Bozók Ferenc piarista szerzetes, költő, esszéíró, akinek immár nemcsak magyarul olvashatók a versei, hanem lengyelül is. Tavaly jelent meg Kielcében, a Compus Kiadó gondozásában a lengyel kötet, melyben két verse is bekerült. Budapestre idén érkezett meg az antológia, de kereskedelmi forgalomba még nem került; Lengyelországban kapható könyvesboltokban, Magyarországon sajnos nem.
– A könyvben két verse is megjelent lengyelül. Mi a kötet címe?
– A könyv borítóján szereplő cím: Na Anioł Pański biją dzwony. – Antologia w obronie chrześcijańskiej Europy. Magyar fordítása: Az Úrangyalára harangoznak – Lengyel és magyar költők antológiája a keresztény Európa védelmében. A borítón egy keresztet tartó angyal szobrának fotója szerepel.
– Hogyan került kapcsolatba a lengyel nyelvvel, fordítókkal?
– Trojan Tündének hívják, aki a verseimet lefordította. Soha életemben nem találkoztam vele, a mai napig sem, de nagyon hálás vagyok neki, hogy beválogatták az antológiába a verseimet. Az egyiknek a magyar címe Éjjeli Krisztus, lengyelre fordítva Nocny Chrystus. A másik a Radír című versem, lengyelül Wymazanie. A kötetben a magyar és a lengyel költők versei alatt mindenkiről olvasható egy lexikonszócikkhez hasonló, lényegre törő, néhány mondatos életrajz is.
– Kérem, ossza meg az olvasókkal az antológiában szereplő egyik versét!
Radír
Most kell óvatosabban
rajzolgatni betűt és
visszább húzni szavunkat,
úgy, mint karmot a macskák.
Szó elszáll? Dehogy is! Sőt:
múló tárgyra rovott szót
el tudsz lángba dobálni,
porrá törni, törölni,
szemben mind ama szó, mit
bárhol, bármikor is szólsz,
íratlan bököd és vág,
test nélkül susog és leng.
Ember nincs, ki törölné.
Isten kell a radírhoz.
– Kinek az ötlete volt a kötet, ki a szerkesztője?
– Az európai keresztény szellemiségű költészet lengyel és magyar értékeit bemutató közös antológiának Konrad Sutarski az ötletgazdája és a főszerkesztője is. Személyesen vagy e-mailben kereste meg a költőket, és a kötet számos versét maga is fordította. Mondhatom a nevét magyarosan is, Sutarski Konrádként, hiszen kettős nemzetiségtudata, kettős nemzeti identitása van. Bár lengyel, figyel arra, hogy a munkái magyarul is megjelenjenek. Budapesten él, magyar nyelven is napvilágot láttak könyvei. E mostani vállalkozásának célja az volt, hogy magyar és lengyel költők keresztény verseit mutassa be egy antológiában, de csak lengyel nyelven, így nem bilingvis kiadványról van szó. A kötetben szereplő költők körülbelül fele lengyel, a másik fele magyar. Konrad Sutarski Poznańban született 1934-ben, idős tehát, és egészségügyi problémákkal is küzd. Emiatt maradt el a könyv tervezett magyarországi, budapesti bemutatója.
– Hogyan kötődik az antológia szerkesztője a magyar irodalomhoz?
– Konrad Sutarski költő, gépészmérnök, a mezőgazdasági műszaki tudományok doktora, a magyarországi lengyel diaszpóra aktivistája, kisebbségi politikus, diplomata, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat korábbi elnöke. Missziójának érzi, hogy a kortárs lengyel kultúrát, főleg a történelmet és az irodalmat közelítse a magyarhoz. Vannak is könyvei, melyekben párhuzamosan foglalkozik Lengyelországgal és Magyarországgal, a két nemzet kultúrájával. Egyes köteteit a Lengyel–Magyar Baráti Társaság adta ki. Egyik művének címe Kettős hazában (Na podwójnej ziemi), ami közvetlen utalás arra, hogy az identitása egyszerre lengyel és magyar. Társszerzője a Megőrzésre átvéve – Barangolás a Lengyel Szepesben és Árvában című könyvnek. Trianon 100 éve, gyógyul-e már Európa nyílt sebe? címmel is jelent meg kötete. A Közös fényeink vagy a Lengyelország történelme magyar vonatkozásokkal (Zarys dziejów Polski z węgierskimi powiązaniami) szintén lengyel–magyar kapcsolatokat feltáró történelmi és politikai írásokat tartalmaz. A felsorolás nem teljes, csupán ízelítő a két nemzet közötti kapcsolatokat felmutató műveiből. Konrad Sutarski úgy gondolja, hogy Lengyelország és Magyarország a keresztény Európa védőbástyái voltak a múltban, és akár a jövőben is azok lehetnének.
– Kortárs keresztény lengyel és magyar költők közös antológiája született?
– Inkább úgy fogalmaznék, hogy 20. és 21. századi lengyel és magyar költők keresztény értékeket felmutató verseit igyekszik bemutatni a kötet a lengyel olvasóknak. Hiszen még Karol Wojtyła néven szerepel benne az egyik versével a későbbi Szent II. János Pál pápa is, és ott van a költők között Zbigniew Herbert, Pilinszky János, Csoóri Sándor, Juhász Ferenc. Olvasható az antológiában Ágh István is, aki tavaly halt meg. Vajon őt kortársnak vagy 20. századinak számítsam? A jelen és a „félmúlt” alkotói sorjáznak a könyvben. Nem mindegyiküket nevezném kimondottan keresztény költőnek, de a versek kiválasztását mégis ez a keresztény értékrendet felmutatni igyekvő szándék vezette.
– Ön hogyan került ebbe a társaságba?
– Konrad Sutarski azt írta nekem, hallotta, hogy katolikus (ráadásul pap) költő vagyok, és most egy olyan antológián dolgozik, amely – mint párhuzamos értékeket – egyszerre akarja felmutatni a lengyel és a magyar katolikus lírát, főként a lengyel olvasók számára.
– A könyv előszava is hangsúlyos, szerzői erkölcsi súlyt, nyomatékot kívántak adni a kötetnek…
– Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia korábbi elnöke írta a magyar nyelvű előszót, és Michał Janocha, a Lengyel Püspöki Konferencia Kulturális és Örökségvédelmi Tanácsának elnöke, varsói segédpüspök, egyetemi professzor írta a másikat. Veres András püspök előszavából idézek: „Nagyon fontos, hogy azok a nemzetek, amelyek az európai kultúrának meghatározó tagjai voltak az elmúlt ezer évben, ma is törekedjenek az egész kontinens kulturális értékeinek megőrzésére és továbbfejlesztésére. Ez a kiadvány minden bizonnyal ennek a törekvésnek egy nagyszerű példája, amellyel nemcsak a két népnek, hanem egész Európának, és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész világnak is üzeni: Európában minden népnek és kultúrának helye van, de ez nem jelentheti a keresztény értékrend elutasítását, elvetését. Kívánom, hogy e kötet szerzői és szerkesztői továbbra is legyenek e cél fáradhatatlan és rendíthetetlen képviselői! Legyen e mű megjelenése egy ünnepi esemény népeink baráti kapcsolatának elmélyítésében!”
Szöveg: Tikovits Ernő
Fotó: Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája; Compus Kiadó
Magyar Kurír
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2026. augusztus 30-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
