Atomerőmű-bővítés: Fico végleg átvette az irányítást Tokár Géza2026. 09. 17., cs – 13:48
Ahogy arra korábban is számítani lehetett, kivették a gazdasági minisztérium kezéből a jászlóapátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőmű bővítésével kapcsolatos aktivitásokat.
Az atomerőmű újabb blokkjainak megépítése kapcsán a múltban rengeteg kérdés vetődött fel, elsősorban annak kapcsán, hogy miként is kárpótolják a kivásárlásért a cseh ČEZ energiavállalatot. A befektetést sürgető Robert Fico és a Kormányhivatal a téma miatt gyakorlatilag összeveszett a Denisa Saková (Hlas) vezette gazdasági minisztériummal: Saková szerint a csehek a valós piaci árnál nagyjából hetven-százmillió euróval többre értékelték a projektet előkészítő JESS-ben való tulajdonrészüket. Fico és a ČEZ eközben egy korábbi elemzésre hivatkozva azt állították, hogy az ár reális.
Fico már a nyáron elveszítette a türelmét a hosszadalmas előkészületek miatt, amelyek a projekt további munkálataiban is éves csúszást okozhatnak: két ultimátumot is intézett a gazdasági tárca felé és követelte, hogy zárják le az adásvételi üzletet. Mindezt hiába. A problémát végül a hatáskörök átruházása oldotta meg: a bővítéssel kapcsolatos előkészületek a miniszterelnök alá, azaz a kormányhivatalba kerültek, míg a Hlas megszabadult egy túlárazott projekt jóváhagyásának felelősségétől.
A bővítés során a tervek szerint egy 1200 megawattos teljesítményű új atomerőmű-blokk épülhet Szlovákiában 2040-ig. A költségeket 11-15 milliárd euróra becsülik – ezen a téren némileg zavaros, hogy mi is a valós helyzet, ugyanis az elmúlt hónapban a kormány már következetesen az alacsonyabb árról beszél.
Ami biztos, hogy a hatáskörök átruházása után a szlovák állam az eredetileg kért 189 millió eurós összeggel kárpótolja a cseh ČEZ-t, azaz annyival, mint azok előzetesen is kérték. Saková gazdasági tárcájának ajánlata 117 millió euróról szólt.
Az aktualizált tervek szerint az építkezés a dokumentáció előkészítését követően 202-ben kezdődik meg és tizenhárom évig tart, a kiterjedt munkálatok 14 millió négyzetméternyi területet és három járást érintenek majd. Ezzel ez a befektetés lesz Szlovákia történelmének legdrágább állami invesztíciója.
A folyamatokat kormánybiztosként Peter Líška ellenőrzi, aki korábban is több atomenergiával kapcsolatos projektben kapott szerepet. Az ő feladata lesz összeállítani a fejlesztéssel kapcsolatos határidőket és kezelni a felmerülő gyakorlati problémákat. Az esetről tudósító Pravda napilap azonban több furcsaságra is felfigyelt a fejlemények kapcsán: a legújabb anyagokban már nincs szó a cseh fél teljes kivásárlásáról és az sem konkretizálódott – a korábbi megegyezések ellenére – hogy az amerikai Westinghouse építi meg a reaktort.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány belső konfliktusain akadhat meg a jászlóapátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőmű tervezett bővítése. Robert Fico és Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter nem tudnak megegyezni a projekt előkészítésének feltételein, csúszhat a beruházás.
A bővítés előkészületei másfél éve zajlanak, az erőmű új blokkjának megépítésével és üzemeltetésével a szlovák kormány az amerikai Westinghouse társaságot bízta meg egy irányított pályázaton. Robert Fico még Donald Trumpnál is lobbizott a beruházás mellett, amelynek a mértéke akár a 15 milliárd dollárt is elérheti, cserébe tovább javít Szlovákia energiabiztonságán. Amennyire zökkenőmentesnek tűnt a projekt fél éve, annyira problémás most az előkészítése – a késlekedés nem az amerikai félen múlik, hanem a szlovákiai hatóságok hozzáállásán.
Maga Fico személyesen is kiemelten fontosnak tartja a projekt megvalósulását és több médiaértesülés szerint folyamatos nyomást gyakorol a hatóságokra a folyamatok gyorsításával kapcsolatban. Ez azonban a projekt konkrét felelőseinek nem tetszik, Denisa Saková gazdasági miniszter szerint a szakszerűtlen lépések eurómilliós veszteséget okozhatnak Szlovákiának – miközben az erőmű megépítésével mindegyik fél egyetért.
