Nem kizárt, hogy az aszály után árvíz jön – egyre szélsőségesebb vízhelyzetekre kell készülni Koleszár Linda2026. 07. 30., cs – 16:17
A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) szerint idén a tavalyinál is kedvezőtlenebb a vízháztartási helyzet több térségben. Ungvári Gábor vízgazdasági elemző szerint nemcsak az aszály, hanem az intenzívebb árvizek kockázatára is fel kell készülni.
Szlovákiában több folyó vízhozama elérte az abszolút minimumot, egyes vízfolyások pedig teljesen kiszáradtak – közölte a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) a csütörtöki sajtótájékoztatóján. A szárazság elsősorban a Vág vízgyűjtőjét, a Fehér-Kárpátok térségét, valamint az Ipoly, a Bódva és a Bodrog vízgyűjtőjét érinti, idén azonban a Duna vízállása is rendkívül alacsony.
Ungvári Gábor magyarországi vízgazdasági elemző szerint a jelenség az elmúlt években tapasztalt szélsőséges vízjárásba illeszkedik, és a jövőben egyszerre kell számolni hosszabb aszályos időszakokkal és hirtelen, intenzív árvizekkel.
A Duna is kritikus helyzetben
Az SHMÚ adatai szerint a jelenlegi szárazság több szempontból hasonló a tavalyi évhez és 2025 júliusához, a jelentős különbség azonban az, hogy idén már a Duna vízgyűjtőjét is súlyosan érinti a vízhiány.
„Pozsonyban május óta már a harmadik hónapban mérünk történelmi havi minimumértékeket”
– mondta Zuzana Danáčová hidrológus. Hozzátette: a hosszú távú átlagokhoz viszonyítva február kivételével az év minden hónapjában átlag alatti értékeket regisztráltak.
A szakember szerint több helyen már a folyók teljes kiszáradása is megfigyelhető. Nulla vízhozamot mértek többek között a Bódva folyón, a szepsi (Moldava nad Bodvou) vízmérő állomáson, valamint Helmecke (Chlmec), Barancs (Zemplínsky Brač) és Feled (Jesenské) térségében, illetve a Sajó vízgyűjtőjén is. „Szlovákia-szerte már kezdenek megjelenni olyan állomások, ahol a vízhozam eléri az abszolút minimumot, vagy már teljesen kiszáradtak” – fogalmazott Danáčová.
Ungvári Gábor, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont munkatársa szerint a mostani helyzet nem előzmény nélküli: már 2022-ben is rendkívüli aszályt tapasztaltak, és azóta visszatérően jelentkeznek szélsőséges vízhelyzetek. Ugyanakkor egy-egy év súlyosságát az időjárás rövidebb távú alakulása is jelentősen befolyásolhatja.
„A jelenlegi helyzet beleillik az elmúlt évek tendenciájába”
– mondta, hozzátéve, hogy az egymást követő szélsőséges időszakok egyre komolyabb kihívást jelentenek.
Nem egyetlen ok áll a háttérben
A vízgazdasági elemző szerint a jelenlegi alacsony vízállás több tényező együttes következménye. Már télen látható volt, hogy az Alpokban a hóban tárolt vízmennyiség jelentősen elmaradt a megszokottól. Ehhez társult az átlagosnál kevesebb csapadék, valamint az éghajlatváltozás következtében növekvő párolgás.
Ungvári szerint az éghajlatváltozás Közép-Európában elsősorban a vízháztartás szélsőségein keresztül válik érzékelhetővé. A melegebb levegő több vízgőzt képes magában tartani, ami növeli a légkör szárítóerejét. Ez azt eredményezheti, hogy még hasonló éves csapadékmennyiség mellett is kevesebb víz marad a talajban és a vízfolyásokban.
A szakember szerint közben a csapadék eloszlása is megváltozik: hosszabb száraz periódusokat rövidebb, de intenzívebb csapadékesemények követhetnek. Emiatt a lehulló csapadék egy része nem tud megfelelően beszivárogni és a talajban tárolódni.
„A csapadék mennyisége önmagában nem feltétlenül változik drasztikusan, inkább a mintázata módosul” – fogalmazott.
