A könyvek nem pusztán történeteket közvetítenek, hanem maguk is történeteket hordoznak

A könyvek nem pusztán történeteket közvetítenek, hanem maguk is történeteket hordoznak

Plágiumbotrány, egy meghiúsult kiadástörténet, irodalmi barátságok, régi dedikációk és egy csőtörés története is helyet kapott a Bibliotheca Hungarica könyves videópodcastjának idei évadában. A Könyvtörténetek november 3-án jelentkező záróepizódjával egy újabb fejezet végéhez ér, de az elmúlt hónapokban feltárt történetek még sokáig velünk maradnak.

Mi mindent mesélhet el egy könyv, ha nemcsak azt olvassuk el, ami a nyomdában a lapjaira került? Egy elhalványult tulajdonbélyegző, egy kézzel írt ajánlás, a margón meghúzott vonal vagy egy megsárgult papírdarab néha többet árul el egy kötet múltjáról, mint gondolnánk. Megmutatja, ki olvasta, ki becsülte, merre járt, milyen közösségekhez tartozott, és milyen történelmi vagy személyes fordulatok kísérték az útját.

Ezeket az apró, mégis beszédes nyomokat követi a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet szakkönyvtárának, a Bibliotheca Hungaricának a videópodcastja, a Könyvtörténetek, amely november elején zárja második évadát. A 2025-ben elindított sorozat első húsz epizódját idén további tizenöt követte, újabb és újabb ablakokat nyitva a könyvek, az irodalom és a szlovákiai magyar kulturális emlékezet világára.

A Könyvtörténetek epizódjaiban a kötetek sajátos jegyei kerülnek a középpontba: a pecsétek, ex librisek, dedikációk, kézírásos megjegyzések, javítások és mellékletek. Ezek segítségével a könyv tárgyi emlékké válik, amelynek történetét a benne maradt nyomokból lehet rekonstruálni. Az évad április végétől kéthetente jelentkező epizódjai ezt a nyomozást teszik a nézők számára is átélhetővé. Minden második adásban vendégkutató csatlakozott a beszélgetéshez, így a könyvek történetei különböző tudományterületek és személyes tapasztalatok felől is megvilágítást kaptak. A műsor házigazdája Roncz Melinda könyvtáros, s mellette az évad első felében Csanda Gábor könyvszerkesztő, később pedig Bolemant Lilla irodalomtörténész, nőirodalomkutató töltötte be a moderátori szerepet.

A második évad epizódjai jól mutatják, milyen sokféle történetet rejthet egy könyvtári példány. Szabó Lilla Szlovákiai magyar könyvművészet 1918–1945 című kötete például nemcsak a könyvművészet szépségeire hívja fel a figyelmet: a benne található dedikáció és a Bibliotheca Hungarica gyűjteményéből származó borító-reprodukciók a könyv saját történetét is gazdagítják.

Máskor egy példány szinte nyomozásra invitál. L. Kiss Ibolya Erzsi tekintetes asszony című regényének különleges darabja kézírásos javításokat, szerkesztői megjegyzéseket, leveleket, gépiratokat és kiadói terveket őriz. A dokumentumok egy félbemaradt második kiadás történetét rajzolják ki, miközben a szlovákiai magyar könyvkiadás kulisszái mögé is betekintést engednek.

Egy másik epizódban Lőrinczy Dániel Zúgó erdők című, 1928-ban Losoncon megjelent verseskötete kerül a figyelem középpontjába. A megjelenését néhány nappal később országos sajtóbotrány követte: a történet a plágiumvádakon és az irodalmi csalás kérdésén keresztül azt is megmutatja, hogy az irodalmi életnek olykor a legkevésbé sem irodalmi fordulatai vannak.

A személyes kapcsolatok szintén fontos szerepet kapnak. Grendel Lajos Mátyás király New Hontban című kötetét Tőzsér Árpád magánkönyvtárából őrzi a gyűjtemény. A szerző dedikációja – „Árpád vezérnek nagy barátsággal, Lajos király” – mellett a könyv egykori tulajdonosának aláhúzásai és kézírásos jegyzetei is megőrizték az olvasás személyes nyomait. Száz Pál íróval és irodalomtörténésszel az epizód Grendel életművét és irodalmi fogadtatását is körüljárja.

Hírdetés

A könyvek mögött álló szakmai munka is külön történetet érdemel. A második epizódban Végh László, a Bibliotheca Hungarica és a Szlovákiai Magyar Levéltár alapítója idézi fel a gyűjtemény történetét, egy különleges, mindössze egy példányban fennmaradt kézirat apropóján. A beszélgetésből a szakkönyvtári munka és a gyűjteményszervezés kevésbé látható, mégis meghatározó részletei is feltárulnak.