Saková szerint a megvalósítás legnagyobb problémája gyakorlati jellegű: nincsenek megfelelően elrendezve a projekt előkészítésével foglalkozó konzorcium tulajdonjogi viszonyai. Ez azt jelenti, hogy a szlovák állam gyakorlatban a Szlovákiai Nukleáris Energetikai Társaságon (JESS) keresztül készíti elő az erőmű bővítését, de a vállalat félig a cseh ČEZ energiaszolgáltató tulajdonában van.
A szlovák fél szeretné felvásárolni a cseh tulajdonrészt, hogy nekikezdjen az érdemi munkának, de sokkal drágábban vehetné csak meg, mint a piaci ár – márpedig Saková szerint a gazdasági konszolidáció időszakában az államnak spórolnia kellene a hasonló beruházásokon. A gazdasági tárca ezért független szakértőkkel becsülteti fel a tulajdonrész értékét, több tízmillió eurós spórolást remélve, miközben a beruházás áll. Ráadásul a cseh fél sem különösebben érdekelt abban, hogy áron alul adja el a tulajdonrészt.
Miközben Saková spórolna, Fico sietne – a miniszterelnök és a tárcavezető között pedig egyre elmérgesedik a kommunikáció. Saková arra hivatkozik, hogy bármilyen túlárazás személyes következményekkel járna a politikai karrierje szempontjából, ezért nem akar hirtelen dönteni, Fico viszont egyre türelmetlenebb. Saková arra is hajlandó lenne, hogy a gazdasági tárca lemondjon a projekt koordinálásáról, cserébe a kormányhivatalé és Robert Ficóé lenne a döntésekkel járó felelősség.
A sme.sk információi szerint azonban van még egy határidő is: augusztus 21., amikor a beruházás stratégiai befektetéssé nyilvánításának a végső időpontja. Amennyiben nem sikerül rendezni a tulajdonviszonyokat, a projektet új dokumentumokkal kell előkészíteni, a lépés pedig több éves csúszást és milliós nagyságrendű extra kiadást jelent a bővítés szempontjából.
Miközben a szlovákiai huzavona folytatódik, nem tudni, hogy a Westinghouse milyen módon viszonyul a projekthez. A tavalyi Fico-Trump egyeztetés idején a szlovák fél szoros határidőket és gyors megtérülést vázolt fel az Egyesült Államok elnökének: a tervek alapján a mintegy 1250 megawattos teljesítményű blokk legfeljebb 15 év múlva már üzembe is állna. Ez azonban a hasonló csúszások esetén teljesen irreális forgatókönyv – a nemrégiben üzembe állított mohi atomerőmű-blokkok több fáziskéséssel, változó intenzitással gyakorlatilag harminc évig épültek.
Kapcsolódó cikkünk
Nagy eredményként kommunikálta Robert Fico miniszterelnök, hogy végre megérkezett az Országos Atomenergia-felügyelet (ÚJD) engedélye a mohi atomerőmű negyedik blokkjának elindítására. A lépéssel Szlovákia valóban energiaexportőrré válhat – miközben az energiaéhséggel küzdő közép-európai régióban nagy szükség van a hasonló beruházásokra.
Tegnap Branislav Strýček, a Szlovák Villamos Művek vezérigazgatója, Robert Fico (Smer) kormányfő és Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter közös sajtótájékoztatón jelentették be a blokk elindítását – a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy megkezdték a nukleáris üzemanyag betöltését az erőműbe és a nyár végére csatlakoztathatják a hálózathoz, ha nem merülnek fel újabb technikai problémák. Atom-, víz- és szélenergia – a hőség mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a régióban az energetikai projektek.
Átbillenti az mérleget
Strýček közölte, Szlovákia ezzel nukleáris energia-nagyhatalommá válik, ugyanis még Franciaországnál is nagyobbá, 77,5 százalékossá válik az atomenergiából származó energiaforrások aránya. Ami azonban ennél is fontosabb fejlemény lehet az energetikai kérdésekre különösen érzékeny Fico számára, hogy az új blokk beüzemelését követően Szlovákia áramexportőrré válik. Az ország erőművei a beüzemelést követően az előrejelzések szerint 37 terrawattórát termelnek évente 28 TWh-s fogyasztás mellett.
Más források alapján az új blokk az ország éves energiaszükségletének 13 százalékát fedezi. Szintén segíthet a beruházás az uniós klímacélok teljesítésében, az erőmű vezetése egy ponton kétmillió autó eltűnéséhez hasonlította az új blokk környezetvédelmi hatását.