A felszín alatti vizek állapota is kedvezőtlen
A szárazság nemcsak a folyók vízhozamában, hanem a felszín alatti vizekben is megmutatkozik. Samuel Radič, az SHMÚ hidrológusa szerint a Vág és a Hernád vízgyűjtőjének felső szakaszain ugyan a források vízhozama meghaladja az átlagot, összességében azonban a megfigyelt objektumok 80 százalékában az átlagosnál alacsonyabb felszín alatti vízszintet és forrásvízhozamot mérnek.
A tavalyi évhez képest is romlott a helyzet. Radič szerint 2025-ben valamivel kedvezőbbek voltak a körülmények, elsősorban a Hernád, a Dunajec és a Bódva vízgyűjtőjén, bár akkor sem lehetett ideális vízhelyzetről beszélni.
Különösen figyelemre méltó a Csallóköz helyzete. A terület középső részén ugyan nem jelentős mértékben, de csökkent a talajvíz szintje.
„A hosszú távú átlaghoz képest mintegy 20–40 centiméterrel alacsonyabb értékeket mérünk”
– mondta Radič. A Pozsonyhoz közeli területeken, valamint a bősi vízerőmű alatt ugyanakkor mintegy egyméteres csökkenést is regisztráltak a felszín alatti vízszintben.
A tartós aszály az ártéri erdőket is veszélyezteti
Ungvári Gábor szerint a vízhiány következményeiről szóló vitákban gyakran a mezőgazdaság, a hajózás és az ivóvízellátás kerül a középpontba, miközben kevesebb szó esik a folyók menti erdőkről.
Különösen kitettek az egykori ártéri területeken található erdők, amelyek olyan vízjárási viszonyok között alakultak ki, amikor a folyók vízszintje és a talajvízszint is magasabb volt. A tartósan alacsony folyóvízszint miatt romolhat a vízutánpótlásuk, és a növényzet egyre nehezebben férhet hozzá a szükséges vízkészletekhez.
Ungvári szerint a folyók mentén már most is láthatók a kiszáradás jelei. Ha az alacsony vízállással járó időszakok egymást követik, az hosszabb távon komoly károkat okozhat az erdőállományokban.
A vízgazdálkodási szakember szerint az ivóvízellátás szempontjából sem önmagában egy-egy alacsony vízállás a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy a szélsőséges helyzetek tartóssá vagy gyakoribbá válnak-e. A parti szűrésű vízbázisok esetében például a tartósan alacsony vízszint és a folyó vízjárásának megváltozása hosszabb távon kapacitáscsökkenést okozhat.
Kapcsolódó cikkünk
Rendkívüli aszály főleg az ország déli régiót sújtja, de Szlovákia többi részén is enyhe vagy közepes aszály van – derül ki a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) adataiból.
„Rendkívüli aszály van a Duna mentén, Barsban, Hontban, Abaújban és Dél-Zemplénben, helyi jelleggel a Nyitra alsó folyásánál, továbbá például Nógrádban, Gömörben, az Erdőháton (Záhorie), valamint Bazin és Szenc környékén” – tájékoztatott az intézet.
A meteorológiai előrejelzések szerint a héten sokfelé lesz felhős idő, csapadék kedden és szerdán, illetve a hétvégén várható. „A hétvégén ugyan lehűlésre kell számítani, de a helyzet csak kicsit javul, továbbra is a száraz, sőt az igen száraz időszak lesz a jellemző. Marad a rendkívüli aszály Nyugat- és Közép-Szlovákia déli részein, némi javulásra csak északon és keleten van kilátás” – közölte az SHMÚ.
Az aszályt akár hirtelen árvíz is követheti
Bár a jelenlegi helyzetet a szárazság és az alacsony vízállás jellemzi, Ungvári szerint nem szabad kizárólag a vízhiányra koncentrálni. A melegebb légkör ugyanis egy másik szélsőséget is erősíthet: a rövid idő alatt lehulló, rendkívül nagy mennyiségű csapadékot.
