Jelenleg nem folyik nyílt nyomozás az 1998-as politikai jellegű robbantások ügyében – értesültünk az ORFK Kommunikációs Szolgálatától. Ám ez nem jelenti azt, hogy feladták volna, hiszen – mint azt más forrásból megtudtuk – a hatóságok és persze a titkosszolgálatok nem hagyják annyiban a dolgot, ma is adatokat, bizonyítékokat gyűjtenek, összevetnek, elemeznek, folyik a titkos felderítés, és amint értékelhető új adathoz, például új terhelő vallomáshoz jutnak, újrakezdhetik a nyomozást. Akár új DNS-vizsgálatok is eredményt hozhatnak. Mindenesetre a büntethetőség 2018-ban elévül, addigra kell eredményt produkálniuk.
Egy az ügyekre rálátó forrásunk elmondta, a Fidesz Lendvay utcai székháza előtt 1998. június 15-én elkövetett támadás tettese egy utcai telefonfülkéből előbb felhívta az intézmény telefonközpontját, és megkérdezte, hogy „Áder úr bent van-e?”, majd a nemleges válasz után robbantott. A telefonfülkét lefoglalták bűnjelként, azaz leszerelték, és elvitték a helyszínelők. A fülkéből nyert DNS-minták megvannak, azokat össze lehet hasonlítani a bűnügyi nyilvántartásban őrzött mintákkal. – Ugyanakkor az is várható, hogy megszólalnak olyanok is, akik 17 éve hallgatnak – fogalmazott forrásunk.
Robbantássorozat
Az 1998-as robbantássorozat mögött politikai indítékok állhatnak. Boross Zsigmond Attila rendőr alezredes, a gyűlölet-bűncselekmények szakértője egy tanulmányában kifejtette: „külföldi megrendelői és elkövetői kör valószínűsíthető az 1998-as robbantássorozat mögött. Az ugyancsak választási évben történt eseménysor egyes szakértők szerint a Magyar Köztársaság euroatlanti integrációját volt hivatott nehezíteni. A Fidesz és az FKGP egyes vezető politikusai és székházai ellen intézett támadásokkal még az Aranykéz utcai maffialeszámolás is kapcsolatba hozható.” Az említett szakértők egyike egyébként Vidus Tibor, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója volt.
Emlékeztetőül: 1998. március 16-án robbanás történt Torgyán Józsefnek, az FKGP elnökének rózsadombi társasházi lakásánál. Gépkocsik rongálódtak meg. 1998. május 1-jén Szájer József akkori Fidesz-alelnök Futórózsa utcai lakásának ajtaja előtt robbant pokolgép. 1998. június 15-én pedig a Fidesz Lendvay utcai székházánál lerobbantották Áder János irodájának erkélyét. Mindegyik merényletnél csehszlovák gyártmányú, Danubit nevű, plasztik ipari robbanóanyagot használtak. Csakúgy, mint az Aranykéz utcában 1998. július 2-án, amikor az éjszakai élet egyik meghatározó résztvevőjét, Boros „Óriás” Tamást felrobbantották. Ez utóbbi ügyben jelenleg is folyik a büntetőper, Jozef Rohácot vádolják a merénylet elkövetésével, felbujtóként Portik Tamás áll a bíróság előtt.
Jozef Rohácról a szlovák sajtó korábban megírta: dolgozott a Meciar-féle szlovák titkosszolgálatnak, a SIS-nek. Ennek a momentumnak azért van különös jelentősége, mivel a SIS Vladimír Meciar kormányzása idején több, a szomszédos országokat destabilizálni kívánó akciót is végrehajtott. Ilyen volt egyebek mellett az Omega akció, amelyben sajtóhírek szerint a szlovák titkosszolgálat a pozsonyi, szervezett alvilági kapcsolatain keresztül a magyar maffia egyik ismert körével együtt hajtotta végre a magyarországi robbantásokat. Állítólag a szlovák hírszerző szolgálat korábbi vezetőjének, Ivan Lexának a kinevezése után, tehát 1995-től a pozsonyi „magyar osztály” szoros kapcsolatot épített ki a hazánkban az olajszármazékokat illegálisan forgalmazó maffiával. A robbantássorozat vizsgálata során, nem véletlenül, éppen „a külföldi érdekekben külföldiek által végrehajtott” verzió bizonyult a legerősebbnek.
