Kép: Alexander Dugin
Interjú Aleksandr Dugin professzorral, orosz filozófussal, szociológussal és politológussal, aki a Nemzetközi Eurázsiai Mozgalom vezetője és az eurázsianizmus ideológiájának egyik alap gondolkodója.
– Január 1-jén kezdte meg hivatalosan működését az euro-atlanti gazdasági hatalom ellensúlyozására megalakult Eurázsiai Gazdasági Unió Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország részvételével. Sikeresebbnek látja-e ennek a szövetségnek a jövőjét, mint az Európai Unióét? Mennyire stabil és megbízható partnerei Vladimir Putyinnak Aleksandr Lukasenko fehérorosz államfő és Nursultan Nazarbajev kazah elnök, nem lehetnek ők az Egyesült Államok következő narancsos forradalmának a célpontjai?
– Az Eurázsiai Unió a többpólusú világ prototípusaként jött létre. Természetesen ez nem alternatívája az Európai Uniónak, hanem egy kísérlet arra, hogy a hasonló politikai és gazdasági rendszerű államok között létrejöhessen egy különleges gazdasági és stratégiai zóna. A Nyugat dominanciája és manipulációja teremtette feltételek mellett, főleg a kiépített hálózati rendszerét tekintve, megbízható partnerek már nem léteznek senki számára sem. Az Eurázsiai Unió minden egyes országában, így Kazahsztánban és Fehéroroszországban is, de valószínűleg leginkább Oroszországban tevékenykednek olyan nagy befolyású hálózatrendszerek, amiknek pusztán annyi a feladatuk, hogy szabotálják ezt az új, eurázsiai kezdeményezést. Mindezt figyelembe véve ahhoz, hogy az Eurázsiai Unió jövője sikeres legyen, komoly küzdelmeket kell még megvívnia. Ami a narancsos forradalmakat illeti, úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok most már magára Oroszországra fogja az erejét összpontosítani. A Nyugat egyszerűen már nem tudja nem észrevenni Moszkva kilengéseit Novorosszijával kapcsolatban, és azt egyszerűen gyengeségnek fogja fel. Így számukra éppen alkalmas az idő arra, hogy csapást mérjenek Oroszországra. De természetesen nem zárnék ki ugyanilyen csapást a Nyugat részéről Minszkre, vagy éppen Asztanára. – A Magyarországot is régóta sújtó “cordon sanitaire” nyugati koncepciójának kiiktatása kapcsán “A geopolitika alapjai” című művében “az új állami formációk teljes újrafelosztásáról” beszél “tisztán geopolitikai tényezők alapján”. Idézem: “Csak föderációk vagy néhány állam létrehozásáról lehet szó ezeknek az államoknak a helyén.” A Trianonban területe és lakossága kétharmadától megfosztott Magyarországnak milyen szerepe lenne, vagy lehetne ebben az új geopolitikai stratégiában? – Őszintén hiszem, hogy a nemzetállamok kora lejárt. Jóval több etnikum létezik, mint nemzet, és maguk a nemzeti határvonalak ebből kifolyólag mindig igazságtalanok. Ezért van újra itt az ideje a Birodalmak létrehozásának. Vagy egy Birodalom – egy nyugati, amerikai, vagy több Birodalom létrehozásáról lehet szó. Éppen ennek az eldöntésére kell megkeresni a választ. Ha több Birodalom jönne létre, akkor azokból az egyik az Eurázsiai lenne, egy másik pedig az Európai. A “cordon sanitaire” országai Európa és Eurázsia között maguk kell, hogy létrehozzanak egy közös területi egységet, mondjuk a Hatalmas Kelet-Európát, kihasználva azt a kettősséggel jellemezhető szuperpozícióját, hogy részben eurázsiai, részben európai terület. De ebben az esetben sem látom helyét a nemzeti törekvéseknek. Ha mondjuk Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, meg talán a Volinyi terület és Ausztria is egységessé válna, akkor az magába gyűjtené az összes magyart, vagyis etnikailag minden visszaállna a Trianon előtti időkre. Mindez például nemzetállam keretében szerintem nem lenne lehetséges, éppen azért nem, mert maga a nemzetállam létezése is lehetetlen. Más, ennél fontosabb tényezőket is figyelembe kell vennünk, az például, hogy milyen jövőképpel rendelkezünk. A globalizmusban az olyan értékek, mint az etnosz, vallás, kultúra, szakrális tudás teljesen elvesznek és maradnak csak az egyének tömegei, a hálózatok és a kozmopolita, mechanikus állományokba tömörült vándorló atomok. Itt már nemcsak Oroszországról, Magyarországról, vagy Ukrajnáról van szó, hanem arról, hogy ha