A melegebb levegő több vízgőzt képes tárolni, így ha megfelelő légköri helyzet alakul ki, egyszerre nagyobb mennyiségű víz válhat ki belőle. A szakember szerint ezért az sem kizárható, hogy egy hosszabb száraz időszakot hirtelen intenzív csapadék és árhullám kövessen.
„Nem lehet kijelenteni, hogy ősszel újabb árvízre kell számítanunk. Azt viszont tudnunk kell, hogy ha egy ilyen esemény bekövetkezik, azon nem kell meglepődnünk”
– mondta.
Ungvári a 2024-es eseményeket hozta példaként, amikor a Földközi-tenger térségéből érkező, nagy nedvességtartalmú légtömegek más időjárási rendszerekkel találkozva az Alpok térségében rendkívül intenzív csapadékot és helyi árvizeket okoztak.
„Ez teszi különösen nehézzé az alkalmazkodást. Egyszerre kell felkészülnünk a vízhiányra és az aszályra, valamint az intenzívebb árvizekre is” – fogalmazott.
A víz megtartása lehet a kulcs
A szakember szerint a vízhiány enyhítésének egyik legfontosabb eszköze a víz helyben tartása lehet. A lehulló csapadékot minél nagyobb arányban kellene megtartani, elősegíteni a talajba való beszivárgását, és olyan tájhasználatot kialakítani, amely képes hosszabb ideig megőrizni a vizet.
„A legfontosabb feladat az lenne, hogy újragondoljuk a vízgazdálkodást minden egyes területen”
– mondta Ungvári. Szerinte nemcsak a mezőgazdasági területeket, hanem a városok működését és a teljes tájhasználatot is hozzá kell igazítani az új vízjárási viszonyokhoz.
A vízgazdasági elemző szerint a jelenlegi tájhasználat sok esetben nem segíti, hanem inkább akadályozza a víz megtartását. Ha kevesebb a talajban tárolt nedvesség és csökken a párologtató vegetáció felülete, a táj természetes vízmegtartó és hőmérséklet-szabályozó képessége is gyengül.
Az alkalmazkodás azonban nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági kérdés is. A 2022-es aszály például Ungvári szerint a magyar GDP-ben is érzékelhető hatást okozott, miközben a szélsőséges időjárás költségei nemcsak a mezőgazdaságban jelentkeznek. Hatással lehetnek az egészségügyre, a munkatermelékenységre és az energiatermelésre is.
Kapcsolódó cikkünk
Nemcsak a lakosságra ró nagy terhet a régióra rászakadó aszály és hőhullám: a Dunához kötődő erőművek is komoly problémákkal küszködnek. Paksot le kelett állítani, a Bősi Vízerőmű is erőteljesen csökkentett kapacitással üzemel.
Míg az atomerőművek a hűtővizet nyerik a történelmi mélypontokat produkáló Dunából, a vízerőművek termelése a folyam vízhozamától függ – az alacsony vízállás egyik esetben sem jelent jót.
Bős: egy turbina a nyolcból
Portálunk kérdésére a Bősi Vízerőmű illetékesei elmondták, a nyolc termelésre szánt turbinából mindössze csak egy üzemel. A nyáron azonban jellemzően kisebb a termelés is, évközi viszonylatban tizenkét százalékkal csökkent a termelt energia mennyisége.
A vízerőmű alapesetben Szlovákia energiaellátásának nyolc százalékát biztosítja, a turbinák egyenként kilencven megawattos teljesítményűek. A nyári időszakban azonban megszokott az alacsonyabb vízhozam, aszály esetén a vízerőműben javításokat végeznek és felkészülnek a várható árhullámokra. Korábban 2013-ban és 2024-ben is megtörtént, hogy a száraz időszakot egy árhullám követte – figyelmeztet rá az erőmű.
A javítások a magyar fél tájékoztatásával, vele egyeztetve történnek.
Az alacsony vízszint a zsilipekre is hatással van, az erőmű igyekszik maximalizálni a hatékonyságot – tehát a gyakorlatban ritkábban nyitják meg a zsilipet és igyekeznek minél több hajót egyszerre átengedni a rendszeren. A megszokott tizennyolc turnus helyett az aszály idején csak négy alkalommal eresztik át a hajókat. A Duna öreg medrébe irányuló víztömeget ötven köbméterrel csökkentették.
