Új lendületet ígér Miške Tamás Dunaszerdahelyen Tornyai Bianka2026. 08. 24., h – 16:07 Dunaszerdahely |
Bemutatta közös városi és megyei képviselőjelöltjeit Dunaszerdahelyen a Progresszív Szlovákia, a Magyar Fórum, az SaS, a Demokraták és a Szlovákia mozgalom. Miške Tamás polgármesterjelölt szerint véget kell vetni a zárt ajtók mögött születő döntéseknek, ezért új szemlélet szükséges a város vezetéséhez.
Miške Tamás saját bevallása szerint azért döntött úgy, hogy polgármesterjelöltként indul a helyhatósági választáson, mert az elmúlt hónapokban a barátaival és a város lakosaival, fiatalokkal, idősekkel, vállalkozókkal, a kulturális és a sportélet szereplőivel folytatott beszélgetések mind arra mutattak rá, hogy Dunaszerdahelynek új lendületre van szüksége.
„Már 18 éve ugyanaz a polgármester. A tisztesség úgy kívánja, nyíltan mondjuk ki, hogy ez idő alatt a város nagyon sokat fejlődött és számos eredményt sikerült elérni, amiért köszönetet mondok. De ugyanilyen nyíltan ki kell mondani azt is, hogy most eljött a változás ideje”
– fogalmazott Miške Tamás a város parkjában tartott sajtótájékoztatón, amelyen rajta kívül bemutatták a Progresszív Szlovákia (PS), a Magyar Fórum, az SaS, a Demokraták és a Szlovákia mozgalom közös városi és megyei képviselőjelöltjeit is.
Újításokat sürget
A polgármesterjelöltnek meggyőződése, hogy Dunaszerdahelynek új energiára, új döntésekre és új szemléletre van szüksége, olyan városvezetésre, amely még a döntések előtt kommunikál az emberekkel, ezért Miške Tamás szerint véget kell vetni a zárt ajtók mögött meghozott döntések korszakának. Kiemelte, a mindennapokban is változások kellenek: abban, hogy ne halmozódjon fel a szemét, hogy jó legyen a közbiztonság és hogy legyen lehetőség kulturális vagy sport rendezvényeken részt venni.
„Ami a legfontosabb, hogy érdemes legyen itt élni, családot alapítani és vállalkozni. Éppen ezért lesznek a prioritásaim jól működő városi szolgáltatások, pezsgő kulturális és közösségi élet és biztonságos közterek minden generációnak”
– fogalmazta meg elképzeléseit. Örömét fejezte ki, hogy sikerült öt demokratikus pártot összefogni, amelyek támogatják az ő és csapata jelölését.
Mindenki polgármestere
Hangsúlyozta, szlovák nemzetiségű édesapja, magyar nemzetiségű édesanyja és felesége révén a családjában természetes módon találkozik a szlovák és a magyar közeg, ezért mindenki polgármestere szeretne lenni. Megszólította azokat a fiatalokat is, akik októberben először vesznek részt a választáson, akik nem ismernek más polgármestert Hájos Zoltánon kívül.
„A fiataloknak olyan életteli helyekre van szükségük, ahol találkozhatnak, jobb sportolási lehetőségekre, kultúrára, megfizethető lakhatásra és támogatásra, ha vállalkozni szeretnének”
– fejtette ki. Úgy véli, az, hogy eddig nem vett részt az önkormányzat munkájában, az előnyére válik, mert könnyebben tud változtatni az eddig megszokott dolgokon. A vezetői pozícióban szerzett több mint 20 éves tapasztalata alapján jó csapatot szeretne maga köré építeni, meghallgatni az embereket és nyíltan kommunikálni, ezért a választásokig Dunaszerdahely minden városrészét végigjárják a képviselőjelöltekkel, akik között vannak vállalkozók, egészségügyi, jogi és gazdasági szakemberek, valamint közéleti szereplők. Miške Tamás egyúttal meghívta az érdeklődőket a csütörtökre tervezett első lakossági fórumra a Buena Coffee House kávézóba.
