Egy nagyobb, veszélyesebb, de régóta várt úté. Amelyet eddig külön jártunk, most egyként menetelünk rajta. Az elmúlt időszak homályos szürkületéből lángoló fáklyaként világította be az eget számunkra a Magyar Nemzeti Arcvonal és a Pax Hungarica Mozgalom közös tábora.
Egy új remény tört fel szívünkben, mely küzdő akarattal hívja életre a Hungarista Mozgalom halhatatlan szellemét!
Az MNA és a PHM vezetői idén tavasszal úgy határoztak, hogy egy közös táborban összehozzák a külön utat járó testvéreket és bajtársakat, hogy együtt térjünk vissza a nemzetért vívott örök küzdelem színterére. Ennek a gondolatnak szellemében találkoztunk most, hogy közösségünket megerősítsük, szellemi és fizikális képességeinket pallérozzuk és lélekben felkészüljünk a nemzet fennmaradásáért vívott harc új lendületére, melynek mi leszünk a zászlóvivői. Bár a mindennapi kenyérgondok, a munka, a család többeket otthon tartott, mégis eredményes létszámról beszélhetünk tekintettel arra, hogy egy különösen nehéz időszakon vagyunk túl. E tábor résztvevői közösen gyújtottak új lángot, mely futótűzként terjedve hozza új lendületbe mozgalmunkat. A XXI. századi hungarista mozgalomtörténet szempontjából fordulópont ez, a feltámadás alapköve, valóban a jövő kezdete.
A tábor remek hangulatban, testvéri szellemben és katonai fegyelemben telt. Az első napon elfoglaltuk a hálókörletünket, alkalmassá téve azt a következő napok eseményeire. Ezután a hivatalos tábornyitó következett, melynek első percétől kezdve fegyelmezett sorokban hallgattuk és hajtottuk végre a tábort vezető és szervező testvérek utasításait. Ugyanezen a napon még alaki foglalkozással és harcászati alapismeretek elsajátításával töltötte az egybegyűlt hungarista bajtársi közösség a vacsoráig hátralévő órákat. A Magyar Nemzeti Arcvonal kiváló tudású és hozzá szükséges érzékkel rendelkező kiképzői nívós oktatásban részesítették a csapatot. Ezután tüzifa gyűjtés és tábortűz gyújtás következett, majd kötetlen beszélgetések erősítették személyes kötelékeinket, melyek boldog pillanatokként rögződtek emlékezetünkbe. A további két nap estéjén is hasonló légkör alakult ki a táborterületen. Eközben a szervező testvérek minden este kijelölték az éjszakai őröket, akik nyugodt pihenésünkre és a tábortűz táplálására ügyeltek.
A második napon egy kemény, akaratot követelő profi akadálypálya leküzdése és éles lövészet következett. Az eddig két külön úton ténykedő szervezet bajtársai most egyként, kisebb csapatokra bontva hajtották végre az előttük álló feladatokat. Nem volt különbség MNA-, és PHM-tag között, egy mozgalom szelleme járta át a tábort, éreztük a közös út és küzdelem kezdetét. A lőtéren bajtársak jól teljesítették a feladatot, új ismeretekre éhesen, elszánt tekintetek közepette gyakorlatoztunk. Az évközi edzések is meghozták az eredményt: mindenki végigment az akadálypályán.
A nap folyamán még sor került a Pax Hungarica Mozgalom ifjú tagjelöltjeinek eskütételére is. A szertartás a PHM ilyenkor esedékes országos találkozójának keretében zajlott le, mely így a közös táborban került megrendezésre. Az ifjú hungaristákhoz Domokos Endre János, a PHM vezetője tartott rövid szónoklatot, majd letették halálig tartó esküjüket. Most már ők is teljes jogú tagjai a hungarista nagycsaládnak, melyben testvéri kötelékre leltek. Harcunknak immár ismét új harcosai vannak. A Magyar Nemzeti Arcvonal tagjai eközben meglátogattak egy helyi strandot, hogy a nap nehézségeit egy rövid pihentetővel zárják. Miután a két szervezet tagjai újra találkoztak a táborban az este folyamán, gazdaságtörténeti előadás következett egy PHM-es egyetemista testvérünk jóvoltából. Lélek, szellem és test együtt fejlődött, hogy minden síkon képviseltetni tudjuk a jövőben világnézetünket, mely maga a magyar megmaradás, feltámadás és jövő.