Külföldi megrendelők?
A kilencvenes évek közepén is történt egy támadássorozat, ezekkel kapcsolatban Homoki János (FKGP) képviselő 1994-ben írásbeli kérdést tett fel a belügyminiszternek. Ebben többek között ez szerepel: „1994. június 1-jén kora reggel Szegeden, a Rókus-templom közelében, egy buszmegálló szeméttárolójában bomba robbant. Egy, a buszmegállóban várakozó nő a repeszektől megsérült. Június 11-én hajnali 2 óra 40 perckor az Országház XIX-es számú kapuját időzített pokolgéppel berobbantották. Személyi sérülés nem történt, de a kapu megsemmisült. Július 23-án hajnali 4 óra körül a Mátyás-templom Halászbástya felőli kapuját robbantották fel. Senki nem sérült meg, de a kár több millió forint volt. A három merényletről annyit mondott a főigazgató úr (az ORFK akkori bűnügyi főigazgatója – a szerző), hogy ma még közelebbről meg nem nevezett politikai indíték keresendő valamennyi mögött, de az elkövetők külföldre szöktek” – fogalmazott a képviselő.
Ehhez a sorozathoz az ugyanebben az időszakban Szabadkán, szintén templom ellen elkövetett robbantás is hozzátartozik. Erről Boross Zsigmond Attila az Extrémizmus – terrorizmus című 2013-as tanulmányában ezt írta: „Az – országgyűlésiképviselő-választásokat követő – 1994-es robbantássorozat (a szegedi Rókus-templomnál, Parlament XIX. kapuja, Mátyás-templom Halászbástya felőli traktusánál) elkövetési módszere terrorcselekményeket jelenített meg, azonban a követelés közzététele elmaradt, így az elkövető mellett a társadalom és a hatalom számára értelmezendő üzenet is hiányzik.” Az alezredes külföldi megrendelői és tettesi kört valószínűsít. Az ügyre rálátó forrásunk szerint mindhárom fővárosi, illetve a szabadkai robbantást is a Jugoszláv Néphadseregben rendszeresített tapadó harckocsiaknával követték el. Az okok ma is ismeretlenek a közvélemény előtt. A nyomozás során mindenesetre felvetődött, hogy a merényletsorozat az éppen zajló délszláv háborúval, illetve az abban vállalt szerepünkkel, az esetleges fegyverszállítás megakadályozásával függhet össze.
Nem kapták el a robbantókat
Azt azért nem árt leszögeznünk, hogy Matuska Szilveszter óta komoly, politikai okok miatt robbantó merénylőt Magyarországon nem kaptak el. Igaz, robbantás sem történt egészen 1989-ig. Ismeretlen a 2-es metró egyik szerelvényének utolsó kocsijában 1989. február 17-én csőbombát robbantó személye is. A hatóságok nem tudták kizárni a politikai indítékot, még akkor sem, ha egyetemisták rossz tréfájára is gyanakodtak.
A Ferihegyi gyorsforgalmi úton Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat szállító autóbusz ellen 1991. december 23-án követtek el merényletet az út mellett elhelyezett távirányítású robbanószerkezettel. A detonáció korábban következett be, mint tervezték, ám négy utas és két rendőr megsérült, utóbbiak súlyosan, egyikük maradandóan. A robbantást Horst-Ludwig Meyer és Andrea Klump, a Vörös Hadsereg Frakció (németül Rote-Armee-Fraktion, röviden RAF) német terrorszervezet két tagja követte el. Meyert Bécsben bankrablás közben agyonlőtték az osztrák rendőrök, Klumpot 2004-ben hazájában ítélték el többek között a budapesti robbantásért is. Ma is ül. Klump ellen a magyar nyomozók is szolgáltattak bizonyítékokat, amelyek a bíróságon is megálltak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 11. 03.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
