Az orosz kamerabotrány miatt két ember távozott a pozíciójából a belügyminisztériumban Koleszár Linda2026. 09. 06., v – 13:37
Két belügyminisztériumi alkalmazott már nem dolgozik korábbi pozíciójában a közlekedési radarkamerák beszerzésével kapcsolatos ügy miatt. Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint ugyan eljárási szempontból nem hibáztak, mégis indokoltnak tartotta a személyi felelősségre vonást. A tárcavezető egyúttal bejelentette, hogy a következő hetekben újabb kamerák beszerzésére írhatnak ki közbeszerzést.
A közlekedési radarkamerák beszerzésével foglalkozó két alkalmazott már nincs korábbi vezetői pozíciójában, de továbbra is a belügyminisztériumban dolgoznak – közölte Šutaj Eštok vasárnap a Joj 24 Politika 24 című műsorában.
Az egyik érintett az alkalmazásokért felelős osztály igazgatója, a másik pedig a kamerás projektért felelős projektmenedzser.
A belügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy meglátása szerint egyikük sem követett el eljárási hibát. Állítása szerint a munkaszerződésükben és a feladataikban foglalt kötelezettségeiket teljesítették, ő azonban ennél többet vár el munkatársaitól.
„A kollégáimtól azt is elvárom, hogy adott esetben a kötelezettségeiken túlmenően végezzék a munkájukat. Ebben az esetben ez nem történt meg” – fogalmazott. Šutaj Eštok ezért a személyi felelősségre vonást „teljesen természetesnek” nevezte.
Orosz alkatrészeket találtak a kamerákban
A kamerák körüli ügy augusztus elején robbant ki. A Progresszív Szlovákia (PS) akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a belügyminisztérium által tesztelt közlekedési kamerák nagyfokú hasonlóságot mutatnak egy szentpétervári orosz vállalat, a Semicon termékeivel. A belügyminisztérium kezdetben visszautasította, hogy orosz gyártmányú eszközökről lenne szó, és arra hivatkozott, hogy a kamerák rendelkeznek a Szlovák Metrológiai Intézet tanúsítványával. A tárca szerződéses beszállítója a Soitron volt.
A minisztérium augusztus 10-én végül két tesztüzemben lévő radar azonnali leszerelésére szólította fel a beszállítót. A tárca ezt azzal indokolta, hogy a rendelkezésére álló dokumentáció alapján nem lehetett egyértelműen igazolni a berendezések és kulcsfontosságú alkatrészeik eredetét, ezért nem lehetett kizárni a biztonsági kockázatokat sem. Az eszközök vizsgálatával a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBÚ) bízták meg.
Két nappal később Šutaj Eštok bejelentette, hogy az NBÚ elemzése valóban talált orosz komponenseket a berendezésekben. A hivatal megállapítása szerint az eszközök éles üzembe helyezésük esetén potenciális biztonsági kockázatot jelenthettek volna.
A miniszter akkor azt állította, hogy a tárcát megtévesztették, és bejelentette, hogy a Soitron a továbbiakban nem vesz részt a projektben. Már ekkor jelezte, hogy a minisztériumon belül személyi felelősségre vonásra is sor kerül.
A tárca szerint a vitatott kamerák csak tesztüzemben működtek, nem kapcsolódtak érzékeny adatokat tartalmazó adatbázisokhoz, és az általuk készített felvételek alapján senkit sem bírságoltak meg. A minisztérium szerint adatbiztonsági incidensre sem került sor.
Šutaj Eštok szerint a projekt folytatódik
A belügyminiszter vasárnap hangsúlyozta, hogy a viták ellenére az automatizált rendszer kiépítését nem állították le. Állítása szerint a helyreállítási tervben meghatározott mérföldkövet teljesítették, a rendszert automatizálták és tesztelték, jelenleg pedig több, elsősorban lézeres sebességmérő működik benne.
