önkormányzati és megyei választási eredményeit kívánják értékelni, hanem a következő parlamenti választásokra vonatkozó politikai és közösségi feladatokat is áttekintik.
A SZAKC elnöksége (bj): Losonszky Margit, Hideghéthy Andrea, Somogyi Alfréd, Ladányi Lajos és Mézes Rudolf (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Gubík László felszólalása végén ismét megköszönte a SZAKC munkáját, és hangsúlyozta a civil szervezetekkel való együttműködés jelentőségét.
Kettős jubileum és Pogány Erzsébet-díjátadó
A közgyűléshez kapcsolódó ünnepi programban a résztvevők a Szövetség a Közös Célokért megalakulásának 25., valamint a Felvidék.ma hírportál létrejöttének 20. évfordulójára tekintettek vissza.
A jubileumi rendezvényhez kapcsolódott a Pogány Erzsébet-díj hatodik átadása is. A díjátadóról portálunk külön tudósításban számol be.
Szalai Erika/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