Fico szerint erényként kell elkönyvelni, hogy a harmadik és negyedik mohi-blokk beruházása csak 6,7 milliárd euróba került, a valóságban azonban az üzembe helyezésre fordított költségek sokkal magasabbak az eredetileg tervezettnél. A mohi erőmű bővítése egyébként is évtizedekig elhúzódó, akadályokkal tarkított folyamat volt, hasonlóan a Magyarországon zajló paksi atomerőmű-bővítéshez. Még Csehszlovákiában kezdték meg a mohi expanzió tervezését, ami pénzhiány miatt elakadt, majd a 2010-es évek elejére tűzték ki a blokkok elindítását. Az évtizedekben mérhető csúszás több tényezőnek is köszönhető: a forráshiány és a dráguló konstrukciós munkálatok mellett minőségi aggályok is felmerültek – a néhány éve üzemelő harmadik reaktor mellett a negyedik beindítása azonban végleg lezárja a hosszú folyamatot.
Kell az energia
A gazdasági elemzők szerint az új blokkokra hosszú távon is nagy szükség van gazdasági szempontból, könnyen lehet, hogy idővel Szlovákia újra behozatalra szorul. A Szlovákiába érkező, nagy energiaigényű gyárak és a megnövekedő lakossági fogyasztás miatt a jövőben jelentősen nőni fog az ország energiaszükséglete, egyes projekciók szerint 2050-re évi 45 Twh-ra, azaz a jelenlegi fogyasztás csaknem duplájára lenne szüksége Szlovákiának.
Energiapolitkai szempontból nincs hiány hosszú távú koncepciókban. A kormány a problémán további projektekkel segítene, de a kapcsolódó beruházások inkább az ellentmondásos megítélésésükről maradtak emlékezetesek.
Az Egyesült Államok felé tett hangsúlyos gesztusnak számít az apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) erőmű bővítésére vonatkozó törekvés. Az erőmű két blokkja a tervek szerint 2040-re készülhet el és a Westinghouse bevonásával épülhet meg – a hasonló projektek évtizedes csúszása miatt ezt a beruházást is érdemes fenntartásokkal kezelni.
Az atomenergia-projektek mellett két nagy beruházást érdemes megemlíteni a vízi energia terén. Folyamatosan napirenden van az egyetlen teljesen állami tulajdonban levő létesítmény, a bősi erőmű korszerűsítése, de konkrét pályázati kiírás híján nem tudni, egyáltalán mikor kezdődhet el az egy atomerőmű-blokknak megfelelő létesítmény rekonstrukciója. Az időszaki energiaingadozáson segítene a málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőmű, Tomáš Taraba gyorsan bejelentett és kurtán-furcsán engedélyezett projektje, amelyet azonban polgári tiltakozások és környezetvédelmi aggályok öveznek.
A megújuló energiaforrások terén pedig szintén problémákba futott bele a kormány – környezetvédelmi és a látképpel összefüggő országos, leginkább Dél-Szlovákiában érzékelhető tiltakozások övezik az európai forrásokból létesítendő, szélerőművek fejlesztésére kijelölt zónákat. A változó közhangulatra jellemző, hogy egyelőre tiltakozás nélkül maradt a Magyarországon már a Magyar-kormány által beharangozott projekt, ami szintén nagyon hasonló problémát érint.
Kapcsolódó cikkünk Mohi |
A mohi atomerőmű 3. blokkjának a beindítását követően a Szlovák Villamos Művek (SE) a jelek szerint idén története legjobb gazdasági eredményét érheti el – jelentette be hétfőn Branislav Strýček, az SE vezérigazgatója, miután találkozott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezérigazgatójával, Rafael Mariano Grossival.
Strýček szerint a 3. blokk beindítását követően máris megkezdték az ebből származó villamos energia értékesítését. „Tekintettel arra, hogy három évre előre eladtuk a villamos energiát, az idei évre kedvező feltételeket alkudtunk ki” – tette hozzá az áramtermelő vezérigazgatója. Elmondása szerint a vállalat már a múlt év végén és részben az idei év elején keletkezett kötelezettségek nagy részét kifizette. „Egész pontosan a részvényestől kapott 340 millió eurós pénzügyi injekciót fizettük vissza” – mondta el Strýček. „A mohi harmadik reaktor egy valódi sikertörténet, az erőmű biztonsági szempontból pedig az egyik legígéretesebb projekt az Európai Unióban” – mondta el Grossi az erőműben tett látogatása után.
Az SE idén október 14-én fejezte be a mohi atomerőmű 3. blokkjának a teljesítményindítását. „A mohi atomerőmű negyedik blokkjának az üzembe helyezése után Szlovákia teljesen önellátó lesz mind a villamosenergia-termelés, mind a fogyasztás szempontjából” – mondta Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter. Szerinte a 4. blokk esetében a nukleáris üzemanyag aktív betöltésének a tervek szerint 2025 januárjában kellene megkezdődnie. Strýček azt is elárulta, hogy a harmadik és negyedik blokk építési költségei elérik a 6,3 milliárd eurót. (mi, TASR)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
