Migránsok ezrei törtek ki a szlovén–osztrák határ egy tranzitzónájából, és indultak el gyalog Németország felé. Stájerországban, a két országot összekötő út mentén százak bolyonganak. Az osztrák belügyminiszter a helyszínre látogatott, a politikus szerint Németországtól függ, hogy Ausztria hány menekültet tud befogadni. Hozzátette, hogy szerinte továbbra sincs jobb megoldás a válság kezelésére, mint a migránsok kötelező elosztása a tagállamok között.
Elszabadultak az indulatok a bábafalvi (Bapska) átkelőnél, miután a horvát rendőrök lassították a migrációt. Egyszerre legfeljebb 50-100 embert engednek be az országba, majd autóbuszokkal a valkóapáti (Opatovac) táborba szállítják őket. A horvát–szerb határon ezren-ezerötszázan torlódtak fel, a menekültek a határ megnyitását követelik. A várakozásban a rendőrökkel és egymással is összekülönböztek.
Hasonló a helyzet a horvát–szlovén határon is, a szlovénok azt állítják, hogy a horvátok nem a hivatalos átkelőkhöz, hanem a zöldhatárra szállítják a migránsokat. Egy nagyobb csoport derékig érő vízben gyalogolt át a patakon. A menekültek attól félnek, hogy nem érik el céljukat, hanem Ausztriában ragadnak.
„Igen, aggódom, nagyon aggódom, mert napok óta azt beszélik, hogy Németország lezárja a határait. Ennyi utazás után fáradtak vagyunk, hidegre fordult az idő, esik, és lezárják a határt. Hova menjünk? Hazánkban háború dúl, nem tudjuk, hogy mit tegyünk” – nyilatkozta egy aleppói menekült.
Németország egyelőre nem korlátozza a migrációt, de a német belügyminiszter újra világossá tette, hogy nem adnak mindenkinek menedékjogot. A politikus egy befogadótábor felkeresésekor nyilatkozott.
„A bevándorlási politikának létezik egy barátságos és van egy csúnyább arca is, az éremnek tehát két oldala van. Akiknek védelemre van szükségük, azoknak engedélyezzük, hogy itt maradjanak, integrálódjanak, nyelvet tanuljanak, és munkát kapjanak, de azoknak, akiknek nincs szükségük védelemre, még akkor is távozniuk kell, ha a jobb élet iránti érthető vágy vezérelte őket. Ennek gyorsan és tisztességes keretek között kell lezajlania” – fejtette ki Thomas de Maiziere.
A másik kedvelt célállomás Svédország, ahol egy múzeumban is szállásoltak el átmenetileg menekülteket. A befogadóállomások megteltek. Az egyik svéd kisvárosnak olyan gyermekeket kell befogadnia, akik szülők nélkül indultak útnak.
„Ki sem látszunk az áradatból. Szeptember 23 óta 2400 kísérő nélküli gyereket kaptunk. Gondoskodnunk kell arról, hogy legyen tető a fejük felett, legyen hol aludniuk, legyen mit enniük egészen addig, amíg a Migrációs Ügynökség el nem kezdi őket az ország más részeibe szállítani” – mondta el Cecilia Lejon a trelleborgi önkormányzat egyik vezetője.
A svédek egy részénél kezd betelni a pohár, egy héten belül négyszer gyújtottak fel menekültszállásokat. A növekvő társadalmi ellenállást a miniszterelnök is érzékeli.
„Több irányban is keresünk megoldásokat. Először is Svédországon belül minden közösségnek ki kell vennie a részét a segítségnyújtásból. Másrészt gondoskodni kell arról, hogy az EU minden tagállama is vállaljon felelősséget az ügyben, harmadrészt pedig át kell gondolni, hogyan segíthetünk az embereknek Szíriában és a szomszédos országokban, hogy egyáltalán ne kelljen menekülniük” – fejtette ki Stefan Löfven.
Bár Európán belül továbbra is Németországba érkezik a legtöbb migráns, Svédországban jut a legtöbb menekült egy lakosra.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