az emberiség csak egy lépést tesz még a nyugati világ felé, az egynemű házasságok, a modernizáció és az elnyugatosítás, egy szóval a tiszta nihilizmus irányába, egyszerűen el fog tűnni a föld felszínéről. Vagy felnyitjuk végre a szemünket és közösen: oroszok, magyarok, szlávok, románok, szerbek, németek, franciák és spanyolok szembeszállunk a Nyugattal, vagy szép lassan, egyesével eltűnünk. – Az antitradicionális háttérhatalmak régóta teljes világuralomra törekszenek. Mit tesz Oroszország az orosz-ukrán konfliktus kapcsán az eszkalálódás, egy esetleges III. világháború elkerülése érdekében? Ön szerint reális veszély egy újabb egész világot érintő háború kitörése? – Véleményem szerint szinte már realizált totális világdiktatúra fenyegetettségével állunk szemben. Ez a diktatúra a háborút, mint eszközt bevetheti, de gyakorlatilag már e nélkül is létezik. Összeuszítja a népeket – így Oroszországot és Ukrajnát, mint ahogy a rendőrség beépített emberei uszítják egymásra a bűnbandákat belülről. Oroszország arra törekszik, hogy a világpolitika meghatározó tényezője legyen, de egyelőre ez nem túl jól sikerül neki. Valami sikerül, valami nem. Ezért is olyan reaktív Oroszország politikai tevékenysége Ukrajnában: minden esélyét ostobán elmulasztottunk, hogy Ukrajnát a saját oldalunkra állítsuk. Ez a mi sajátos reaktív politikánk, akkor reagálunk, amikor már nem lehet nem reagálni. Ez így nem jó. – Zbigniew Brzezinski, a posztszovjet terület szabadkőműves stratégája arról beszélt, hogy a volt Szovjetunió területét minél több utódállamra kell felosztani, hogy ezek bármikor egymás ellen lehessen fordítani őket, s így ez a terület, mint rivális hatalmi tényező, kikapcsolható legyen a világhatalmi törekvések köréből. Nem gondolja, hogy a mostani orosz-ukrán konfliktus is ennek a csapdahelyzetnek a része? – De, valószínűleg így van. Brzezinski emberei, hálózatai és pártfogoltjai jelenleg is az orosz kormány vezetőségében jelen vannak. Az orosz politika számos területét irányítják. S ők azok, akik szabotálják azt a politikát, amelyet Novorosszijával kapcsolatban kellene folytatni, ezzel előkészítve magának Oroszországnak a szétesését. – A nyár végén a moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem rektora példa nélküli és egyben méltatlan döntést hozva elbocsátotta tanári pozíciójából. Hogyan ítéli ezt meg, s Ön szerint kik állhatnak a háttérben? Ismeretes jó viszonya az orosz vezetéssel, vajon miért nem álltak ki Ön mellett? Gondolja hogy ez még megtörténhet? – Azt nem tudom, de úgy látszik, már csak egy dolog maradt számukra, hogy megöljenek engem. Az tény, hogy ellenem és minden hazafi ellen szörnyű támadások sora zajlik. Krím után megijedtek, hogy a hatalom fejet hajt az eseményekhez való hazafias hozzáállásunk előtt, és pokoli üldöztetés kezdődött meg az eurázsianizmus ellen az egész világon, így Oroszországon belül is. Nem olyan régen az Egyesült Államokban az összes televíziós csatornán bemutattak egy felvételt Glenn Beckkel, amelyben azt állította, hogy én vagyok az emberiség első számú ellensége. Oroszországban az atlantista elkötelezettségű hálózatokhoz tartozó személyek mindent megtesznek, hogy hiteltelenítsék az eurázsianizmust az orosz vezetőség szemében, erre hatalmas erőket fordítanak. Az internet tele van több százezer hamis anyaggal, ez példátlan támadásnak minősíthető. Jelenleg egyébként Oroszországban minden befagyott, a tanácsadók próbálják meggyőzni a Kremlt, hogy adja fel Novorossziját Krímért cserébe. De ez csapda, hiszen ha feladjuk Novorossziját, elveszítjük nemcsak Krímet, hanem egész Oroszországot. Ezt én mindig nyíltan ki mertem mondani, ezért is lett ennyi ellenségem. Az MGIMO rektorának ehhez semmi köze. Ahhoz, hogy olyan döntés szülessen, amely minden szabályt áthág, kellett egy felülről jövő politikai utasítás. Mindenesetre ez nagyon rossz jel, azt az üzenetet közvetíti, hogy Oroszországot nem azok irányítják, akiknek fontosak a mi nemzeti érdekeink. – Hogyan ítéli meg Vladimir Putyin orosz elnök politikáját? Ön szerint milyen kormányzati stratégiai döntések várhatóak a jövőben az ukrán válság megoldásával