Török fellépés hozhatna igazi változást Szíriában

Hiába a légi támadások, a szakértő szerint Törökország igazi és tartós beavatkozása tudná csak jelentősen elmozdítani a szíriai helyzetet. Ez az elején gyorsíthatná a migrációt, később viszont mérsékelné a kivándorlást.

Felpörögtek az események Szíriában. Vlagyimir Putyin kérésére szerdán az ország Szövetségi Tanácsa hozzájárult a hadsereg külföldi bevetéséhez. Az engedély „kézhez vétele” után nem is tétlenkedett sokat az orosz elnök, hiszen –, ahogy arról portálunk is beszámolt – Oroszország légicsapásokat kezdett Szíriában. A hadsereg Homsz városának közelében lévő célpontokat támadott. De az utóbbi napokban több jel is utalt a változásokra:

hirdetés

Napokkal ezelőtt Franciaország is a levegőből intézett támadást a közel-keleti országban, ezzel bekapcsolódva az Iszlám Állam elleni harcba; Washington és Moszkva (a krími események óta) először működik együtt, méghozzá Szíriában. A két ország hadserege közvetlen távközlési kapcsolatot alakít ki, azért, hogy elkerüljék az esetleges incidenseket; Ráadásul az ENSZ 70. közgyűlésén több ország vezetője is a migránsválság gócpontjának feloldását, azaz a szíriai helyzet rendezését sürgette.

Hírdetés

Adódik ezek után a kérdés: a nagy szavak mellett megjelenő tettek (jelen esetben légitámadások) hatására elmozdulhat-e az eddigi holtpontról a több éve tartó háború Szíriában? „Az erőviszonyokat az orosz, francia, esetleg brit légicsapások rövid távon, érdemben nem fogják tudni megváltoztatni” – mondta az MNO-nak Szalai Máté. A Külügyi és Külgazdasági Intézet Közel-Kelet-szakértője hangsúlyozta: az USA vezette koalíció tavaly óta tartó bombázása csak visszaszorította az Iszlám Államot. Ráadásul – mint kiemelte – „az Iszlám Állam (IÁ) újult erőt nyert Palmüra és Ramádi elfoglalásával, jelenleg pedig Szíria területének felét birtokolják.” Rámutatott arra, hogy ha sikerül kapitulációra bírni az al-Bagdádi által vezetett dzsihadista szervezetet, akkor lennének más lázadó csoportok Szíriában, melyek megerősödhetnek.

„Ami jelentősen elmozdíthatná az eseményeket, az Törökország igazi és tartós beavatkozása lenne, de ez nem történt még meg” – mondta Szalai.

Ne feledkezzünk meg még egy tényezőről, méghozzá az Európára nehezedő migrációs nyomásról és az unió politikájáról. Szalai véleménye szerint a migrációs válság elősegítheti az EU határozottabb fellépését. A beavatkozás azonban a közel-keleti ország polgárháborújába rövid távon növelheti a migrációs nyomást, ám középtávon pozitív hatással lehet a folyamatokra.

Ütközőszemély

Hiába a katonai összefogás, ha politikai szinten igencsak eltérőek a nézetek. Obama, aki egyenesen zsarnoknak nevezte a szírek első emberét, úgy véli, az országban irányított átmenetre van szükség. Putyin egész más nézetet vall, szerinte óriási hiba a szíriai kormánnyal való együttműködés elutasítása, hiszen csak Aszad és a kurdok harcolnak szárazföldön az Iszlám Állammal. Lehetséges, hogy Bassár el-Aszad személye miatt nem jutnak majd egyezségre a nagyhatalmak? Erre a kérdésünkre Szalai határozott igennel válaszolt, de hozzátette: „elképzelhető esetleg korlátozott együttműködés (például az amerikaiak által támogatott lázadók és Aszad között tényleges fegyverszünet), amely szerint Aszaddal a Nyugat együttműködik az Iszlám Állam legyőzéséig, ez azonban elég sok politikai és gyakorlati ellentmondást szülne:”


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »