Örökbefogadás azonos nemű pároknak: Európa nagy része más utat jár, mint Szlovákia és Magyarország Koleszár Linda2026. 09. 17., cs – 13:28
Az Európai Unió tagállamainak többségében az azonos nemű párok már közösen is örökbe fogadhatnak gyermeket, Szlovákia és Magyarország azonban nem tartozik közéjük. A Republikon Intézet friss elemzése szerint Magyarországon az elmúlt években jelentősen csökkent az örökbefogadásra alkalmas jelentkezők száma, Szlovákiában pedig a 2025-ös alkotmánymódosítás szűkítette tovább az örökbefogadás jogi kereteit. Bár a két ország szabályozása több ponton hasonló, fontos különbségek is vannak közöttük.
Az örökbefogadás szabályai uniós szinten nem egységesek: a feltételekről minden tagállam maga dönt. Emiatt jelentős különbségek alakultak ki abban, hogy az egyes országokban kik és milyen feltételekkel fogadhatnak örökbe gyermeket.
Míg számos uniós országban az azonos nemű párok előtt is nyitva áll a közös örökbefogadás lehetősége, Szlovákiában és Magyarországon erre nincs mód. A két szomszédos ország szabályozása ugyanakkor nem teljesen azonos, különösen az egyedülálló örökbefogadók lehetőségeit tekintve.
Szlovákiában már az alkotmány szabályozza
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Szlovákiában 2025 őszén az alkotmány módosításával változott meg az örökbefogadás jogi háttere. A november 1-jén hatályba lépett rendelkezés szerint kiskorú gyermeket elsősorban házaspárok, illetve bizonyos esetekben az egyik házastárs fogadhat örökbe.
Mivel a szlovák alkotmány a házasságot férfi és nő közötti kötelékként határozza meg, az azonos nemű párok közösen nem fogadhatnak örökbe gyermeket. Az ILGA-Europe 2026-os összesítése szerint a 2025-ös alkotmánymódosítás a közös örökbefogadás mellett azt is kizárta, hogy valaki azonos nemű partnere gyermekét örökbe fogadhassa.
Az egyedülállók örökbefogadása ugyanakkor Szlovákiában nem teljesen kizárt. A családjogi törvény alapján egyedülálló személy kivételes esetben örökbe fogadhat gyermeket, ha teljesülnek a törvényi feltételek, és az örökbefogadás a gyermek érdekét szolgálja. Ez a lehetőség már a 2025-ös alkotmánymódosítás előtt is szerepelt a családjogi szabályozásban.
Magyarországon miniszteri hozzájáruláshoz kötötték
Magyarországon szintén csak házaspárok fogadhatnak közösen örökbe gyermeket. A 2020-ban elfogadott módosítás főszabállyá tette, hogy örökbefogadó szülő házasságban élő nő és férfi lehet.
Az egyedülállók számára kivételes esetben továbbra is lehetséges az örökbefogadás, az alkalmasság megállapításához azonban miniszteri hozzájárulás szükséges. Ezt a jogszabály indokolása is kifejezetten rögzítette.
Republikon Intézet szeptemberben közzétett elemzése szerint ennek az azonos nemű párok esetében különös jelentősége van. Mivel Magyarországon nem köthetnek egymással házasságot, közösen sem fogadhatnak örökbe. Korábban lehetőséget jelenthetett, hogy a pár egyik tagja egyedülállóként jelentkezett örökbefogadónak.
Magyar Péter (TISZA) magyar miniszterelnök az elmúlt időszakban jelezte, hogy a jelenlegi magyar kormány a miniszteri engedélyhez kötött rendszer megszüntetését tervezi, és az alkalmasság megítélését ismét szakmai döntéshozatalra bízná. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy egyelőre politikai szándékról van szó, a változtatás még nem hatályos jogszabály.
Egyre kevesebb az alkalmas jelentkező
A Republikon elemzésében idézett KSH-adatok szerint 2025 végén Magyarországon 2416 örökbe fogadható gyermeket tartottak nyilván, miközben 1478 örökbefogadásra alkalmas személy szerepelt a nyilvántartásban. Az év során összesen 1416 örökbefogadást engedélyeztek.