Ideje változtatni
Jaroslav Spišiak, a Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője elmondta, Dunaszerdahelyen élő rendőrként volt alkalma végigjárni az ország járási központjait a 2000-es évek elején, amikor büszkeséggel töltötte el a város fejlettsége, manapság viszont a többi járási központhoz képest mintha elfáradt, elaludt volna Dunaszerdahely. Úgy véli, Miške Tamásban minden megvan ahhoz, hogy új megközelítéssel vezesse a várost, ha a lakosok bizalmat szavaznak neki, ezért az egész párt támogatja őt és csapatát.
Demokratikus értékek
Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke ugyancsak szívesen támogatta Miške Tamás jelölését, de amikor ezzel megszólították, az egyetlen kikötése az volt, hogy olyan legyen a polgármesterjelölt, akivel az anyanyelvén szót tud érteni. Kiemelte, a jelölteket nem az különbözteti meg egymástól, hogy milyen párthoz tartoznak, hanem az köti össze őket, hogy 18 év után mind új lendületet, szemléletet akarnak Dunaszerdahelyen.
„A Magyar Fórum számára fontos, hogy ne elszigetelt jelöltek legyenek a csapatban, hanem hogy demokratikus értékeket képviselő emberekkel tudjon együttműködni”
– mondta, sok sikert kívánva a jelölteknek az októberi választásokra.
Kapcsolódó cikkünk Dunaszerdahely |
Több mint három évtized után kaphat teljesen új arculatot Dunaszerdahely belvárosa, a Bartók Béla sétány. A revitalizáció teljes költségvetését bruttó 4,3 millió euróra becsülik, melyből a tervekre 323 490 euróért kötöttek szerződést (áfával együtt). Hájos Zoltán polgármester ezen felül egy célzott idegenforgalmi alap létrehozásával hozná vissza a pezsgést, melyből a sétány vendéglátósait támogatná.
Több mint 30 évvel ezelőtt újították fel utoljára Dunaszerdahely belvárosát, a Bartók Béla sétányt, osztotta meg közösségi oldalán Hájos Zoltán, a város polgármestere helyszíni videójában. Céljukat úgy fogalmazta meg, hogy a sétányon működő vendéglátó egységek, üzletek számára olyan körülményeket szeretnének teremteni, melyek biztosítani tudják szolgáltatásaik fejlesztését, bővítését.
Szóbeszéd és célzott anyagi támogatás
„Ezért is döntött úgy a városvezetés, hogy egy nyílt pályázatot hirdet meg a látványterv kidolgozására, amely alapul szolgál a valódi tervdokumentáció elkészítéséhez” – fogalmazott Hájos Zoltán.
Kiemelte, egyelőre a látványtervek vannak meg, de a végleges tervdokumentáció kidolgozásánál továbbra is számítanak a lakosok és a vállalkozók véleményére. Egy „szóbeszédre” hivatkozva elmondta azt is, hogy a terv nem számol a Kék Duna bevásárlóközpont melletti parkolórész megszüntetésével.
A teljes sétányt felújítását saját forrásból, több szakaszban tervezik megvalósítani, hogy a helyieknek ne okozzanak kellemetlenséget.
Azt is közölte, hogy további önkormányzati forrásból létrehoznának egy „idegenforgalmi alapot”, amely transzparens módon juttatna támogatást a sétányon működő vendéglátóhelyek tulajdonosainak, hogy olyan programokat szervezzenek, melyek bevonzák a belvárosba a szórakozni, kikapcsolódni vágyókat és a turistákat is.
Kapcsolódó cikkünk Dunaszerdahely |
Lezárult a dunaszerdahelyi Bartók Béla sétány revitalizációjára kiírt építészeti–tájépítészeti tervpályázat. A városvezetés a központ egyik legfontosabb közterét kívánja átalakítani és revitalizálni. A terv részleteit szerda délelőtt a városházán osztottak meg, ahol többen is kritikát fogalmaztak meg.