A következő hetekben újabb kamerák beszerzésére irányuló közbeszerzés indulhat. Šutaj Eštok szerint a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében fokozatosan bővítik majd a rendszerhez csatlakoztatott eszközök számát.
A tárcavezető az iskolákba tervezett kamerákra is kitért. Azt ígérte, hogy ezek beszerzése átlátható közbeszerzési eljárás keretében történik majd. Elmondása szerint már elkészült az a biztonsági projekt, amely meghatározza, milyen berendezéseket lehet a rendszerben használni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Progresszív Szlovákia (PS) szerint a belügyminisztérium olyan megfigyelőrendszereket telepít a szlovák utakra, amelyek információkat küldhetnek az orosz titkosszolgálatnak.
A PS képviselői a szerdai sajtótájékoztatójukon arról számoltak be, hogy az állam országszerte új sebességmérő kamerákat telepít, amelyek nagy valószínűséggel orosz gyártmányok. Peter Bátor, a párt szakpolitikusa úgy véli, a megfigyelőrendszer komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Képeket küld az oroszoknak?
Elmondta, a rendszer képes felismerni a járművek rendszámát, mérni a sebességüket, követni a mozgásukat, kategóriákba sorolni őket, valamint megállapítani, hogy rendelkeznek-e érvényes műszaki és környezetvédelmi vizsgával, illetve a szükséges okmányokkal. Emellett fényképeket és videókat is tud készíteni a járműben ülő személyekről, amelyeket képes tárolni, valamint online továbbítani.
„Mindezeket az adatokat egy olyan Oroszország számára tesszük hozzáférhetővé, amely ellenségként tekint ránk. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen rendszer az oroszok kezében komoly kémeszköznek számít”
– jelentette ki Bátor.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia szerint orosz állami intézményekhez köthető hackerek támadtak szlovákiai intézményekre – a Smertől követelik a megfelelő ellenlépések megtételét, úgy látják, hogy a kormány csendben figyeli csak az eseményeket.
A kapcsolódó sajtótájékoztatót Peter Bátor, a PS hírszerzési szakértője tartotta. A politikus kijelentette, hogy az elmúlt időszakban bebizonyosodott, valóban Oroszországból érkeztek a kritikus infrastruktúra elleni támadások. Bátor szerint a hackerek többek között a fegyveriparban ténykedő vállalatok, energetikai létesítmények és autógyárak ellen is támadást indítottak, ráadásul rendszeresen tesztelik a szlovák infrastruktúra ellenállóképességét.
Az orosz aktivitásokról az Európai Tanács július 13-án született jelentése számolt be részletesebben. Az elítélő nyilatkozatban többek között Szlovákiát is megemlítették a támadásokban érintett országok között, a szlovák kormány bővebben nem kommentálta a történteket.
Bátor felszólította Juraj Blanár (Smer) külügyminisztert, hogy a támadásokra reagálva hívassa be az orosz nagykövetet és kérjen tőle felvilágosítást a történtekről – ezzel párhuzamosan pedig függesszék fel az orosz diplomaták helyi fogadását.
Bátor úgy látja, hogy az állami vezetők és biztonsági szakértők oroszországi látogatásai is összefüggenek a fejleményekkel, Moszkvának ugyanis az az érdeke, hogy az érintettek hallgassanak és ne hangosan tiltakozzanak.
Ján Hargaš, a párt digitalizációs szakértője szerint a fejlemények kapcsán Robert Fico miniszterelnöknek azonnal meg kéne szakítana a szabadságát és össze kellene hívnia a biztonsági tanácsot. „Egyértelmű, hogy amennyiben Oroszország úgy határoz, tönkreteheti az egészségügyi rendszerünket, a közlekedést vagy az energetikát. Az embereknek joguk van tudni, milyen intézkedéseket tett az ország a támadások elkerülésére” – fejtette ki a politikus.