Az adatokból az is kiderül, hogy az örökbe fogadható gyermekek jelentős része idősebb, tartósan beteg vagy fogyatékossággal él. A 2416 gyermek közül 593 volt három év alatti, 604 már elmúlt tízéves, 627 pedig fogyatékossággal élt vagy tartósan beteg volt.
Közben látványosan visszaesett azoknak a száma, akiket alkalmasnak nyilvánítottak az örökbefogadásra. Míg 2019-ben 3186 ilyen személyt tartottak nyilván Magyarországon, 2021-ben 3046-ot, 2024-ben már csak 1902-t, 2025-ben pedig 1478-at. Ezzel párhuzamosan az örökbe fogadható gyermekek száma emelkedett: a 2019-es 1899-ről 2025-re 2416-ra nőtt.
A Republikon ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ezekből az adatokból önmagukban nem lehet megállapítani, mi áll az örökbefogadók számának visszaesése mögött. Így azt sem lehet pusztán ezek alapján kijelenteni, hogy a csökkenésben milyen szerepet játszottak az egyedülállókra vonatkozó szigorúbb szabályok.
Az EU számos országában engedélyezett a közös örökbefogadás
Szlovákia és Magyarország szabályozása az Európai Unión belül a korlátozóbb modellek közé tartozik. Mivel az örökbefogadás feltételeinek meghatározása alapvetően tagállami hatáskör, jelentős különbségek vannak az egyes országok között.
Az ILGA-Europe 2026-os Rainbow Map adatai szerint Európa 23 országában az azonos nemű párok jogilag közösen is jelentkezhetnek örökbefogadásra. Az EU-ban erre többek között Ausztriában, Belgiumban, Horvátországban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Írországban, Luxemburgban, Máltán, Hollandiában, Portugáliában, Szlovéniában, Spanyolországban és Svédországban van lehetőség.
Az ILGA-Europe 2026-os összesítésében Szlovákia 25 százalékos eredménnyel a 35., Magyarország 23 százalékkal a 38. helyen áll a vizsgált 49 európai ország között. A rangsor azonban nem kizárólag az örökbefogadás szabályait vizsgálja. Miközben Magyarországon a kormány részéről már körvonalazódik a politikai szándék az egyedülállók örökbefogadására vonatkozó szabályok módosítására, Szlovákiában a jelenlegi kormány részéről egyelőre nem látható hasonló törekvés az örökbefogadás jogi kereteinek megváltoztatására.
Kapcsolódó cikkünk
Szombattól hatályba lép Szlovákiában az a szeptember 26-án elfogadott alkotmánymódosítás, amely kimondja: az állam kizárólag a biológiailag meghatározott férfi és női nemet ismeri el.
Az új rendelkezések az alkotmányba emelik a nők és férfiak közötti egyenlő bérezés elvét, valamint pontosítják a családjogi, oktatási és egészségügyi kérdések egyes elemeit. A módosítás tiltja a béranyaságot, rögzítve, hogy „tilos más személy számára gyermeket kihordani”. Az alkotmány mostantól kimondja, hogy a gyermek anyja a nő, apja a férfi.
Az örökbefogadás szabályait is módosították: kiskorú gyermeket házastársak, illetve kivételes esetben és a gyermek érdekében egyedülálló személy fogadhat örökbe, a döntést minden esetben bíróság hozza meg.
A változtatás értelmében a gyermekek szexuális nevelése csak a szülők beleegyezésével történhet, ugyanakkor az egészségvédelemre és megelőzésre irányuló oktatás továbbra is az általános tananyag része marad.
A kormány indoklása szerint az alkotmánymódosítás célja, hogy Szlovákia megerősítse önállóságát az értékek, a kultúra és a társadalmi–etikai kérdések alakításában.
Az alkotmánymódosításról ITT írtunk bővebben.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