A nyilvános tervpályázat fő feladata az volt, hogy kijelölje a város egyik legfontosabb közterének jövőbeli arculatát, célja pedig, hogy egységbe rendezze a jelenleg széttagolt teret.
Még hozzászólhatnak
Hájos Zoltán, Dunaszerdahely város polgármestere a gyűlésen elmondta, hogy a hazai építész szakma a kiválasztott tervet javasolja, ami egyelőre inkább csak egy javaslat, az átalakítás konkrét időpontjáról még nem kezdődött el az egyeztetés. A nyertes terv bemutatásán jelen voltak a képviselők és az érintettek is, a Bartók Béla sétányon működő üzletek, épületek tulajdonosai, bérlői, akiknek működésére jelentős hatással lesz a sétány változó arculata, ahogy az is, hogy az átalakítás idejére a bejáratuk előtti útszakasz építkezési területté változik.
A városvezetés kéri a lakosságot, hogy amennyiben hozzászólásuk, javaslatuk volna a bemutatott tervekhez, azt két héten belül tegyék meg írásban postai úton, vagy elektronikus levélben, illetve képviselőjükön keresztül.
Lakossági véleményekre alapozva
A pályázatra összesen nyolc terv érkezett, amelyeket szakmai zsűri értékelt több szempont – urbanisztikai, közlekedési, tájépítészeti és megvalósíthatósági – alapján. A kiválasztásnál nem látványosság volt a fontos, hanem egy olyan működőképes vízió megtalálása, amely a mindennapi használat során is élhető marad. A pályázat előkészítését tavaly egy lakossági véleménygyűjtés előzött meg. Ez segítette a tervezőket abban, hogy a helyiek igényeire reagáló városi környezetet képzeljenek el.
A nyertes koncepció: élő korzó és szervezett térstruktúra
Az első helyezést az Endorfine, s.r.o. tervezőcsapat, Pavol Ružbarský, Oliver Hacaj és Marek Malček nyerték el. A zsűri értékelése szerint a győztes pályamű egyik legnagyobb erőssége a világos, jól értelmezhető térszerkezet és a sokrétű használhatóság. A terv központi eleme a korzó újragondolása: egy folyamatos, élő sétány, amely egyik oldalán aktív, üzletekkel teli városi homlokzat húzódik, míg a másik oldalon változatos karakterű, de szervezett terek sorakoznak.
Többrétegű közösségi tér a művelődési központ előtt
A koncepció egyik kulcspontja a művelődési központ előtti tér újraszervezése volt. A tervezők három jól elkülönülő, mégis egymással összefüggő rétegben gondolkodtak: egy nagy, burkolt rendezvénytér közösségi események számára; egy vizes elem, azaz szökőkút, amely átmeneti, hangulati térként működik; egy parkosított, zöld pihenőtér a nyugodtabb használathoz. Így a tér egyszerre lenne alkalmas nagyobb rendezvények szervezésére és a hétköznapi kikapcsolódásra, fogalmaztak a gyűlésen.
Zöldfelületek és mikroklíma
A tervezők igyekeztek a meglévő zöldfelületek megtartani, de több fának így is mennie kellene az átalakítás során. Új fasorokat telepítenének, ezzel árnyékolt sétányokat teremtve, természetes térhatároló elemekkel határolva el őket, melyeknek nemcsak esztétikai szerepük lenne, hanem a városi mikroklíma javításához is hozzájárulnának. A tervekben a fák gyűrűsen helyezkednek el, egyszerre térszervező és klímavédelmi funkciót látva el. A győztes pályamű nem javasolt radikális változtatásokat a közlekedés és a parkolás terén, de jelentős átalakítások szerepelnek benne, melyekkel igyekeznek erősíteni a gyalogos és közösségi használatot. De közben kevesebb parkoló kapna helyet.
