Egy nemrég megjelent törvény miatt okafogyottá válhatnak azok a perek, amiket devizahiteles adósok kezdeményeztek a bíróságon azt kérve, hogy állapítsák meg hitelszerződésük érvénytelenségét. Lapunknak nyilatkozó ügyvédek szerint az új jogszabály alapján még akkor is az adósokat sújtják az árfolyamváltozásból fakadó terhek, ha a szerződés érvénytelen. Szerintük viszont mindez ellentétes az Európai Bíróság és a Kúria döntésével is.
Nem kizárt, hogy végleg bezárulnak a kapuk az adósok előtt, akik a bíróságon támadják devizahitel-szerződésüket, miután október másodikán egy újabb rájuk vonatkozó jogszabály jelent meg a Magyar Közlönyben. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által jegyzett friss törvény körmönfont módon, visszamenőlegesen módosít egy másik, az adósok szempontjából rendkívül fontos jogszabályt, a devizahitelek forintosításáról szóló törvényt. Ez a hitelszerződések érvénytelensége iránt indított perekben alkalmazandó szabályokkal egészül ki, méghozzá úgy, hogy az eljárásokban a banki elszámolás során a pénzintézetek által megküldött elszámolásokat kell alkalmazni. Ez pedig jogi szakértőink szerint azt jelenti, hogy még ha a bíróság meg is állapítja a szerződés érvénytelenségét, akkor is annyit kell fizetnie az adósnak, amennyit a bank az elszámolás során megállapított, vagyis értelmetlenné válhat a pereskedés.
Bihari Krisztina ügyvéd lapunknak elmondta, a bankok az elszámolás során automatikusan és egyoldalúan az adósokra terhelték a devizahitelből fakadó teljes árfolyamváltozást. Az új törvény pedig azért aggályos, mert a jogalkotó – burkoltan – azt állítja, hogy minden deviza- vagy devizaalapú jogügylet kockázata, a teljes árfolyamváltozás fizetési kötelezettsége kizárólag a fogyasztót terheli. Ugyanakkor – mutatott rá – az Európai Unió bírósága által hozott ítélet alapján a Kúria jogegységi határozatban rögzítette, hogy a peres eljárás során az árfolyamváltozás tisztességtelensége vizsgálható, vagyis az nem feltétlenül terheli csak az adóst. A Kúria határozatának alkotmányosságát pedig az Alkotmánybíróság is megerősítette. Hozzátette, mindezek alapján a jogalkotó az Európai Bíróság, a Kúria és az Alkotmánybíróság döntésével szemben hozott törvényt.
Ugyanez az álláspontja Várhelyi Tamás devizahiteles ügyvédnek is, aki úgy látja, hogy leginkább a józan ésszel áll ellentétben a friss törvény. Szerinte ugyanis ha egy szerződés érvénytelen, kizárt dolog, hogy az elszámolásra vonatkozó része érvényes lenne. Mint mondta, nem kifejezetten vág egybe a jogállamisággal az, ha az elszámolás egyaránt megegyezik a szerződés érvényessége és érvénytelensége esetén is.
Kerestük az ügyben a törvényt benyújtó NGM-et, ám közölték, az Igazságügyi Minisztérium jogosult választ adni kérdéseinkre. A tárcát viszont hiába kerestük. Megkerestük a Kúriát is, tekintettel arra, hogy a jogszabály az ügyvédek szerint az általuk alkotott jogegységi határozattal ellentétes, ám itt sem jártunk sikerrel. A bíróság elzárkózott a tájékoztatástól. Közölték, a törvénnyel kapcsolatban nincsenek folyamatban ügyek a Kúria előtt. Ezért jelenleg nem nem áll módjukban további tájékoztatást adni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 11. 12.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