Ivan Korčok, a párt alelnöoke a fejlemények kapcsán megjegyezte, „teljességgel elfogadhatatlan”, hogy a támadások ellenére a szlovák hatóságok fogadják az orosz nagykövetet.
Raši: nincs itt semmi látnivaló
Richard Raši (Hlas) házelnök a fejlemények margójára megjegyezte, tudomása szerint a parlamentben eddig senki nem kérte egy rendkívüli ülés összehívását az orosz kibertámadások kapcsán. Raši úgy látja, hogy a szlovák elhárítás komolyan veszi a veszélyt.
„Minden nap több száz hasonló támadás történik Szlovákiában, de nem csak Oroszországból, hanem az egész világból érkeznek a támadók, néhány esetben pedig csak nehezen tudjuk azonosítani, kik állnak a hackelés mögött”
– fejtette ki a politikus. A külügyminisztérium hivatalos reakciójában hozzátette hogy Szlovákia csatlakozott az oroszországi támadásokat elítélő, egy hete született közös uniós nyilatkozathoz. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) állítása szerint az Európai Unió kilenc magánszemélyt és négy vállalatot is szankciókkal sújtott a digitális tevékenységük miatt.
Kapcsolódó cikkünk
A 2025-ös év legjelentősebb kibertámadásai közé tartozott a Szlovák Geodéziai, Térképészeti és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) informatikai rendszereinek megbénítása, valamint az iskolák és más közintézmények ellen irányuló bombafenyegetések. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) emellett a zsarolóvírusos (ransomware) támadások számának növekedését, valamint az adathalász kampányok erősödését is regisztrálta. Mindez az NBÚ által a honlapján közzétett, Szlovákia 2025. évi kiberbiztonsági helyzetéről szóló jelentésből derül ki.
A hivatal szerint az ÚGKK rendszereinek feltörését követően több állami intézmény is felülvizsgálta informatikai infrastruktúrájának kiberbiztonsági ellenálló képességét, különös tekintettel a nyilvánosan elérhető eszközökre, rendszerekre és szolgáltatásokra. Ennek keretében behatolási teszteket végeztek, ellenőrizték a nyilvánosan hozzáférhető szolgáltatásokat, valamint ismert sérülékenységek szempontjából auditálták a hálózatra csatlakoztatott eszközöket.
Az NBÚ a 2025-ös év harmadik negyedévének legjelentősebb eseményeként említi, hogy a célzott kibertámadás következtében a Jaguar Land Rover (JLR) több országban is kénytelen volt leállítani termelését és központi informatikai rendszereit. A támadás Szlovákiára is jelentős hatással volt.
A jelentés emlékeztet: a nyitrai gyár megelőző intézkedésként lekapcsolta helyi informatikai rendszereit, hogy megakadályozza a támadás továbbterjedését. A termelés újraindítása Szlovákiában más országokhoz képest jelentősen elhúzódott. A JLR fokozatosan állította helyre pénzügyi és logisztikai rendszereit – köztük a számlázást, a járművek nyilvántartását és a pótalkatrészek elosztását –, a nyitrai üzem azonban csak októberben tért vissza teljes kapacitással.
Ez Szlovákia számára nemcsak azonnali termeléskiesést eredményezett, hanem a beszállítói lánc működését is megzavarta. A helyi alkatrész-beszállítók késedelmes számlázással és az átlátható tájékoztatás hiányával szembesültek, ami jelentős likviditási nyomást gyakorolt rájuk.
Hozzáférnek az érzékeny adatokhoz
Hozzátette, a PS értesülései alapján a berendezést a szentpétervári székhelyű orosz Semicon vállalat gyártotta. Ahhoz, hogy ezek a kamerák hatékonyan működjenek, hozzáférésre van szükségük a járművekről, azok tulajdonosairól és a kapcsolódó dokumentációról szóló adatbázishoz. Olyan adatokhoz is hozzáférhetnek, mint a járművezető neve, születési ideje és további személyes adatai. Bátor szerint a távoli hozzáférés lehetőséget biztosíthat a gyártónak és az orosz titkosszolgálatoknak is az adatok elérésére.
