Decemberen derülhetnek ki a válságkezelési gyakorlatban észlelt hibák Németi Róbert2026. 09. 04., p – 12:42 Nagykapos/Nagymihály/Tőketerebes |
A mentőegységek, a kórházak, az önkormányzatok és az állami szervek együttműködését, valamint a lakosságvédelmi intézkedéseket is próbára tette a szeptember 2-án és 3-án a Zemplénben megtartott Árnyak a felhőkben elnevezésű országos civilvédelmi és válságkezelési gyakorlat.
A kétnapos próba során hét különböző modellhelyzetet szimuláltak. Az első napon Nagykaposon egy drón ipari létesítménybe történő becsapódását, az azt követő robbanást és tüzet, valamint több tucat sérült ellátását gyakorolták. Negyven statiszta alakított sérültet, akiket a mentők állapotuk szerint osztályoztak és szállítottak kórházba. A nagymihályi és a tőketerebesi kórházakban eközben a tömeges betegfogadást tesztelték. A gyakorlat azonban nem állt meg a mentésnél. A válságstáboknak a lakossági pánik, az álhírek terjedése és az önkormányzatok működésének esetleges zavarai mellett is döntéseket kellett hozniuk. A második nap a lakosság védelmére összpontosított. Egy feltételezett légtérsértés után a riasztási rendszert, az óvóhelyre vonulást és az evakuálást is kipróbálták. Nagykaposon a P. O. Hviezdoslava Alapiskola és a helyi gimnázium diákjai is bekapcsolódtak a gyakorlatba: az iskolákban az evakuálás és a védett helyre vonulás rendjét gyakorolták. A forgatókönyv a szociális intézményekben élők biztonságos helyre juttatásával is számolt.
Fontos a megelőzés
„Szlovákiának fel kell készülnie az aktuális biztonsági fenyegetésekre. A gyakorlat célja egyértelmű: növelni az állam felkészültségét a rendkívüli események és válsághelyzetek kezelésére, valamint erősíteni a megelőzést”
– mondta Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter.
A gyakorlat egyik fontos tanulsága, hogy válsághelyzetben nem csupán az egyes szervezetek felkészültsége számít. Legalább ennyire fontos az információk gyors továbbítása, a döntéshozatal és az állami szervek, az önkormányzatok, a mentőalakulatok és az egészségügy összehangolt működése. A mostani tapasztalatokat részletesen is kiértékelik. Vizsgálják majd a reakcióidőket, az információáramlást, az együttműködés hatékonyságát és a meghozott döntések végrehajthatóságát. A teljes értékelő jelentést december 15-ig kell a kormánynak benyújtani. A gyakorlat részeként a rendkívüli állapot kihirdetésének adminisztratív folyamatát is szimulálták.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