kapcsolatban? Milyen esélyt lát a a konfliktus rendezésére? – A Krímmel és Novorosszija támogatásával kapcsolatos politika helyes, viszont az ezt követő lassuló folyamatok helytelenek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Oroszország Ukrajnával mostanáig úgy viselkedett, mint mindenki mással, elengedte a kezét és csak a gázvezetékeken és magánmegbeszéléseken keresztül tárgyalt vele. Semmi rendszer nem volt a kapcsolattartásban. Ukrajnával kapcsolatban egyébként semmilyen döntés nem születik, ebben a kérdésben teljes a kábulat, így értékelni sincs benne mit. A minszki megbeszélések teljes kudarccal zárultak, hogy mi lesz a továbbiakban, nem tudnám megmondani. Úgy tűnik, az időzítés folyamata most az amerikaiak kezében van, hiszen amint Kijevet sikerül a végső támadás felé lökniük, akkor el is dől minden. Ehhez biztosnak kell lenniük abban, hogy a Kreml nem fog reagálni. E nélkül túl nagy lenne a kockázat, de amint megérzik, hogy kontrollálják Moszkvát a beépített hálózataikon keresztül, azonnal döntő csapást fognak mérni rá. – Már többször találkozott a Jobbik elnökével. Hogyan értékeli a párt tevékenységét? A Jobbik a nagy európai pártok közül talán a legszívélyesebb viszonyt ápolja Oroszországgal és Törökországgal. Ön szerint mik a perspektívái egy ilyen külpolitikának? – Úgy gondolom, ez egy rendkívül ígéretes párt a jövőre nézve. A mai világban a politika nem más, mint egy szemétdomb. Ezzel szemben a Jobbiknak és vezetőjének reális filozófiai és geopolitikai horizontjai vannak. Jelenleg elengedhetetlen, hogy egy pártnak értékei legyenek, és nekik ezek megvannak. Ráadásul ezek olyan helyes értékek, mint a tradíció, a szakrális tudás, az igazságosság, az etnosz, kultúra, vagy a nem korlátolt geopolitika, tagadva a nihilista liberalizmust és az amerikai hegemónia pénzügyi diktatúráját. A párt elnöke, Vona Gábor egy fiatal és intellektuális vezető, illetve a párt vezetősége is erősen ideológiailag motivált emberekből áll. Senkitől és semmitől sem szabad félni, csak menni előre! – Az utóbbi időben egyre erősödnek az Európai Unióval szembeni kritikus hangok. Az integráció jövőjével kapcsolatos kétségeket immár a legutóbbi EP-választások is alátámasztani látszanak. Hogyan látja az Európai Unió jövőjét? – Valóban, egyértelműen nő az euroszkeptikusok száma. Úgy látom, hogy az Európai Unió teljes összeomlása nagyon közel van és elkerülhetetlen, hiszen a mai Európának nincsenek elképzelései a jövőt illetően, nincsenek céljai, összességében nincs stratégiája. Az Európai Unió az USA értelmetlen és hanyatló perifériája. Egy ilyesfajta Európa nem tud létezni és nem is fog. Másfajta Európára van szükség, egy európai Európára, amely folytatja az igaz európai tradíciók művelését, ezen belül is a legfontosabbat: a kereszténységet, amelyből jóformán semmi sem maradt a nagy modern világ kezdete óta. Európa jelenleg egy temető, melyből minden, ami élő, igyekszik elmenekülni. Alapvetően a teljes „Új idő” egy kudarc, az ígéretek nem teljesültek, hiszen a szabadság rabszolgasággá vált, a demokrácia diktatúrává, a többségi hatalom a legundorítóbb és leghitványabb kisebbség szuverenitásává, a felvirágzás kizsákmányolássá, a lélek pedig elveszett a materializmus szakadékában. Az „Új idő” egyben ítélet is. Európa a legszerencsétlenebb és legpusztítóbb álmának terhe alatt hal meg, és ez az álom nem más, mint a Felvilágosodás. Itt az ideje beismerni, hogy ez nagy hiba volt. A középkorban semmilyen körülmények között nem lett volna szabad feladni a kereszténységet, a lovagiasságot és a népi, etnikai kultúrát, e mellett viszont nem lett volna szabad eltörölni az uzsoraság tiltását. Ezzel Európa megnyitotta a pokol kapuit, az eredmény pedig egyáltalán nem meglepő, sőt logikusnak mondható.Szaniszló Adrienn, Magvasi Adrián+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Alekszandr Dugin művei magyar nyelven
[Works of Alexander Dughin in Hungarian]
A megjelenés időrendjében:
[In chronological order of publishing:]
Az erotika idealizmusa. [The Idealism of the Erotic.] Ford. Király Liliom. Pannon Front, 10. sz. (Budapest, 1997) 4–5. o.