Kapcsolódó cikkünk
Rendkívüli aszály főleg az ország déli régiót sújtja, de Szlovákia többi részén is enyhe vagy közepes aszály van – derül ki a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) adataiból.
„Rendkívüli aszály van a Duna mentén, Barsban, Hontban, Abaújban és Dél-Zemplénben, helyi jelleggel a Nyitra alsó folyásánál, továbbá például Nógrádban, Gömörben, az Erdőháton (Záhorie), valamint Bazin és Szenc környékén” – tájékoztatott az intézet.
A meteorológiai előrejelzések szerint a héten sokfelé lesz felhős idő, csapadék kedden és szerdán, illetve a hétvégén várható. „A hétvégén ugyan lehűlésre kell számítani, de a helyzet csak kicsit javul, továbbra is a száraz, sőt az igen száraz időszak lesz a jellemző. Marad a rendkívüli aszály Nyugat- és Közép-Szlovákia déli részein, némi javulásra csak északon és keleten van kilátás” – közölte az SHMÚ.
Paks: nincs víz, nincs atom
A történelmi aszály miatt Magyarország energiaellátása is gondokkal küzd. A paksi erőművet teljesen le kell állítani, mivel a Duna alacsony vízállása miatt nincs, ami hűtse a blokkokat.
A Paksi Atomerőmű Zrt. lépését a Duna történelmileg is rekordokat döntő szintje indokolja, médiainformációk szerint -121 centiméteresre süllyedt a vízállás. Ilyen körülmények között az erőmű biztonságos működése is veszélybe sodródik, a létesítménynek ugyanis folyamatos vízellátásra van szüksége a hűtéshez.
A teljes leállásról szóló értesülést Magyar Péter miniszterelnök erősítette meg kora délután. A művelet több ütemben történik: csütörtökön a második blokk teljesítménye csökkent ötven százalékkal, de napokkal korábban az első blokk visszafogásáról, valamint a harmadik blokk leállításáról is határoztak.
Kapcsolódó cikkünk
Leállították a paksi atomerőmű 3-as blokkját a Duna alacsony vízállása miatt – jelentette be a magyar gazdasági és energetikai miniszter Facebook-bejegyzésben szerdán.
Kapitány István közölte: keddhez képest a Duna vízszintje tovább csökkent, és újabb, korábban soha nem látott negatív rekordot ért el.
Az előre meghatározott szabályok alapján, további átmeneti teljesítménycsökkentésre volt szükség a paksi atomerőműben. Ennek érdekében leállították a 3-as blokkot – tette hozzá.
Azt írta, hogy a leállítás nem egy váratlan esemény, hanem a gondosan előkészített szakmai terv része. Pontosan ez a garancia arra, hogy minden lépés kiszámítható legyen, és minden lépésnél az üzembiztonság az első. Ennek érdekében a tárca folyamatosan kapcsolatban áll az atomerőművel, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányítóval (MAVIR) és az MVM-mel.
Közlése szerint, Magyarország energiaellátásának biztosítása érdekében a kieső villamos energia mennyiséget a magyarországi erőművekkel, megújuló energiával és megnövelt importtal pótolják.
A szükséges intézkedéseknek köszönhetően Magyarország energiaellátása továbbra is biztosított – zárta bejegyzését a politikus.
Korábban az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a honlapján arról tájékoztatott, hogy megkezdik a paksi atomerőmű 3. blokkjának leállítását szerdán 15 órakor a Duna vízszintjének folyamatos csökkenése miatt.
Azt írták, hogy a Duna vízszintje az elmúlt napokban tovább csökkent, több szakaszon negatív rekordot döntve. A jelenlegi vízállás Paksnál – 118 centiméter, a kialakult helyzetre való tekintettel a szakemberek megkezdik a 3. blokk leállítását.
A munkatársak folyamatosan figyelemmel kísérik a vízhozam és a vízhőmérséklet változását, és az adott helyzet ismeretében, azzal összhangban hozzák meg a szükséges döntéseket. Céljuk a létesítmény biztonságos működésének fenntartása és a környezetvédelmi előírások betartása – áll a közleményben.