A testület
A zsűri külön értékelte a terv fenntarthatósági és rugalmassági szempontjait, mely alkalmazkodni tud a jövőben felmerülő igényekhez. A szakmai zsűriben független építészek és a városhoz kötődő szakemberek foglaltak helyet, a testület elnöke Janica Šipulová volt, tagjai között szerepelt Michal Janák, Antonín Novák, Michal Marcinov tájépítész, valamint Ľubomír Dömény, a város Műszaki és Beruházási Főosztályának vezetője. A munkát póttagok – Katarína Tomanová Porubčinová, Anita Gocoňová és Marianna Frühwald Álló – segítették, szakértőként pedig bekapcsolódott Ľubomír Klaučo is, aki a város területrendezési tervének készítője.
Ha több a parkoló, akkor kevesebb a zöldterület
A zsűri pontosítani szeretné még a szökőkút és a park kapcsolatát, erősíteni a fő tér felőli aktív tartózkodási pontokat, valamint kiemelt figyelmet fordítani a meglévő faállomány megőrzésére és a burkolt, illetve zöldfelületek arányának optimalizálására. A csapadékvíz-kezelés kérdésébe esőkertek kialakítását szorgalmazzák, különösen a fák gyökérzónájában, ami további tervezési pontosítást igényel. A gyűlésen több jelenlévő is hozzászólt a tervekhez, a parkolóhelyek számának csökkenését és a zöldterületek nagyságát, a kivágott fák mennyiségét is firtatták, de a művelődési központ előtti tér átalakításának szükségességét is megkérdőjelezték.
A legtöbben gyalog érkeznek ide
A Bartók Béla sétány megújulási terveit egy előkészítő kétnyelvű lakossági kérdőíves felmérés előzte meg, melyet még tavaly szeptemberben vettek fel. A dunaszerdahelyi.sk oldalon olvasható cikkből kiderül, hogy 13 nap alatt, 2025. szeptember 9. és 22. között 516 válaszadó véleménye alapján vontak le következtetéseket.
Kiderült a számokból is, hogy a korzó egy rendkívül aktívan használt közterület: a megkérdezettek 59,9%-a rendszeres látogató, 20,9%-uk naponta, 48,4%-uk pedig hetente többször is megfordul itt. A tartózkodás legfőbb célja az üzletek és szolgáltatások igénybevétele, a vendéglátás, a kulturális programok és a hivatali ügyintézés. A megközelítés módjában a gyalogos közlekedés dominál, a válaszadók 83,9%-a jelölte meg ezt a lehetőséget.
Jelenlegi állapot és kritikus pontok
Bár a környező utcákkal való gyalogos kapcsolat megítélése többnyire közepes vagy jó, a tér összminőségéről kritikus vélemény alakult ki: 48,3% adott negatív (1-es vagy 2-es) értékelést.
A felmérés legsúlyosabb megállapítása az alacsony biztonságérzet volt: a kitöltők 51,6%-a értékelte rossznak (1-es vagy 2-es osztályzat) a terület biztonságát és hangulatát.
Megosztó kérdés a Kék Duna bevásárlóközpont melletti parkoló: 47,7% megtartaná a jelenlegi állapotot, míg 45,3% csökkentené vagy megszüntetné a parkolóhelyeket a zöld- és gyalogos felületek javára.
Jövőkép és közbiztonság
A megújuló sétány jövőképét vizsgálva a lakosság egyértelmű prioritásokat fogalmazott meg: a kitöltők elsöprő többsége, csaknem 89%-a új zöldfelületeket és fákat szeretne látni a területen. Ennek megfelelően a klímaadaptáció és a mikroklíma javítása vált az egyik legfontosabb elvárássá a projekt előkészítésekor, ahol a meglévő idős fák megőrzése mellett az új növényzet, az árnyékoló elemek és a különféle vízi megoldások – mint a szökőkutak vagy párakapuk – játsszák a főszerepet. A kényelmes tartózkodást és pihenést szolgáló padok, utcabútorok iránt a válaszadók kétharmada (66,9%) fejezte ki igényét.
Jelentősen alacsony pontszámot kapott a sétány biztonságérzete, a megkérdezettek több mint fele elégedetlen ezen a téren, a lakosok égető szükségét látják a jobb közvilágítás kiépítésének, a fokozottabb felügyeletnek és a vizuális rend megteremtésének. A kiemelkedő gyalogosforgalom miatt indokoltnak tartják megőrizni az autómentes és gyalogos zóna jelleget.