„Ilyen eszközökkel az orosz titkosszolgálatok nyomon követhetik a járművek teljes mozgását, a szlovák és külföldi katonai technika átcsoportosítását, valamint a szlovák állam legmagasabb rangú tisztségviselőinek és biztonsági vezetőinek közlekedését is”
– hangsúlyozta Bátor.
A PS szakpolitikusa továbbá kifogásolta, hogy a belügyminisztérium nem hozza nyilvánosságra a kamerák beszerzésével kapcsolatos szerződéseket. Mint mondta, a korábbi megfigyelőrendszerek telepítéséről szóló szerződések nem voltak titkosítva, így nem érti, ebben az esetben miért kellett így eljárni.
Kapcsolódó cikkünk
Oroszországban tárgyalt Ján Gróf, a Szlovák Vasutak (ŽSR) biztonsági és válságkezelési igazgatója az orosz szélsőjobboldal vezetőivel. Grófnak a beosztásából kifolyólag rendkívül bizalmas és érzékeny információk vannak a birtokában, és komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy az orosz és a szlovák szélsőjobboldal híve – jelentette ki Peter Bátor, a PS biztonságpolitikai szakértője.
Az ellenzéki párt felszólította az államvasutak vezetését, hozza nyilvánosságra, hogy tudott-e Gróf útjáról, jóváhagyta-e, hivatalos kiküldetésről, vagy magánútról volt-e szó. „Szintúgy magyarázatot követelünk Jozef Ráž közlekedési minisztertől, hogy mi keresnivalója van ilyen fontos pozícióban olyan embernek, aki nyíltan szimpatizál egy elnyomó rezsimmel és rendszeresen felbukkan szélsőjobboldali rendezvényeken, ami nyilvánvaló biztonsági kockázatot jelent az országra nézve” – folytatta Bátor.
A Szlovák Vasutak azt közölte, hogy Gróf 2025 januárja óta biztonsági és válságkezelési igazgató, az oroszországi útja alatt pedig szabadságon volt. „Ha a szlovák titkosszolgálatok vagy biztonsági szolgálatok vizsgálni fogják Ján Gróf magánútját, a vasút vezetése mindenben együtt fog működni velük. A vasút egyelőre semmilyen további intézkedést nem tervez” – közölte Petra Lániková, a ŽSR szóvivője.
Az indoklás szerint az állami cég kiváló szakértőnek tartja Grófot és teljesen megbízik benne, mivel a munkáját felelősségteljesen végzi, és tevékenységével sem a vasúti infrastruktúrát, sem Szlovákia biztonságát nem veszélyezteti. Korábban 26 évig rendőr volt, a közrendvédelmi osztályon dolgozott.
„Nem szolgálati úton volt, ezért nem is tudtunk róla, és a megbeszélései témájáról sem tudunk semmit” – reagált a közlekedési tárca. „Az esetleges biztonsági kockázatok kivizsgálása és a személyek megfigyelése kizárólag a titkosszolgálatok és a biztonsági szervek hatáskörébe tartozik” – tette hozzá a minisztérium.
Vajon miért titkolózik a belügy?
Jaroslav Spišiak korábbi rendőrfőkapitány, a PS belügyi szakpolitikusa hozzátette: az autópályákon megszokott gyakorlat a sebességmérő kamerák telepítése. „Az ilyen intézkedésekről azonban a nyilvánosságot szándékosan tájékoztatják. Ennek oka, hogy megelőző hatásuk legyen, és visszatartsák az autósokat a gyorshajtástól, illetve az illegális tevékenységektől.
Itt ezzel szemben teljes titkolózást látunk. Ez arra utal, hogy a megfigyelőeszközök célja egészen más”
– magyarázta.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