A harmadik nap kalandos eseményeket hozott a tábori közösség életébe. Reggeli után egy régi, de működőképes és célját megfelelően ellátó magyar katonai teherautó érkezett a táborterületre. A csapat éppenhogy szűkösen elfért a platón, s amerre a hungaristákkal így megpakolt öreg Csepel elhaladt, az idegenszívűekben megdöbbenést, a nemzet feltámadását várókban reményt keltett. Úticélunk egy kalandpark volt, hogy a egy szép, emlékekben gazdag, nevettető, bár olykor meglepően küzdelmes feladatokat elénk táró helyszínen fejlesszük ügyességünket. A park rendelkezett a lombkoronaszinten felállított kötélpályával, mely külön élményt adott a testvéreknek. Ezután aki akart, a tehergépjárművel visszatérhetett a tábor területére, hogy épületharcászati alapismereteket sajátítson el. Viszont aki nem, az túrázással tette meg a visszautat. A 20 kilométeres gyalogtúra folyamán rejtőzködési szabályok voltak érvényben, így olykor meglepő feladatokkal találkoztak a résztvevők. Éhesen, szomjasan, de a sötét beállta után megérkeztek a táborterület környékére. Sajnos erre az estére már megfogyatkoztunk létszámban, ugyanis a munka nem áll meg, haza hívta a tábori közösség egy részét. Viszont így is ismét remek hangulatban, kiadós beszélgetések közepette tekintettünk álmodozva a tábortűz fenséges erejére.
Az utolsó napon, miután a megszokott reggeli tornán felfrissültünk, épületharcászati ismeretekben és konkrét harci imitációkban vettünk részt. A különböző felállásokban végrehajtott akciók rengeteg tapasztalattal gazdagították a résztvevőknek. A több óráig is eltartó, heves harci gyakorlatok után a hivatalos táborzárás következett. A szervezők értékelték a résztvevő hungarista közösség elszántságát és pozitív hozzáállását. Amit ők mondtak, mindenki ugyanúgy érezte: „Tulajdonképpen nem láttunk különbséget MNA-s és PHM-es között.”
Az MNA és a PHM vezetői egyeztetést is tartottak. A két tagság és a szervezetekkel szorosabban is kapcsolatban állók arra számíthatnak, hogy az elkövetkezendő egy év során a két szervezet közös ideológiai és harcászati képzéseket fog tartani regionális szinten is. E mellett a nyílt programok során (nyílt képzések, előadások, megemlékezések) minden olyan érdeklődő is bekapcsolódhat a hungarista egység munkájába, aki eddig kimaradt belőle.
Ez egy új kezdet alapköve volt. A közös úté, melyen most együtt fogunk végigmenetelni. Ezentúl minden másképp lesz, mert ledöntöttük a közénk állított falakat. Nincs különbség köztünk, mindannyian a halhatatlan Hungarista Mozgalom harcosai vagyunk. Felismertük az egységünkben rejlő erőt, ezután nincs ami megállítson minket, hogy érvényesítsük nemzetmentő akaratunkat. A történelem ismét minket hívott, mert megalkuvók és gyávák kezében haldoklik az ezeréves Magyarország. Ezt a történelmi helyzetet felismertük, készülünk a politikai küzdelemre! MNA-s és PHM-es immáron testvér és testvér! Hungarista harcosok sorai, akik életüket sem féltve emelik fel újra szent magyar zászlónkat. Hát készüljetek testvérek a feltámadásra!
Olvassa e sorokat minden hungarista, kik eltűntek az évek homályában! Olvassa e sorokat minden magyar testvér, mert feltámad az ezeréves erő! Ébredjetek, terjesszétek futótűzként a hírt, hogy a Hungarista Mozgalom elindult az egység útján! Terjesszétek, hogy harcba száll az értékeitől elfordult Európáért, a gyávák által megszégyenített Szent Magyar Hazáért! A népünkért, a fajunkért és Isten által reánk hagyott örökségünkért: Magyarországért!
Szóljon végül utolsó gondolatnak az Arcvonal indulójának részlete, mely mostantól minden hungarista szívébe égve dalolja akaratunkat:
„Felleg takarta szent hazánk egén, mozgalmunk még parányi fény.
Kis láng csupán, de tűz lesz nyomán, kereszt lesz a csillag helyén!”
(kitartas.net nyomán)
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
