Fantasztikus áttörés: Szent László földi maradványát azonosíthatták Mezőkövesde

Fantasztikus áttörés: Szent László földi maradványát azonosíthatták Mezőkövesde

Egy csaknem elfeledett fémdobozban őrzött lábszárcsonttöredék vezethetett el Szent László király földi maradványainak újabb darabjához. 

Egy csaknem elfeledett fémdobozban őrzött lábszárcsonttöredék vezethetett el Szent László király földi maradványainak újabb darabjához. 

A mezőkövesdi plébánián előkerült ereklyét szénizotópos kormeghatározással és genetikai módszerekkel is megvizsgálták. Az eredmények alapján nagy valószínűséggel a lovagkirály maradványairól lehet szó, a kutatók azonban óvatosan fogalmaznak.

A kutatás eredményeit november 16-án, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjában ismertették a Nem csak por és hamu. Egy elfelejtett Szent László-ereklye nyomában című kerekasztal-beszélgetésen.

Dinyési János mezőkövesdi helytörténészt két évvel ezelőtt, november elején kereste meg a helyi plébánia. Egy fémdobozt mutattak neki, amelyben egy csonttöredéket őriztek. A dobozon a „Crus Sancti Ladislai Regis Hungariae” felirat szerepelt, vagyis a tárgyat Szent László, Magyarország királyának lábszárcsontjaként tartották számon. A helytörténész saját kezdeményezésére szénizotópos kormeghatározást végeztetett, emellett igyekezett feltárni az ereklye történetét és útját. A visszaemlékezések szerint 

a csont az 1950-es évek elején került a gyöngyösi ferencesektől Mezőkövesdre, ezt követően azonban szinte teljesen feledésbe merült.

A csontmaradványt 2024-ben, a plébánián történt átadás-átvételt követően találták meg a fémdobozban. A plébánia és a mezőkövesdi polgármesteri hivatal közösen döntött úgy, hogy természettudományos módszerekkel is megvizsgáltatják a lábszárcsonttöredéket.

A genetikai vizsgálat menetéről és az eredmények értelmezéséről Borbély Noémi, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetének munkatársa tartott előadást. Elmondta, hogy a genetikai elemzéseket szénizotópos kormeghatározás előzte meg. Ennek eredménye szerint a csont 

Hírdetés

995 és 1149 közötti időszakból származik, vagyis a vizsgálatba Szent László király 1095-ös halálozási éve is beleesik. Ez tudományosan is indokolttá tette a genetikai vizsgálatok megkezdését.

Az elemzéseket az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetében végezték el, a Győrben őrzött Szent László-fejereklye genetikai mintázatát alapul véve. Borbély Noémi ismertetése szerint a mezőkövesdi csontból kinyert, gyenge megtartású és feltehetően szennyezett DNS-állomány a Szent László hermájában őrzött koponya örökítőanyagával azonos, vagy a koponyaereklye egy férfitestvérétől származik.

A DNS állapota miatt az eredményeket óvatosan kell értelmezni, a kormeghatározás és a történeti adatok azonban szintén alátámasztják a Szent Lászlóhoz való kötődés lehetőségét. Az antropológiai vizsgálat szerint a csont egy erőteljes csontozatú, középkorú férfitól származik.

Szent László 1095-ben halt meg, és Váradon temették el. Szentté avatására 1192-ben került sor. Solymosi László történész, az MTA rendes tagja a kerekasztal-beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy 

a szentté avatás részeként az eredeti sírból kiemelték a maradványokat, majd egy díszesebb helyen temették el újra. Az exhumálás alkalmat adhatott arra, hogy ereklyéket válasszanak le a szentté avatott személy földi maradványaiból.

Solymosi arra is kitért, hogy több mint 120 olyan település van, amely Szent Lászlóhoz kötődik. Ez is jelzi, milyen széles körben tisztelték a királyt, és milyen sok helyre juthattak el az ereklyéi.

A kerekasztal-beszélgetésen Hegedűs András, az Esztergomi Prímási Levéltár igazgatója, valamint Molnár Antal történész, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének igazgatója is részt vett. A beszélgetést Mende Balázs Gusztáv, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetének paleoantropológusa vezette.

A mezőkövesdi lelet történetét a tervek szerint fikciós dokumentumfilmben is feldolgozzák. Mende Balázs Gusztáv elmondta: a forgatás során olyan városokat, gyűjteményeket és templomokat is felkereshetnek, ahol Szent László ereklyéit őrzik. A film a kutatás történetét és a királyhoz kötődő ereklyék sorsát is bemutathatja, így a mezőkövesdi lelet mellett a Szent László-kultusz történetének kevésbé ismert részletei is a közönség elé kerülhetnek.

Ménes Márta

www.magyarnemzet.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »