Kassától nem messze, talán másfél órányi autóútra található Szlovákiában a betléri Andrássy-kastély.
Az elmúlt években jó néhány felújított kastélyt kerestünk fel és mutattunk be olvasóinknak. Nem véletlenül tettük ezt, hiszen egy szépen helyreállított és berendezett kastély meglátogatása remek hétvégi program, s ezenfelül csodás kulturális élmény is lehet. A nagyrészt a második világháborúban elpusztult kastélyok és környezetük, az egykori szépséges parkok felújítása sok pénzbe kerül. Egy-egy ilyen projekt során több szakma, szaktudomány összehangolt munkájára van szükség. Építészek, régészek, művészettörténészek, berendezők, restaurátorok, kőművesek, ácsok, tárlatvezetők és ki tudja, még hányféle szakma képviselői járulnak hozzá szaktudásukkal és ambíciójukkal ahhoz, hogy egy pusztulófélben lévő kastély megújulhasson. Erről győződhettünk meg legutóbb, a geszti Tisza-kastély meglátogatása során, s ezt láthattuk a tatai Esterházy-kastélyban, amelynek még működő kápolnája is „megér egy misét”.
A betléri kastélyhoz megérkezve egy mesésen szép, arányos, egyemeletes épület reneszánsz homlokzatának látványa tárul elénk. A két saroktorony remekül keretezi az épületet, a bábos korlátos erkély, a virágok, a lekerekített ablakok végtelen nyugalmat sugároznak. A hatalmas birtok közepén, a kastély főbejárata előtt egy szép szoborral díszített szökőkút fogadja a látogatót.
Különleges értéket jelent, hogy ez a kastély kívül és belül is teljesen épen maradt, jól átvészelte a második világháborút és az azt követő éveket. Itt tehát minden eredeti. Szlovákia területén ez az egyetlen olyan kastély, amelyből idővel nem lett valamilyen intézmény, kollégium, iskola, magtár, kórház, sem semmi hasonló.
Az Andrássyak 1944 augusztusában hagyták el az épületet, egy személyautóval. Nem is nagyon csomagoltak össze, hiszen úgy gondolták, hamarosan visszatérnek. Ennek köszönhetően itt minden úgy maradt, ahogyan a távozásuk idején volt. A család egyébként nem lakott itt folyamatosan, inkább vadászkastélyként használták az épületet. Jelentős, ismert személyiségeket hívtak meg ide annak idején, akikkel egy jól eltöltött nap után akár üzleteket is köthettek. Erre szolgált az emeleti Vörös szalon.
A kastély építéstörténete a 15. századra nyúlik vissza, amikor a Bebek család birtokolja. Később, a 17. század végén vagy a 18. század elején épül itt egy reneszánsz kastély, amelynek alapjait az Andrássy család fekteti le. Az Andrássyak Magyarország egyik legjelentősebb főnemesi családja. Székelyföldről, a mai Románia területén található Csíkszentkirályból származnak, és a 16. századtól kezdve vannak jelen ezen a vidéken. A család a 17. században két ágra szakad: az egyik a betléri, a másik a monoki ág.
A betléri kastélyban mindjárt a főbejáratnál vadászati emlékeket, trófeákat láthatunk, mivel a család tagjai szenvedélyes vadászok voltak. Egy 1870-ből származó hatalmas elefántfej és állkapocs is helyet kapott itt. Aztán két tojásforma téveszti meg a látogatót, ugyanis kiderül, ezek a földön található legnagyobb természetes növényi magok, egy, a Seychelle-szigeteken élő pálmafajta magjai. Amint megtudtuk, ebből a magból évente mindmáig csak tízet lehet kivinni a Seychelle-szigetekről.
Akkoriban, amikor a kastélyt építették, sok hasonló épületben szokás volt műbarlangot készíteni. A különleges folyosót grottának vagy sala terrának nevezték. Az itteni folyosó falait tufakő, a Szlovák-karszt habköve borítja, így a látvány valóban barlang hatását kelti. Itt vadásztrófeákat láthatunk: egy kanadai grizzly medvét, illetve a kastélyt környező erdőkből származó farkasokat, barnamedvét és vaddisznót is, kitömött állapotban.
Az Andrássyak többször is ellátogattak Egyiptomba, ezekről az útjaikról a kiállított fényképek tanúskodnak. Utazásaikról amuletteket és múmiákat is hoztak magukkal. A Szlovákiában található öt egyiptomi múmia közül csupán három tekinthető meg. Egy Rimaszombatban, a Gömör–Kishont Múzeumban, kettő pedig itt, ebben a kastélyban van kiállítva.
Ha továbbmegyünk, láthatjuk gróf Andrássy Dénes és felesége, Andrássy Franciska grófné aranyos keretbe foglalt portréját. Ők voltak a krasznahorkai vár utolsó tulajdonosai. Dénes, amikor Bécsben járt, ellátogatott az operába, ahol is beleszeretett Hablawetz Franciskába. 1866. április 6-án feleségül vette, ám ezt otthon nem árulta el. Apja később kitagadta őt, mert Franciska egyszerű polgárlány volt. Ám öt évvel ezután váratlanul meghalt Dénes öccse, V. György, aki a teljes családi vagyon örököse volt, majd egy évre rá az apa is. Így a törvények értelmében az Andrássy-vagyon, a krasznahorkai vár és minden egyéb, visszaszállt Dénesre. Franciska és férje azonban soha többé nem léptek be a krasznahorkai várba. Németországban éltek, mégis rengeteg jót tettek itt a környéken. Franciskát „láthatatlan angyalnak” hívták, mivel sohasem volt jelen, viszont rengeteg pénzt adott gyermekotthonra, szegények menhelyére. Kórházat, iskolát alapított és támogatott, templomok építését is finanszírozta. Franciska az idős alattvalói részére nyugdíjalapot hozott létre. Férjével rengeteg pénzt fektettek be a Magyar Tudományos Akadémiába, és támogatták a művészeteket is. A feleség 1902. október 26-án halt meg Münchenben.
