Üdv a klubban, 2016! Izgalmasnak ígérkezel, pedig még csak most érkeztél. Elődöd, 2015 is elég komoly gyerek volt, de szerintem simán le fogod nyomni: teljesen más lesz építésznek is lenni, mint eddig bármikor. 2016-tól várhatóan éppen az építőipar fogja továbblökni a gazdaságot, és közben tényleg megérkeznek a világ legnagyobb építészei a Városligetbe. Mi lesz itt, te jó ég!
Újév napja van, és csillog a szemem, ha erre az évre gondolok. Azt hiszem, összeállt a fejemben, mit akar a kormány az év végén bejelentett Orbán-csomaggal. Tudják, az 5 százalékos építőipari áfa, az eltörölt építési engedélyeztetési eljárás, no meg az a kétszer tízmillió… – akkora robbanás lesz itt, mint ide Lacháza. Az állami támogatási feltételek (például a fél év munkaviszony) miatt valószínűleg fehéredni fog a gazdaság, és sokan hazajönnek majd külföldről is.
Mert most úgy tűnik, hogy mindenki pénzt fog kapni. Egy-két gyerekkel is jól lehet járni, de persze a népességnövekedést célzó támogatási rendszer miatt hárommal igazán. Nálunk két kicsi van, kérdeztem is este a feleségemet, hogy mit szólna egy kis húszmilliós együttléthez… Mondjuk, mi épp most fejezzük be a házunkat, eszünk ágában sincs költözni, de akkor is…
Szóval nagyon úgy tűnik, ez a csomag egyszerre nyom be a magyar emberen minden gombot, amitől hirtelen működésbe kezd. Az eltörölt építési engedélyezési eljárás miatt könnyebb lesz építkezni, hiszen a bejelentést követően két héttel már lehet is kezdeni a kivitelezést. Ezzel kapcsolatban legutóbb elég kritikus hangon fogalmaztam, mert nem láttam a végletekig leegyszerűsített rendszerben a garanciát arra, hogy igényes épületek valósuljanak meg. De tudják mit? Rájöttem, hogy ez nem is feltétlenül baj.
Én magam is főépítész vagyok a településen, ahol lakom. Eddig feladatom volt többek között az is, hogy az építési tervekre ránézzek és állást foglaljak azok építészeti tartalmáról. A legtöbb esetben sikerült javulást elérni, ahol szükséges volt és partner volt ebben az építész, de kétségtelen, hogy ezen a településképi eljáráson keresztül, a tiltás lehetőségére támaszkodva nem lehet valódi minőségjavulást elérni. Erre – mármint a magasabb építészeti minőségre – nem lehet garancia semmilyen agyonrészletezett jogszabály és annak betartatása. Az építészeti minőség záloga maga az építész kell legyen.
Mi, építészek szoktunk panaszkodni azon, hogy nem vesznek minket komolyan, és így nem tudunk segíteni sem a megrendelőinken, hogy megvédjük őket saját tudatlanságukból fakadó rossz döntéseiktől. Mivel nincsen szabályozva a munkánk minimális ellenértéke, nem tudjuk kitárgyalni az építtetővel szemben azt az összeget, ami egyáltalán a minőségi munkánk ellenértéke tudna lenni. Így aztán futószalagon születnek a gagyi házak. Ha nemet mondunk a megrendelőnek, nem lesz pénzünk, éhen maradunk, a kör bezárult.
Pedig ezen túl kell lépni, és ehhez nem az állam kényszerítő ereje kell. Egy-két hét töprengés után rájöttem, hogy a 2015. évi CCXII. törvény vonatkozó részletei tiszta helyzetet teremtettek: az állam kivonult a magyarországi építészet kulturális jellegű szabályozásából. Mi, építészek most először tényleg magunkra maradtunk azzal, hogy megfogalmazzuk, mit tekintünk értékes építészetnek, és valóra is váltsuk azt. Sikerrel tárgyalva a megrendelőkkel, vállalva a felelősséget. A 2016 év elején várható további ágazati törvények az eddig kiszivárgott információk alapján amúgy is ebbe az irányba fogják terelni a folyamatot.
A fentiek mellett szinte elsikkadt a Liget Budapest Projekt kapcsán megjelent két fontos hír is, amelyek éppen az építészet és a tájépítészet kulturális szerepére erősítenek rá. A projekt gazdái, úgy tűnik, mindent egy lapra tettek fel a siker érdekében: a tervezett fejlesztés legfőbb fokmérőjeként éppen az építészeti minőséget nevesítik meg. Az eddig kiválasztott két terv építészeti színvonala vitathatatlanul igen magas, és most jön a harmadik – egyben utolsó – terv kiválasztása. Az új néprajzi múzeumra kiírt pályázatra a világ legnagyobb építészei közül jó néhányat sikerült meghívni – a köztük induló hazai meghívottak számára ez olyan lehetőség, mint mondjuk az Ivan & The Parazol számára együtt turnézni a Rolling Stonesszal.
A Liget Budapest másik nagy lehetősége a hazai tájépítész szakma előtt áll, a számukra kiírt új pályázat segítségével a Városliget területe tényleg minőségi megújuláson eshet át. Az ördög persze mindig a részletekben rejlik. 2016 ebből a szempontból is izgalmasnak ígérkezik, hiszen végigkövethetjük majd nemcsak ezeket a pályázatokat vagy az ágazati törvények létfontosságú részleteit, de a budai Vár szintén vitatott fejlesztését, illetve a gigakirakós további építőelemeit is.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
