Paul Lendvai
Már három éve tartanak a jogi viták az ORF egy Magyarországról készült műsorával kapcsolatban, amelyet Paul Lendvai és Andrea Morgenthaler 2012-ben „Nemzeti álmok – Magyarország búcsúja Európától” címmel készítettek és amely ellen nem csak a magyar kormány, hanem számos néző Ausztriából, Magyarországról és Németországból panaszt tett.
Dr. Eva Maria Barki, bécsi magyar ügyvédnő az adást erősen egyoldalúnak, a tényeket elferdítőnek nevezte és egy jogi eljárást kezdeményezett ellene. Mint Reynke de Vos megjegyzi, az ORF vezérigazgatója, Alexander Wrabetz, a panaszt kapásból elutasította, mert szerinte intézménye a magyar kormány ellenében is betartja „az újságírói fairness, hitelesség és professzionalitás” parancsát. Szerzőnk szerint azonban, aki ezt látta, durva egyoldalúságot volt kénytelen felfedezni benne, mert az adásban az egyetlen kormánypárti résztvevő Martonyi János külügyminiszter volt. Más Magyarországról készített műsorok is ezt a kaptafát követték és igyekeztek hazánkat mint az antiszemitizmus és a diktatúra otthonát bemutatni.
Eva Maria Barki azonban nem hagyta ennyiben a dolgot és fellebezett a KommAustria nevű legmagasabb kommunikációs hivatalnál. 2013 november 11-én ez is elutasította a panaszt, mint a Bundeskommunikationssenat (Szövetségi Kommunikációs Szenátus)az ez ellen irányuló felebbezést is, amely arra hivatkozott, hogy az ORF „Club 2” című műsorában, ami a másik műsorral egységnek tekintendő, a magyar kormányt képviselő Pröhle Gergely (külpolitikai államtitkár), illetve ahhoz közel álló személyek ( Hans Kaiser a Konrad Adenauer Alapítvány elnöke és Stefan Ottrubay az Esterhazy Alapítvány vezetője) is felléptek. A panaszt „alaptalannak” nyilvánították. Eva Maria Barki azonban nem adta fel, hanem a 120 panaszt tevő nevében az ügyet az osztrák Bundesverwaltungsgericht (Szövetségi Közigazgatási Bíróság) elé vitte, amely az előző ítéleteket eltörölte és újratárgyalásra a KommAustria-hoz visszaküldte. Jelenleg itt tart az ügy.
Ahogy a szerző megjegyzi, fölösleges említeni, hogy ORF-vezérigazgató Wrabetz ma is arra hivatkozik, hogy a minőségi média (s itt a Neue Zürcher Zeitung-ra és a Süddeutsche Zeitung-ra hivatkozik, is nagyon Orbán-kritikusak. Persze mindkét lap a fősodratú mádia zászlóshajója.) Reynke de Vos azt is megemlíti, hogy az ORF ellen már akkor panaszt kellett volna tenni, amikor Paul Lenvai 2012 május 31-én Wolfgang Schüssel kancellár magyarországi látogatása után is egy rendkívül egyoldalú műsort készített, amelyben nem csak Orbánt, hanem még kancellár Schüsselt is durván megtámadta, mert az Orbánt quasi szalonképessé tette. Ez még nem minden. A rá következő adásban a svájci újság „Tagesanzeiger” képviselője, Bernhard Odehnal, azzal vádolta meg Orbánt, hogy a Horthy-féle Magyarországot akarja restaurálni és egy diktatúraszerű berendezkedéssel, erős antiszemita és soviniszta vonásokkal. Paul Lendvai nagy dicsérettel nyilatkozott Gregor Mayer (német lapok budapesti levelezője) a kelet-európai jobboldali veszélyről írt – szintén egyoldalú – könyvéről is. Az említett adásban Odehnal az Orbán-klánt, mint a korrupció legfőbb forrását is elítélte, említést persze nem téve a megelőző baloldali kormányok legalább olyan mértékű korrupciós ügyeiről.
Mindezzel szemben viszont nagyon kiegyensúlyozottnak nevezi szerzőnk azt a „Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik” (Német Külügyi Társaság) által készített tanulmányt, amely a 2010 és 2014 között Magyarországról megjelent sajtójelentésekről szól, s amely magyarul, angolul és németül jelent meg a tárgyilagosságáról jól ismert hamburgi SPD politikus Klaus von Dohnanyi vezetése alatt. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a kritika valóban realista és megfelel-e a jog- és a társadalomtudományok kritériumainak. Szerzőnk szerint az eredmény nem lehet meglepetés a tárgyilagosságra törekvők számára. Vannak ugyan kritikus megfigyelések, amelyek helyt állnak az orbáni Magyarországról, nagy részük azonban egyoldalú, eltorzított és rosszul avagy egyáltalán nem kutatott. A tanulmány lényege tehát ajánlható különösen az ORF számára, mondja Reynke de Vos. „A munkacsoport számos megbeszélésen, magyar és német szakértők bevonásával intenzív megtárgyalta a német és a nemzetközi médiában Magyarországról megjelenteket. Különböző nézőpontokat és értékeléseket lehetett ugyan megállapítani, de a munkacsoport a szakértők véleménye alapján arra a következtetést vonja le, hogy Magyarország ma is egy szabad és demokratikus jogállam, amelyben nincs sajtócenzúra és az Orbán-kormány nem támogatja az antiszemitizmust, sőt az ellen néhány fontos lépést tett. A bíróságok önállósága is garantált.
Az azonban igaz, hogy Orbán erős pártpolitikai helyzete gyakran egy pártpolitikailag befolyásolt személyzeti politikát eredményez, ami nem tesz jót az intézményeknek és ami a demokrácia számára fontos sokszínűséget veszélyeztetheti. A munkacsoport számos beszélgetése megmutatta, hogy néhány a média által hangoztatott vád az Orbán-kormány ellen stimmel, zömükben azonban túlzottak és nem tárgyilagosak. Nincsen kormány hiba nélkül. A dialógus az európai népek között nem lehet gyümölcsöző, ha az előítéleteken és előre eldöntött ítéleteken alapszik. Kritika fontos, amennyiben tárgyilagos és bizonyítható érveken nyugszik. Azonban minden EU-állam számára érvényes kell legyen, hogy a kritika nem lehet nagyon súlyos okok nélkül elítélő jellegű, hanem az európai demokráciát tovább fejlesztő.”
Reynke de Vos
Történész és publicista írása alapján készítette:
Vajta Dénes
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Hírek, Helyzetelemzés, Publicisztika
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