Az összegek még nem véglegesek
Ahogy erről az Új Szó hasábjain is beszámoltunk korábban, a tervpályázatra összesen nyolc pályamű érkezett, ebből szakértők bevonásával az Endorfine, s.r.o. tervezőcsapatát választották ki. A cég látványterveit idén áprilisban mutatták be a városházán, ahol a sétányon működő tulajdonosok, bérlők, vállalkozások képviselői is jelen voltak.
A városvezetés akkor is hangsúlyozta, hogy az itt bemutatott építészeti–tájépítészeti tanulmány nem azonos a végleges kivitelezési tervvel és további két hetet adott a lakosságnak arra, hogy megfogalmazzák véleményüket.
Két találkozó valósult meg azóta, mindkettő nagy érdeklődéssel, a résztvevő vállalkozók konkrét válaszokat várnak az önkormányzattól saját helyzetükre vonatkozóan. Erről egy későbbi anyagunkban számolunk majd be.
A tervezőcsapattal kötött szerződés a város weboldalán is olvasható, melyből kiderül, hogy a Bartók Béla korzó revitalizációjának becsült költségvetése áfa nélkül 3,5 millió euró. Ebből a látványterv elkészítése 263 ezer eurót tesz ki, mely alap áfakulccsal számolva 323 490 eurónak felel meg, így teljes becsült költségvetés bruttója pedig 4 305 000 euró.
Műszaki tartalom, honorárium, ármódosítás, felelősség
Az említett szerződésben foglalt munka három fő szakaszra oszlik:
az 1. a helyszíni elemzéseket és a megvalósíthatósági építészeti-tájépítészeti tanulmányt foglalja magába;a 2. szakasz a hatósági engedélyeztetési tervdokumentációk elkészítését és a mérnöki tevékenységet;míg a 3. a kivitelezés alatti tervezői művezetést fedi le a használatbavételi engedély jogerőre emelkedéséig.
A fix 263 000 eurós díj az 1. és 2. szakasz között oszlik meg, amelyeket a szerződés mérföldkövekhez kötött előlegekre és utólagos részletekre bont, például a szerződés aláírásakor nettó 15 000 euró, a tanulmány átadásakor nettó 45 000 euró fizetendő.
Megjegyezték benne azt is, hogy ha a megrendelő város feladatmeghatározása változik, vagy a becsült beruházási költség több mint 10%-kal eltér (csökken, vagy nő), a felek kötelesek a honoráriumot arányosan módosítani. A tervezők az egyes szakaszok teljesítésétől számított kétéves jótállást vállalnak, mely során kötelesek a tervezési hibákat díjmentesen javítani.
Az alap nem a kárpótlást szolgálná
A nagyléptékű építkezés feltételezi a helyi üzletek, szolgáltatók bevételének időszakos kiesését, aminek kompenzálása egy további kérdés. Hájos Zoltánt is megkérdeztük, aki lapunknak elmondta, hogy az idegenforgalmi alap létrehozásának lehetősége egyelőre elképzelés, melynek részleteit megválasztása esetén dolgoznák ki, lehetséges forrása pedig a szállásadó, illetve idegenforgalmi adó lehetne.
„2027-ben reálissá válhat a szükséges dokumentáció elkészítése, 2028–2029-ben pedig már kézzelfoghatóvá is válhat a korzó megújítása”
– fogalmazott.
Megerősítette, hogy az idegenforgalmi alap ugyanakkor nem elsősorban a korzó átépítése miatt esetlegesen bevételkiesést elszenvedő vendéglátósok közvetlen kárpótlását szolgálná, hanem elsősorban rendezvényeket támogatna belőle, amelyek a turisztikai időszakban, főként hétvégi estéken több embert vonzanának a belvárosba.
„A vállalkozók kárpótlását biztosan megoldjuk, de nem ezen az alapon keresztül”
– zárta Hájos Zoltán.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