A blokkok újraindítása a Duna vízállásának függvénye, az erőmű kiesése komoly problémákat okozhat a termelésben – napi kétezer megawattnyi termelést kell javarészt külföldi exportból helyettesíteni. Az ország energiagondjait tovább súlyosbítja, hogy a Dunamenti Erőmű egyik egysége is meghibásodott, azaz egy 400 megawattos termelőegységgel sem számolhat az energiaszektor.
Újra kell gondolni a folyók és az infrastruktúra szerepét
Ungvári szerint a szélsőséges vízhelyzetekre való felkészülés során a meglévő infrastruktúrát is új szemmel kell vizsgálni. A folyószabályozás, a gátak, a vízlépcsők és az árterek kérdését szerinte nem érdemes kizárólag politikai vagy érzelmi alapon megközelíteni.
„A meglévő infrastruktúrára is új szemmel kellene tekintenünk”
– mondta. Szerinte azokat a rendszereket, amelyek évtizedekkel ezelőtt meghatározott célokra épültek, a megváltozott éghajlati és vízjárási viszonyok között akár másképpen is lehetne használni.
A szakember szerint érdemes lenne újragondolni a folyók menti területek szerepét is, és nagyobb teret adni a víznek ott, ahol erre lehetőség van. Az egykori árterek megfelelő kezelése például egyszerre szolgálhatná a vízmegtartást és az árvízi kockázatok mérséklését.
Ungvári úgy látja, hogy a szlovák–magyar térségben is szorosabb együttműködésre lenne szükség. A víz nem áll meg az országhatároknál, ezért az aszály, az árvíz, a folyószabályozás és a vízmegtartás kérdéseit sem lehet kizárólag nemzeti keretek között kezelni.
„Sok olyan régi konfliktus és megoldatlan kérdés van, amelyek miatt jelentős lehetőségeket veszítünk el. Pedig az alkalmazkodás szempontjából éppen ezeknek a kérdéseknek a közös újragondolása adhatna lehetőséget arra, hogy a meglévő rendszereket sokkal jobban használjuk”
– mondja a szakértő.
A jelenlegi helyzet szerinte arra figyelmeztet, hogy az aszályt, az árvizeket, a mezőgazdaságot, az ivóvízellátást és az infrastruktúrát nem különálló problémaként kell kezelni. Ezek egyetlen összefüggő rendszer részei, amelyet a változó éghajlati viszonyok között újra kell gondolni.
Kapcsolódó cikkünk
A rendkívül alacsony vízállás miatt korlátozzák a hajók átzsilipelését a bősi vízerőműnél, a nagy merülésű hajók pedig a Duna egyes szakaszain már nem tudnak biztonságosan közlekedni. Budapesten a folyó vízállása mindössze 28 centiméterrel elérte a történelmi mélypontot, miközben a Duna alacsony vízhozama miatt a paksi atomerőmű egyik blokkjának teljesítményét is csökkenteni kellett.
A Duna vízszintje az elmúlt évtizedek egyik legalacsonyabb szintjére süllyedt a tartós szárazság és a rendkívüli hőség következtében. A helyzet a hajóközlekedést is nehezíti, ezért Szlovákiában intézkedéseket vezettek be a vízkészletek takarékosabb felhasználása érdekében. A folyó alacsony vízhozama Magyarországon a paksi atomerőmű működésére is hatással van.
Korlátozzák a hajók átzsilipelését Bősnél
A Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) és a Vízügyi Építőipari Vállalat (VV) a Közlekedési Hivatallal együttműködve módosította a hajók átzsilipelésének rendjét a bősi vízerőműnél – tájékoztatott a TA3. Az intézkedés célja a rendelkezésre álló vízkészletek hatékonyabb felhasználása.
Az STVR beszámolója szerint a hajózsilipek minden egyes leeresztése körülbelül egy centiméterrel csökkenti a vízszintet a vízerőmű felett. Ezért a hajókat meghatározott ciklusokban, legalább 40 százalékos kihasználtság mellett zsilipelik át, hogy mérsékeljék a vízveszteséget.