A sorozat különösen izgalmas pillanatai azok, amikor egy kötet útja messze vezet eredeti megjelenésének helyétől. Az ötkötetes Az ötök című francia regény első négy kötetének tulajdonbélyegzői és bejegyzései például arról tanúskodnak, hogy a könyvek Budapestről feltehetően Rimaszombat és Losonc egyleti könyvtáraiba kerültek, majd magántulajdonba jutottak, végül Ardamica Ferenc hagyatékával érkeztek a Bibliotheca Hungaricába. A kötetek egyik megsárgult matricája a helyes könyvhasználatra figyelmeztet, többek között arra, hogy „ne trüsszentsünk a könyvbe”, és ne törjük be a lapjait. A tanácsok ma sem veszítettek aktualitásukból. Egy csodaszép ex libris egészen Pozsonyig, Hubert Henrik pezsgőgyáros otthonáig vezeti a nézőket, amikor a készítők Jankó Zoltán Mesél a szülőföldem című kötetének előtörténetét vizsgálják Mathédesz Lajos, régésszel, a somorjai Honismereti Ház munkatársával.

Máskor egy dedikáció vagy egy újévi üdvözlet segít összekapcsolni különböző emberek, intézmények és történelmi események történetét. Dominik Tatarka A bólogatás démona című művének Koncsol László-féle fordítása például a levéltári források segítségével kerül új megvilágításba Sipos Forgon Szilvia, a Szlovákiai Magyar Levéltár igazgatójának közreműködésével, és az 1968-as év jelentőségére is ráirányítja a figyelmet.

A Könyvtörténetek második évada arra is rávilágít, hogy a könyvtári állomány nem csupán az irodalomtörténet kutatói számára kínál kincseket. Méry Tünde A pogrányi népviselet szakszókincse című gépiratos dolgozata például a zoboralji viseletek nyelvén keresztül egy közösség mindennapjairól, hagyományairól és identitásáról mesél. Nagy Myrtil, a somorjai Városi Művelődési Központ igazgatója és a Csali Gyermek Néptáncegyüttes vezetője a viseletkészítés kulisszatitkairól, a régi minták újraalkotásáról és a néprajzi gyűjtések jelentőségéről is beszél.

A kortárs irodalom alakulásába is betekintést nyújt a sorozat: Nagy Erika prózaíróval, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának titkárával a Szlovákiai magyar szép irodalom éves antológiasorozat kerül terítékre. A beszélgetésből kiderül, hogyan válogatják ki az előző év folyóirataiban megjelent lírai és prózai műveket, milyen szerkesztői kihívásokkal jár az antológia összeállítása, és miként járul hozzá a szlovákiai magyar irodalom értékeinek megőrzéséhez.

Egy 1980-as, kétnyelvű dunaszerdahelyi városnépszerűsítő kiadvány pedig a szocialista városépítés és a település arculatának átalakulása felé nyit utat. Vajda Barnabás történész, egyetemi oktató segítségével az adás azt vizsgálja, miként tükrözi egy ilyen kiadvány a korszak városképét, gondolkodását és önreprezentációját.

A sorozat a kulturális emlékezet intézményi hátterét is feltárja. Szabó Rezső A Csemadok és a Prágai Tavasz című kötete kapcsán Kőrös Zoltán levéltárossal a levéltári dokumentumok és az oral history, vagyis az életútinterjúk szerepéről esik szó. A beszélgetés két különleges dedikált példányt is bemutat, amelyek közül az egyik Dobos László aláhúzásait és szamárfüleit őrzi. Ezek az apró részletek a történelem személyes dimenzióját teszik érzékelhetővé: azt, hogy a múlt nemcsak dokumentumokból, hanem az azokat olvasó és értelmező emberekből is áll.

A könyvek művészeti és társadalmi üzenetei a mesék világában is izgalmas összefüggéseket rejtenek. A tizennegyedik epizódban Kaczér Illés 1937-ben megjelent, Kőtojásból kőmadár című mesekönyvét ismerhetjük meg, amely felnőtteknek is szóló antifasiszta példázatként olvasható. Juhász Bálint művészettörténész a kötet illusztrátorának, a 130 éve Somorján született Tallós Prohászka Istvánnak az életéről és művészetéről, valamint a könyv különleges történetéről mesél.

Az évad záróepizódjában az adás ezúttal nem egyetlen kötet köré szerveződik, hanem a nézők a Bibliotheca Hungarica munkatársait ismerhetik meg közelebbről: szó esik a mindennapi könyvtári munkáról, a podcast készítésének kulisszatitkairól, valamint az augusztus közepén az épületben keletkezett csőtörés okozta károkról is. A választás szimbolikusnak is tekinthető. A sorozat eddigi részei többnyire a könyvekben megőrzött történeteket tették láthatóvá, a záróadás pedig azokat állítja reflektorfénybe, akik nap mint nap gondozzák, kutathatóvá teszik és a nyilvánosság elé tárják ezeket az értékeket. Hiszen a könyvtári gyűjtemény nem magától válik élő kulturális emlékezetté: szakmai figyelem, elkötelezett munka és sokszor aprólékos nyomozás kell ahhoz, hogy a polcokon őrzött múlt megszólaljon.

A könyvek történetei a novemberi évadzáróval sem érnek véget: a podcast korábbi epizódjai a Fórum Kisebbségkutató Intézet YouTube-csatornáján visszanézhetők, a folytatásról és a könyvtár híreiről pedig a Bibliotheca Hungarica Facebook-oldala nyújt tájékoztatást. A Könyvtörténetek 2026-os évadának elkészültét a Kisebbségi Kulturális Alap és Somorjai Város Önkormányzata támogatta.

BH/Felvidék.ma


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »