A földterületek nominális értelemben 13,9 százalékkal drágultak tavaly, ami ugyan jelentős emelkedés, de 3,3 százalékkal elmarad a 2013-as 17,2 százalékos növekedéstől. Reál értelemben ugyanakkor sokkal kisebb, mindössze 1,1 százalékos különbség mutatkozott a tavalyi 14,1 százalékos, valamint a tavalyelőtti 15,2 százalékos drágulás között.
Tavaly mindenképpen lassult a termőföldek árának növekedése: míg a második negyedévében még több mint 8 százalékkal emelkedtek az átlagárak, addig a harmadik és a negyedik negyedév már jóval mérsékeltebb, 3,4 és 2 százalékos drágulást hozott.
Az idei év első negyedévére vonatkozóan egyelőre kevés adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy abból pontos következtetéseket lehessen levonni, de az új földforgalmi törvény korlátozó intézkedései miatt a földpiacon inkább stagnálásra kell számítani – derül ki az FHB szerdán közölt elemzéséből. A tanulmány kiemeli, hogy az új földtörvény tavaly május elsejei bevezetése óta a termőföldforgalom erősen visszaesett.
Csúcson a szántók
A szántók ára jelentősen emelkedett tavaly: ezek hektárjáért átlagosan 1 millió 87 ezer forintot kellett fizetni, míg egy évvel korábban csak 945 ezret. Az árak az ország minden régiójában növekedtek, a legnagyobb, közel 23 százalékos drágulás pedig a Dél-Alföldön volt mérhető. Az észak-alföldi területeken az emelkedés 20 százalékos volt, míg Közép-Magyarországon és Észak-Magyarországon 17-20 százalékos drágulást tapasztaltak. Kevésbé volt érzékelhető áremelkedés a Nyugat-Dunántúl földpiacán, ahol mindössze 2,6 százalékos volt a növekedés.
A legtöbbet, átlagosan hektáronként 1,3 millió forintot Közép-Magyarországon kellett fizetni a szántóterületekért, míg a legalacsonyabb árak – akárcsak a korábbi években – Észak-Magyarországot jellemezték, ahol átlagosan 678 ezer forintot kértek egy hektár szántóért.
Ha a szántók árváltozását hosszabb távon nézzük, akkor azt látjuk, hogy értékük 2007 óta folyamatosan növekszik, 2014-ig gyakorlatilag megduplázódott.
Szőlőtől a gyümölcsig
Bár a tavalyi évig az erdők is látványos, 60 százalékos dráguláson mentek keresztül, tavaly csökkent az áruk mintegy 3,4 százalékkal. Ezzel szemben a szőlők és a gyepek jelentősen drágultak: előbbieknél 27,4, míg utóbbinál 14,7 százalékkal növekedtek átlagosan az árak.
Fotó: MNO
A szőlők hektárjáért a 2007-es szintnél közel 75 százalékkal, míg a gyepek esetében több mint 58 százalékkal többet kell fizetni. A gyümölcsösöknél nem ismétlődött meg a 2013-as jelentős, 20 százalékos drágulás: ezek ára tavaly 9 százalékkal növekedett, így 2007-hez képest tavaly 37,5 százalékkal kellett többet adni értük. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy a gyümölcsösök hektáronkénti ára már tavalyelőtt is 1 millió fölött alakult, és a szőlőültetvények hektáronkénti ára is meghaladta az 1 millió forintot.
A termőföldből származó jövedelemben művelési ágak szerint nagy eltéréseket mutatkozhatnak. Tavalyelőtt a legtöbbet szőlőtermesztéssel lehetett keresni, ahol az egy hektárra jutó adózott eredmény megközelítette a 400 ezer forintot. A szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége ennek alig negyede volt, míg gyümölcstermesztéssel körülbelül 300 ezer forintos jövedelmet lehetett elérni hektáronként.
Fotó: MNO
Jelenleg a termőföldek többségét szántóként használják, idén ezek teszik ki a területek közel 47 százalékát. A parcellák többségén búzát és kukoricát termelnek: tavaly a szántóföldi termesztésre használt területek 30, illetve 32 százalékáról e két gabonát takarították be. Magyarországon az egyik legjelentősebb szántóföldi növény a búza, amelynek több mint 1 millió hektáros területen folyik a termelése.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