A szakemberek szerint a következő napok időjárása sem ad okot optimizmusra: a Duna-vízgyűjtő területének ausztriai és németországi részén sem várható jelentősebb csapadék.
Érdekes
Dévény: 67 cm
Pozsony 217 cm
Dunacsún: 32 cm
Bős: 129 cm
Komárom: 37 cm
A Duna jelenlegi vízállása Szlovákiában: Veszélyben a hajózás is
Az alacsony vízállás a hajóforgalmat is közvetlenül érinti. A Közlekedési Hivatal arról számolt be, hogy a Duna egyes szakaszain a nagyobb merülésű hajók már nem tudnak biztonságosan áthaladni.
Az érintett hajók ezért a körülmények javulásáig a horgonyzóhelyeken maradnak. A vízszint további csökkenése esetén a hajóközlekedés korlátozása tovább szigorodhat.
A szlovák vízgazdálkodási szervek közben azt hangsúlyozzák, hogy a bősi vízerőműnek továbbra is biztosítania kell alapvető feladatait, köztük a villamosenergia-termelést, a hajózás feltételeit és az árvízvédelmet.
Paks teljesítménye is csökkent
A Duna alacsony vízállása Magyarországon is érezteti hatását. Paksnál kedden – 106 centiméteres vízállást mértek, ami történelmi mélypontnak számít.
A tartós szárazság és a hőhullámok miatt a folyó vízhozama jelentősen visszaesett, ezért a Paksi Atomerőműnek az előírások betartása érdekében hétfőn este csökkentenie kellett egyik blokkjának teljesítményét.
Az ügy kapcsán Magyarország gazdasági és energetikai minisztere, Kapitány István is megszólalt. „Ez nem üzemzavar, hanem előre meghatározott szabályok alapján meghozott, felelős intézkedés. Éppen azt mutatja, hogy a rendszer megfelelően működik, és minden körülmények között a biztonság az első” – írta Facebook-bejegyzésében a tárcavezető, hozzátéve, hogy az ország energiaellátása biztonságban van.
A Duna vizét az erőmű hűtésre használja, így a folyó vízhozama közvetlenül befolyásolja a működését. A Paksi Atomerőmű Magyarország egyetlen működő kereskedelmi célú atomerőműve, amely a hazai villamosenergia-termelés jelentős részét biztosítja.
Érdekes
Nagybajcs: -25 cm
Komárom: -13 cm
Budapest: 28 cm
Baja: 9 cm
Mohács: 23 cm
A vízállásmérő állomásoknál a „0” egy helyi, rögzített mérési szint, az úgynevezett „0 pont”. Ez nem a tengerszint, és nem is a folyómeder alja. A vízmérce nullpontját úgy határozzák meg, hogy a folyó vízállása normál körülmények között a nullapont felett legyen, de rendkívül alacsony vízállás esetén a vízszint a nullapont alá is süllyedhet.
A Duna jelenlegi vízállása Magyarországon: Kapcsolódó cikkünk Érsekújvár/Gúta/Kamocsa |
A komáromi Duna-szakasz még hajózható, de már erősen korlátozott körülmények között, mivel a sekélyebb gázlókban a hajók nem tudnak biztonságosan áthaladni. Július 21-én délelőtt 71–72 cm körüli vízállást mértek, a hajózási szint 136 centiméter körül van, jóval az optimális hajózási szint alatt. A motorcsónakok többsége is a kikötőkben vesztegel a Vág folyó komáromi partján, a folyó középrészén sok helyen bokáig ér a víz.
Az ugyancsak a komáromi járásbeli Gútánál kedden a kora reggeli órákban a hídról fotóztuk a Vág folyót, ahol nagy kiterjedésű, homokkal borított partszakasz emelkedett ki a vízből. A víz hőmérséklete elérte a 24,5 fokot, a vízállás 123 centiméter volt.
