Ma már hősnek tartja az orosz szélsőjobb azt az embert, aki azt állítja, ő győzte meg Vlagyimir Putyint arról, hogy indítson háborút Kelet-Ukrajnában. Igor Sztrelkov, alias Rettegett Igor – így hívja őt a népnyelv – Oroszországba való hazatérése után sem adja fel a harcot, hogy országa visszaszerezze múltbéli dicsfényét.
Messzinek tűnik már a múlt év augusztusa, amikor Igor Sztrelkov távozott az úgynevezett Donyecki Népköztársaság honvédelmi miniszteri posztjáról. Pedig nem tűnt el, továbbra is aktív, legutóbb a német Spiegelnek beszélt a múltjáról, részvételéről az ukrajnai konfliktusban, és természetesen Nagy-Oroszországról.
Sztrelkov Igor Girkin néven látta meg a napvilágot 1970-ben. A moszkvai születésű férfi tanulmányairól nem sokat tudni, csak annyit, hogy már fiatalon a háborúk szerelmese lett. De nem érte be a történelemkönyvek tanulmányozásával, személyes tapasztalatokkal is gazdagítani kívánta tudását, ezért a Moldovától 1992 óta kiválni kívánó Transznisztriába ment, ahol a kis szakadár állam függetlenségéért fogott fegyvert. A közel öt hónapos konfliktus csak a tűzkeresztség volt: Boszniában a szerbek oldalán harcolt, majd az első csecsen háború következett, melynek végeztével Sztrelkov az orosz titkosszolgálat, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat munkatársa lett.
A második csecsen háborúból is kivette a részét, majd nyugdíjazása után a Krím félszigetre sietett, hogy katonákat toborozzon. A világ hamarosan megismerhette a katonát: a Sztrelkov valójában csak egy álnév, amely magyarul lövészt jelent. Mások Rettegett Igornak hívják, amire a parancsnok az ukrajnai háborúban bizonyosan rászolgált: hónapokig sikeresen vette fel a harcot a kormányerőkkel, ami után lemondott a szakadár állam honvédelmi miniszteri székéről, és hazaköltözött Oroszországba.
Meghúzta a ravaszt
Sztrelkov egy dél-moszkvai ipari parkban rendezte be irodáját, ahol a Spiegel riporterének azonnal elmondja: egy olyan Oroszországról álmodik, melyet természetes határok vesznek körül, mint 1939-ben. Állítása szerint amikor a Kremlben még vita dúlt a helyzet rendezéséről, meggyőzte az elnököt arról, hogy katonailag avatkozzon be az ukrajnai konfliktusba – bár Oroszország a mai napig tagadja, hogy aktívan részt venne a harcokban.
„Én voltam az, aki meghúzta a ravaszt a háborúban” – fogalmaz, és közben Gavrilo Princip szerb nacionalista diákhoz hasonlítja magát, akinek szarajevói merénylete után kirobbant az első világháború. Sztrelkov ugyanis azt állítja, hogy ő már a kijevi Függetlenség terére, a Majdanra is kilátogatott a tüntetések idején, hogy megfigyelje a leendő ellenfeleit. Majd a Krím félszigetre utazott, múlt év február 21-én már ott érte a hír, hogy Viktor Janukovics elnök elhagyta Kijevet.
Folytatja a harcot
De Sztrelkov ideje csak később jött el. 2014 áprilisában csatlakozott az orosz fegyveresekhez, akikkel Szlovjanszkba ment, amely stratégiai pont Doneck és Harkov között. „Az elején senki nem akart harcolni” – emlékszik vissza. A katona az érkezése után a csoportjával megtámadott egy helyi rendőrségi épületet. Később ő lett Donyecki Népköztársaság honvédelmi minisztere, de ez nem tartott sokáig, augusztusban ugyanis a Kreml parancsot adott, hogy térjen vissza Moszkvába.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