Először ott temették el, majd később férje, Dénes hazahozatta, és mauzóleumot építtetett neki Krasznahorkaváralja falu szélén. Elhunyta után őt magát is itt temették el, szeretett hitvese mellett. A házaspár szarkofágjának közelében helyezték el hűséges tacskójuk földi maradványait is. A kutyus szobra megtekinthető a kastélyban. Andrássy Franciska hófehér kőből faragott, felújított szobrát a nem messze lévő Rozsnyó főterén állították fel a századelőn, a hálás lakosok kezdeményezésére.
A betléri kastélyban tizenhat fürdőszoba volt, ebből négyet most is meg lehet nézni. Falaikat kézzel festett holland csempék díszítik, mindegyiket más-más motívum teszi egyedivé. Egy ilyen fürdőszobában élmény lehetett a tisztálkodás.
Ahogyan már említettem, II. Andrássy Manó 1944 augusztusában családjával elhagyta a betléri kastélyt, és nővéréhez, Marizzához öltözött Liechtensteinbe. Csak Ilona lánya maradt Magyarországon, Budapesten ápolónőként dolgozott. 1990-ben gyermektelenül hunyt el, végakarata szerint urnáját az Andrássy család sírboltjában, a Krasznahorkai várban helyezték el.
Fontos és értékes helyszíne a kastélynak a könyvtár. Mai helyén eredetileg itt galéria volt, a könyveket csak 1905-ben helyeztette át ide I. Andrássy Géza gróf a kastély modernizálása során. A könyvtár addig abban a rotundában kapott helyet, amely a kastély bejáratától jobbra található. A gyűjtemény mintegy tizenötezer, latin, német, magyar, francia, szlovák és keleti nyelvű kötetet számlál. A legértékesebbek az ősnyomtatványok, amelyek 1500 előtt készültek. A helyiség meghatározó bútorzata egy rendkívül értékes, 18. század eleji barokk garnitúra, gobelinnel bevonva. Az itt elhelyezett 19. századi zongora ma is működőképes.
Mindenképpen szólnunk kell még a Vörös szalonról, ahol a vendégeket fogadták. Körben természetesen vörös színű tapétával díszítették a falakat. A helyiség fő dísze a középen elhelyezett barokk ülőgarnitúra. Különleges az itt látható mennyezeti freskó is, amelyet Vajda Zsigmond magyar festő készített. A falakat három Andrássy-portré ékesíti. Jobbra látható I. Andrássy Manó arcképe, amely szintén Vajda Zsigmond munkája. Andrássy Manót bányászati és kohászati tevékenysége miatt csak „vasgrófként” emlegették. Jelentős gyűjtő, vadász és utazó volt. 1881 és 1886 között ő építtette át a kastélyt a mai formájára, Arthur Meinig német építész tervei alapján. Középen fia, I. Andrássy Géza portréja látható, amelyet Benczúr Gyula készített. Géza, mint megtudtuk, apja nyomdokain haladt: utazó, politikus, vadász, vállalkozó és sikeres sportember volt. A 20. század elején (1905) modernizáltatta a kastélyt, bevezettette az elektromos világítást és a központi fűtést is. Balra, a kanapé fölött Manó testvérének, Andrássy Gyula grófnak a portréja függ. Ő volt a család legjelentősebb tagja, a Magyar Királyság miniszterelnöke, majd az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere. Nem élt Betlérben, de gyakran meglátogatta itt testvéreit.
A kiállításon azt is megtudhattuk, honnan származik a család neve. Az Andrássyak nagyon régi nemzetség. A legenda szerint még Szent István király idejében egyszer nagy lovagi tornát rendeztek Esztergom közelében. Részt vett ezen egy Andorás nevű erős, daliás lovag is, aki egyetlen suhintással kettészelte ellenfelét, egy idegen lovagot. A legenda szerint ez a bátor és nagy erejű Andorás lovag volt a család őse, s az Andrássy név az ő nevéből származik.
A kastélyban van egy Sissi szalon is, Erzsébet királyné emlékére. Az Andrássyak nagy tisztelettel viseltettek a királyné iránt, ezért alakíttatták ki ezt a termet, bár maga Sissi soha nem járt Betlérben. A jobb oldali portré itt Deák Ferencet ábrázolja, a bal oldali pedig Andrássy Gyulát.
A kastélyban meseszép ebédlőket, csodálatosan berendezett hálószobákat láthatunk, a vitrinekben értékes porcelánokat, a falakon portrékat és más festményeket, az asztalokon pedig régi fotográfiákat is veretes, cizellált fémkeretben.
Ha a kedves olvasó ideje engedi, érdemes ellátogatni ide, az Andrássyak e páratlanul szép, épen maradt kastélyába. A belépődíj 10 euró, a parkolás ingyenes. A csodálatos épület környezetében évszázados fák között sétálhatunk nem messze a magyar határtól, a Rozsnyói járásban. További információkat az interneten találhatnak.
Szöveg és fotó: Mészáros Ákos
Magyar Kurír
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2026. november 8-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