A Világkormány ideológiája. [Ideology of the World’s Government.] Ford. Gazdag András. Pannon Front, 12. sz. (Budapest, 1997) 11–12. o.
Az Eurázsia-vita és a nacionalizmus apológiája. [Extract from The Conservative Revolution.] Ford. ? In Doktrínák és alternatívák (Az orosz külpolitikai gondolkozás: 1992–1998). Budapest, 1998, Alkotmány- és Jogpolitikai Intézet, 98–108. o.
Erós lázadása. [The Revolt of Eros.] Ford. Ârya Mantra munkacsoport/Király Liliom.Tradíció évkönyv, (Debrecen) 1999, 41–48. o.
Egy Láthatatlan Birodalom csillaga. Jean Parvulescóról. [Star of an Invisible Empire. On Jean Parvulesco.] Ford. Kórleónisz Miklós. Pannon Front, 24. sz. (Budapest, 1999) 34–36. o.
Ernesto Milá beszélgetése Alekszandr Duginnal. [Conversation with Ernesto Mila.] Ford. Bódvai András. Északi Korona, 1. sz. (Budapest, 2003) 41–45. o.
Gótok, hunok és a szvasztika. [Goths, Huns and the Swastika.] Ford. Taraszevics Zsuzsa.Északi Korona, 5. sz. (Budapest, 2003) 7–8. o.
A türkök ökumenéje és a sámánizmus. [Ecumene of Turks and Shamanism.] Ford. Taraszevics Zsuzsa. Északi Korona, 5. sz. (Budapest, 2003) 9–10. o.
Amerika, a „Zöld ország”. [The “Green Country”, America.] Ford. Taraszevics Zsuzsa.Tradíció évkönyv, (Debrecen) 2004, 221–228. o.
Az „orosz kozmizmus” ideológiai összeesküvése. [The Ideological Conspiracy of “Russian Cosmism”.] Ford. Galgóczy István. Északi Korona, 11. sz. (Budapest, 2004) 40-45. o.
A geopolitika alapjai. Oroszország geopolitikai jövője. Térségben gondolkodni. [Extracts from The Fundamentals of Geopolitics.] Ford. Bazsó Márton. In Oroszország és Európa. Geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest, 2004, Zrínyi, 333–376. o. És In Geopolitika és biztonság. Szerk. Gazdag Ferenc. Budapest, 2006, Zrínyi, 119– 163. o.
Az ellenbeavatás René Guénon munkássága szerint. [The Concept of Counter-Initiation According To René Guénon.] Ford. Taraszevics Zsuzsa. Északi Korona, 13. sz. (Budapest, 2005) 34-39. o.
Miguel Serrano nyugtalan világegyeteme [Miguel Serrano’s Restless Universe.] Ford. Koronczainé Nagy Ágnes. Északi Korona, 14. sz. (Budapest, 2005) 35-40. o.
Grasset d’Orcet, avagy „Kvart” kontra „Kvint” [Grasset d’Orcet, or “Quart” Contra “Quint”.] Ford. Koronczainé Nagy Ágnes. Északi Korona, 17. sz. (Budapest, 2005) 44-46. o.
Jean Parvulesco összeesküvés-elméleti kitérői [Jean Parvulesco’s Conspirological Turnouts.] Ford. Koronczainé Nagy Ágnes. Északi Korona, 19. sz. (Budapest, 2006) 28-30. o.
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Geopolitika Tagged: Dugin professzor, Eurázsiai Unió, Oroszország
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
