A szentgotthárd-zsidai Jó Pásztor-kápolnában gyűltek össze augusztus 22-én a Szombathelyi Egyházmegyéből a papok és szüleik, hogy Fekete Szabolcs Benedek szombathelyi segédpüspökkel együtt adjanak hálát a papi hivatásukért.
A püspök prédikációjában a szülői tiszteletről elmélkedett. Elsősorban Brenner János szülei iránti tiszteletét, szeretetét állította a jelenlévők elé példának. Mint mondta, a Bibliában, a tízparancsolatban is benne van az atyádat és anyádat tiszteld parancsa – sajnos ez a mai világban kiveszőben van.
Ha Brenner János életéről olvasunk, vagy testvére elbeszélését hallgatjuk, azt tapasztaljuk, hogy gyerekként a három fiú is huncut volt. Brenner János középső gyerek volt, de mégis kitűnik a boldoggáavatási beszámolókból, hogy ő lehetett szülei kedvence. A visszaemlékezésekből az is kiolvasható, hogy mennyire tisztelte és szerette szüleit. 1957 decemberében is karácsonyfát küldött nekik, de még a fa érkezése előtt, december 15-én édesapja vette át azt a táviratot, amiben értesítették, hogy meghalt.
János atya az elbeszélések szerint apás volt. Édesapjuk két év kilenc hónap 21 nap után belehalt fia elvesztésének a fájdalmába. A szűk családi körben a jó halál kegyelmét megkapta, hiszen legkisebb fia, Brenner József éppen otthon volt és a karjai között egy nagy sóhajjal lehelte ki a lelkét.
Szentbeszédében Fekete Szabolcs saját életéből vett személyes élményt is megosztott a lelkipásztorokkal és szüleikkel, amelyből ki lehetett érezni és hallani, hogy mennyire a Gondviselés vezette a papi pályára és emellett a szüleiről is tudott gondoskodni.
Prédikációjában egy intelmet is a papok lelkére kötött Szabolcs atya: „addig lehet hazamenni, amíg a szüleitek élnek, addig kell haza menni, amíg lehet”. Majd a szülőkhöz fordulva mondta, hogy a szülők annak örülnének, ha pap fiaik minden héten hazamennének. De egy papnál ez nem mindig megoldható, hiszen rájuk egy nagyobb család lett bízva.
Zárógondolatként a szülők megáldását olvasta fel, amit a papok szívére akart helyezni, kérte őket, hogy fontolgassák, emésztgessék: „Tiszteljétek és szeressétek őket, könnyítsétek meg életüket, kíméljétek meg őket a keserűségtől és fizessétek vissza mindazt, amit gyöngéd és áldozatos szeretetükkel rátok pazaroltak, éljetek úgy, hogy örömük teljék bennetek, és büszkeséggel tekintsenek rátok életük minden napján!”
A szentmise végén Pongrácz Benedek atya rövid szentséségimádásban kérte az Úr segítségét mind a szülők, mind pap fiaik életére.
A szentségi áldás után Fekete Szabolcs az édesanyákat egy szál rózsával, az édesapákat pedig egy üveg borral örvendeztette meg.
A találkozó jó hangulatú ebéddel zárult.
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
