Sztálin hóhéra naponta 10 órát gyilkolt
Saját kezűleg: ez állhatna annak a több tízezer embernek a fejfáján, akiknek a sorsát mind egy ember köti össze: Vaszilij Blohin. Mind ismerték őt, igaz legtöbbjük csak egy pillanatra találkozott vele egy sötét szobában, ami után egyikünk sem látott többé fényt. Vaszilij Blohin kiérdemelte a világtörténelem legtevékenyebb hóhéra címet.
Produktivitás és kivégzés két igencsak össze nem egyeztethető szó, mindenesetre nem meglepő, ha valaki közel 30 éven át volt Sztálin hivatásos hóhéra. Vaszilij Blohin az 1920-as évektől egészen az 50-es évekig töltötte be ezt a pozíciót és ezalatt több tízezer embert lőtt agyon személyesen, a saját kezével.
BLOHIN SZÁMÁRA A GYILKOLÁS ARRA SZOLGÁLT, HOGY ELNYOMJA LEGMÉLYEBB FÉLELMEIT ÉS MINDENHATÓ SZEREPBEN TÜNDÖKÖLHESSEN
– írta róla Harold J. Burstain, a Harvard professzora.
Miután harcolt az első világháborúban, csatlakozott a Csekához, a bolsevikok állambiztonsági szervéhez, ahol a titkos kínzásokban és kivégzésekben való helytállása hamarosan magának Sztálinnak a figyelmét is felkeltette. A diktátor személyesen bízta meg a szovjet titkosszolgálat vezetésével.
Hogyan tegyél mindenkit boldoggá? Öld meg az összes boldogtalant!
Blohin pedig nem csak koordinálta a kivégzéseket, hanem a fontosabb ügyek esetében személyesen húzta meg a ravaszt. Személyiségét leginkább az 1940-ben végrehajtott katyni mészárlás mutatja be, amikor is 7000 lengyel tiszt kivégzésére kapott parancsot közvetlenül Sztálintól. A hátborzongató követelést vérfagyasztó módszerrel hajtotta végre:
A lengyel tiszteket egyenként vezettette be egy kis szobácskába. Az ún. “Lenin-szobák” sajátosan voltak kialakítva, falait pirosra festették, hangszigetelték, a padló lejtett egy csatornanyílás felé, a szobába pedig egy öntözőcsövet vezettek.
A terem közepén Blohin állt, aki kifejezetten a kivégzésekhez kialakított egyenruhát, bőr hentes kötényt viselt, sapka volt a fején és vállig érő kesztyűt vett fel, hogy védje az uniformisát. Emberei a foglyokat Blohin elé állították, akiket kedvelt Walthertípusú német pisztolyával (ez a típus nem melegedett túl az álladó használat közben sem) fejbe lőtt. Emberei a holttesteket kihúzták és egy feldobták egy teherautóra, amiről később egy tömegsírba szórták a hullákat, közben pedig a padlót felmosták.
A kivégzéseknek semmilyen jogi formalitása nem volt, Blohin nem szerette, ha megszakítják, határozott és gyors volt, három percenként újabb személyt vezettek be hozzá. Sötétedéstől kezdve virradatig, átlagosan 10 órán keresztül folytatta ezt az eljárást, így hátborzongató módon naponta 2-300 ember lőtt agyon és 28 nap alattmind a 7000 lengyel tisztet a saját kezével mészárolta le.
1940. április 27-én Sztálin tevékenységét Vörös Zászló érdemrenddel tüntette ki. Blohint egyetlen tisztogatási hullám sem érintette, mint mondják, valószínűleg azért, mert még a végletesen paranoiás Sztálin is megbízott benne, látva, hogy teljesen hidegvérrel és gépiesen végzi a „munkáját”.
Blohin “munka” közben
Különös élvezettel végzett azokkal, akiket a “párt ellenségei” vádjával illettek: ő lőtte agyon a híres újságírót, Mihail Kolcovot és Iszaak Babel írót. Névtelen áldozatai mellett számos kommunista vezér, így Grigorij Zinovjev és Lev Kamenyev, valamint a Szovjetunió marsallja, Mihail Tuhacsevszkij fejébe is ő repített golyót. A rettegett NKVD két vezetőjére, Genrih Jagodára és Nyikolaj Jezsovra, akik korábban maguk is részt vettek a tisztogatásokban, szintén lesújtott Sztálin keze. Az ő esetükben is Blohin volt, aki meghúzta a ravaszt.
Sztálin halála után Blohint megfosztották minden rangjától, aki ezt követően alkoholista lett, megőrült és nemsokára kedvenc pisztolyát önmaga ellen fordította. Nem hibázott. De még ma is vannak, akik virágot visznek sírjára.
Sztálin többi hóhérjáról és a KGB halállistájáról itt olvashatnak.
Forrás: vigyazo.hu, (guardian)
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Bűnügy, Jó ha nem feledjük Tagged: áldozatok, diktatúra, hóhéra. kommunizmus, Sztalin
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
