Egyebek mellett a nyugdíjkorhatár a várható élettartammal való összekapcsolását és a nők korábbi nyugdíjba vonulásának korlátozását javasolja az OECD nyáron publikált országjelentése. Farkas András nyugdíjszakértő szerint van, ami bevezetendő, és van, ami felháborító az ajánlások közül. Az InfoRádiónak beszélt a részletekről.
Ma a magyar nyugdíjkorhatár nincs függővé téve a további várható élettartamtól, hanem a modern nyugdíjrendszerek egy jelentős részéhez hasonlóan nálunk meg van határozva egy konkrét életkor, 65 év, ez az általános nyugdíjkorhatár.
Persze ha közelebbről megnézzük, ez máris nem mindenkire vonatkozó korhatár, mert például a nők kedvezményes nyugdíja esetén nem kell nézni a kort, hanem attól függetlenül 40 jogosító év után elmehet korábban is nyugdíjba, tehát igazán kőbe vésve a férfiak számára van jelenleg a 65 éves nyugdíjkorhatár.
Viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy adott országban mennyi a 65 éves korban várható további élettartam az Európai Unió átlagához viszonyítva, és itt – mint Farkas András nyugdíjszakértő az InfoRádióban fogalmazott – „sajnos sírnivalóan rossz az adat, ugyanis átlagosan 4,4 évvel élünk rövidebb ideig 65 éves korunktól számítva, mint az európai uniós átlag, emiatt olyan típusú nyomás a nyugdíjkorhatáron, hogy azt emelni kellene, mert túl sokáig élünk, sajnálatos módon egyáltalán nincs”.
Ehelyett inkább azt javasolja, hogy ideiglenesen vissza kéne húzni a nyugdíjkorhatárt 64 évre, azon egyszerű oknál fogva, hogy amikor a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre emelkedett, ez alatt a másfél évtized alatt sokkal kevésbé nőtt a várható élettartam, mint amennyire nőtt a nyugdíjkorhatár, tehát gyakorlatilag „előre futottunk”, és az Európai Unió átlagához képest mi szomorúan hosszú ideig dolgoztatjuk az embereket.
Továbbá az OECD e tárgyban javasolja, hogy tekintsék át a tagállamok, hogy hozzá lehet-e automatikusan kötni a 65 éves korban várható további élettartam alakulásához a nyugdíjkorhatárt azon egyszerű oknál fogva, hogy ez a szám tényleg változik;
Vagyis legyen egy mozgó nyugdíjkorhatár.
Farkas András szerint ez teljesen elfogadható, hogy a 65 éves korban várható további élettartamtól függjön a korhatár.
Hogy erre a számra mit javasol az OECD, arról azt mondta, lehetet, hogy ezt bárki meghatározza, de irányadó lehet, hogy
az aktív kor egyharmadát kellene nyugdíjban tölteni.
Az OECD ugyanakkor kritizálja a „nők 40”-et, ezzel kapcsolatban a szervezet Farkas András szerint téved, felháborítónak tartja, hogy komolyabb elemzés nélkül akarnak belepiszkálni egy rendszerbe.
„Az OECD azért túlságosan kedvezőnek érzi ezt a nőkre nézve, nem veszi figyelembe, hogy a nők javára pozitív diszkriminációt kell gyakorolni Magyarországon az alaptörvény alapján, más módon ugyanis nincs figyelembe véve a nők láthatatlan munkája, amellyel a társadalom összetartó szövetét szövi minden nap a gyermekneveléssel, a háztartásvezetéssel, az otthoni munkával. Amíg más módon nem biztosítjuk, hogy a nők a láthatatlan munkájuk révén is nyugdíjjogosultsághoz jussanak, addig én nem szeretem azt hallani, hogy pont ez fogja tönkrevágni a magyar nyugdíjrendszert, mert egyáltalán nincs így” – szögezte le.
A nők kedvezményes nyugdíja egyébként, mint elmondta, 560 milliárd forintba kerül majd 2027-ben, tehát kevesebbe, mint egy havi nyugdíj.
Férfiak 40?
Ismert, a Mi Hazánk régóta javasolja, hogy a férfiakra is vonatkozzon ez a 40 éves határ, az elképzelés pedig bírja a miniszterelnök szimpátiáját is. Hogy a nyugdíjrendszer elbírná-e ezt, arról azt mondta, egyáltalán nem, nem is lenne megoldás.
„Eleve már a nők 40 is azért az nagy terhelés, és ott a férfiak esetében nincs olyan láthatatlan munka, amit el kéne ismerni, és a társadalom lelkiismeretét meg kéne nyugtatni egy kedvezményes nyugdíjjal. Viszont arra lenne lehetőség, hogy a 2011-ben megszüntetett, korhatár előtti típusú nyugdíjak rendszerét modern formában visszahozzuk, aminek az lenne a lényege, hogy egy férfi is elmehessen három évvel a nyugdíjkorhatára betöltése előtt nyugdíjba, de úgy, hogy tudomásul veszi, hogy ez esetben a nyugdíja összege kisebb lesz, mintha kivárná a nyugdíjkorhatára betöltését” – vetette fel.
Mint részletezte, jellemzően Európában évente 5-6 százalékos büntetőlevonás avagy „málusz” terheli a korhatár előtt igénybe vett nyugdíjakat. „Tehát ha egy férfi 62 éves korban elmegy nyugdíjba, akkor az ő nyugdíja 15-18 százalékkal alacsonyabb lehet, mint annak a férfinak, aki kivárta a nyugdíjkorhatárát. Ezt abszolút be lehetne vezetni Magyarországon is, ezzel össze lenne hangolva a nők kedvezményes nyugdíja, tehát akkor nem nők 40-ről beszélnénk, hanem egy nemektől függetlenül megállapítható, korhatár előtti nyugdíjról, ahol a nők korkedvezményét – vagy a nők javára a kedvezményt – úgy ismernénk el, hogy ők például már 60 éves koruktól is igénybe vehetnék ezt a rendszert, és az ő esetükben nem az évek számától függő 5-6 százalékos szorzó terhelné ezt a nyugdíjat, hanem csak 1-2 százalékos szorzó, így mind a biztosításmatematikai egyensúly, mind a nők javára a pozitív diszkrimináció is biztosítható lenne.”
De hangsúlyozta: direktben a nők 40-et rávetíteni egy férfi 40-re nem járhat út.
A cikk Varga Mónika interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
