Újabb szigorítást tervez a kormány a házi segítségnyújtásban. Gyakorlatilag eltörölnék az ingyenes ellátást, amely csak annak járna, akinek semmilyen jövedelme nincs. A tervek szerint az ellátás 285 forintba kerülne óránként. A szakszervezetek szerint az állam visszavonul a társadalmi felelősségvállalásból.
A parlament elé került törvénymódosítás gyakorlatilag eltörli az ingyenes ellátást. A térítési díj az öregségi nyugdíj minimum 1 százaléka százaléka lenne, azaz óránként 285 forint. A szakszervezetek szerint – bár ez a piaci ár töredéke – sokaknak megfizethetetlen. „Én másképpen nem tudom ezt értékelni, minthogy az állam továbbra is fokozatosan visszavonul a társadalmi felelősségvállalásból, itt egyértelműen a legelesettebbekről van szó: idősekről, betegekről, fogyatékosokról, akik nagyon alacsony jövedelemből élnek és tulajdonképpen egy nagyon szűk kört leszámítva mindenkinek fizetnie kell” – mondta Migács Tibor, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete alelnöke.
Van ahol már két éve bevezették ezt a díjat, azóta nagyjából az igénylők 10 százaléka morzsolódott le. „Ténylegesen egy szolgáltató vagy házi gondozó csak annyit írhat fel most is térítési díjként annyit számíthatna fel, ami ténylegesen az ellátottnál, az ellátott ellátásával tölt, tehát például amíg elmegy bevásárolni arra nem számíthat fel térítési díjat. Így nálunk az ellátotti körünkben jelenleg nagyjából ilyen havi ezer és három-négyezer forint között jön ki így a térítési díj” – mondta Kocsis József, a Szociális Igazgatók és Szakemberek Magyarországi Egyesületének elnöke.
Kocsis József szerint ez így is olcsóbb mint az idős otthonok díja. Szabó Sándorné azonban pont azért választotta a pátyi lakóotthont, mert a nyugdíja nem volt elég a lakhatásra, élelemre és orvosságra. „Mindennel megvagyok elégedve. Mosnak ránk, vasalva fölhozzák a szobába úgyhogy nagyon jó” – mondta.
Forintos Anna festőművész is inkább az intézményi rendszerben bízik. „Úgy éreztem miután a szüleim már elmentek a földi életből, hogy akkor jó lenne, ha egy olyan otthonba mennék ahol gondoskodás van minden szempontból” – mondta.
A kancelláriaminiszter szerint: az ágazati bérrendezések is azért húzódnak, mert nem tudják pontosan, hogy a következő 10 évben hogyan alakul át az intézményrendszer. „Ameddig a kormány nem látja világosan, hogy a következő tíz esztendőben Magyarországon a szociális szolgáltatásokat a magyar állam milyen rendszerben, milyen rendben, milyen struktúrában fogja biztosítani, addig ez a béremelés várat magára” – hangsúlyozta Lázár János.
A szociális ágazat dolgozói is elégedetlenek, szerintük erkölcsileg és anyagilag sincsenek megbecsülve, ezért nemrég utcára is vonultak. Bár a szociális államtitkár épp a tüntetés előtt jelentett be a bérkiegészítést júliustól, az ajánlatot az érdekképviseletek nem fogadták el.
„Legalább, hogyha a teljes évre vonatkozóan megkaphatnánk visszamenőleg januárig azt, amit most július elsejétől szeretnének adni minden dolgozó számára, mert a bejelentés azt is tartalmazta, hogy a 93 ezer dolgozóból csak 65 ezer kapna, és január elsejétől beindulna egy tisztességes életpálya a szociális ágazatban, úgy, ahogy a miniszterelnök úr is megígérte” – mondta Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
A Hír TV úgy tudja: a szakszervezetek – a kormányzati egyeztetést megkerülve – ágazati sztrájkot terveznek, mert a szigorú előírások miatt egyelőre nem tudnak hatásos munkabeszüntetést tartani.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