A Vág jelenlegi állapota nem azt mutatja, hogy teljesen kiszáradóban lenne, inkább egy nyári, csapadékszegény időszakra jellemző alacsonyabb vízhozamú állapotról van szó. A Duna viszont országos viszonylatban is nagyon alacsony vízszinteket produkál, nehezítve a hajózást nem csak Komáromban. A sokéves nyári átlaghoz képest több tíz centiméterrel alacsonyabb értékeket mérnek. A szabadstrand kedvelőit a partszakaszokon helyenként a rothadó halak és a kiszáradt kagylók kellemetlen szaga is elriasztja.
Júliusban és augusztusban korábban gyakran 200 centiméteres vízállások is előfordultak, az idei érték inkább a száraz nyarakhoz hasonlít, például a 2003-as, 2015-ös, 2018-as és 2022-es időszakhoz. Gútánál május végén a vízállás körülbelül 108–116 centiméter között alakult, június közepén 130–140 centiméter közé emelkedett, július elején átmenetileg visszaesett 117–132 centiméter körüli értékekre, majd július közepén 150 centiméter körüli szintet is elért, mielőtt ismét csökkenni kezdett. Július 20-án reggel a vízállás ismét mintegy 111–119 centiméter között alakult. Összehasonlításként: az első fokú árvízvédelmi készültség határa itt 590 centiméter. Érsekújvár közelében, a Zúgó parkerdőnél található kis vízerőműnél sem a vágyott vízzuhatag fogadott bennünket.
Az Érsekújvár és Kamocsa közötti szakaszon hasonló látvány tárult elénk: a híd pilléreit vastagon lepi a hordalék, a folyóban pedig hatalmas madárszigetek alakultak ki.
Ami a 2025 nyarát illeti, ebben az időszakban szintén hosszan tartó aszály sújtotta a Nyitra vízgyűjtőjét, és több térségben víztakarékosságra szólították fel a lakosságot. Ez alapján a 2025-ös és a 2026-os nyár hidrológiai helyzete nagyon hasonló.
A Nyitra folyó vízállása Érsekújvárnál júliusban 168–185 centiméter között mozgott, ami nagyon alacsony nyári vízállást jelent. Július elején 160–168 centimétert mértek.
A Nagysurány mellett épülő Gotion InoBat akkumulátorgyár környezeti dokumentációja szerint a létesítmény napi vízigénye mintegy 5500 köbméter lesz. Ebből körülbelül 500 köbmétert vezetékes ivóvízből, a fennmaradó mintegy 5000 köbmétert pedig a Nyitra folyóból nyernék.
A dokumentáció szerint a felhasznált víz egy részét tisztítás után visszavezetnék a folyóba, napi mintegy 880 köbméter mennyiségben. A beruházás ellen tiltakozó civilek és önkormányzati képviselők korábban azt is említették, hogy a vízkivétel elérheti az óránként 400 köbmétert, ami napi szinten 9600 köbmétert jelentene. Ez azonban nem a hivatalos környezeti dokumentációból származó adat, hanem egy tiltakozó rendezvényen elhangzott becslés. A hivatalos engedélyezési anyagokban szereplő számok alapján tehát a gyár vízfelhasználása körülbelül 5500 m³/nap, ebből a Nyitra folyóból 5000 m³/nap, a visszavezetett tisztított víz pedig 880 m³/nap.
Ha tehát a Nyitra folyó vízhozama egy száraz nyári időszakban például másodpercenként 3 köbméter, akkor a vízkivétel a folyóhozam mintegy 2 százalékát képezné. Ez első látásra nem tűnik óriási mennyiségnek, ugyanakkor a folyó ökológiai állapotának megítélésénél nemcsak a kivett víz aránya számít, hanem az is, hogy mennyi víz marad a folyóban a természetes élővilág, az öntisztulás, a vízhőmérséklet és a szennyezőanyagok hígulása szempontjából.
Kapcsolódó cikkünk
A Duna alacsony vízállása miatt a nagyobb merülésű hajók néhány szakaszon nem tudnak biztonságosan közlekedni, így a vízállás emelkedéséig az erre alkalmas horgonyzóhelyeken vesztegelnek – erősítette meg a TASR-nek a Közlekedési Hivatal.
A hivatal hozzátette: azok a hajók, amelyek merülése ezt megengedi, továbbra is biztonságosan áthaladhatnak az érintett szakaszokon.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
