Június 16-án Varga László kaposvári megyéspüspök mutatta be a tabi Szent Gellért Általános Iskola és Óvoda tanév végi hálaadó szentmiséjét az Utolsó Vacsora templomban. A főpásztor homíliájában az ellenségszeretetről és a harag legyőzéséről beszélt.
A Te Deumon az iskola ének- és zenekara nyújtotta a zenei szolgálatot.
Van-e ellenségetek? – tette fel a kérdést a gyerekeknek a főpásztor prédikációja elején. – Ha őszinték akarunk lenni magunkhoz, a válaszunk: igen. Még Jézusnak is voltak ellenségei, így természetes, hogy nekünk is lehetnek.
Ki is valójában az ellenség? Ha a teológiai gyökerekig ásunk, az első számú ellenség a gonosz, maga az ördög. De az emberi kapcsolataink szintjén is megéljük az ellenségességet.
akivel nem szívesen találkozunk, aki mellé nem szívesen ülünk le a templompadban, és akinek nem szívesen fogjuk meg a kezét – mondta Varga László püspök.
Miért fontos mégis azonosítanunk őket? Azért, mert Jézus arra kér minket, hogy őket is szeressük. Szeretni a testvérünket, a szüleinket vagy a barátainkat nem nehéz, legfeljebb néha, viharosabb pillanatokban. De az ellenséget szeretni már valódi, kemény erőfeszítést igényel.
Az ellenségszeretet első lépése az őszinte beismerés. Sokan letagadják a konfliktusaikat, mondván: „Nekem nincsen ellenségem, én jó katolikus keresztény vagyok.” A valóságban azonban mindannyiunk környezetében akadnak olyan emberek, akik próbára teszik a türelmünket.
Ha személyesen eldöntöttük, hogy Jézus iránti szeretetből – és nem azért, mert ez egy könnyű, kellemes dolog – megpróbáljuk szeretni őket, a következő lépés a bosszúról való lemondás. A bosszúvágy ugyanis édes dolog az emberi természet számára, és a keresztények között a legelterjedtebb, legkifinomultabb formája nem más, mint a pletyka – figyelmeztetett a kaposvári megyéspüspök.
Amikor valakinek a háta mögött rosszat mondunk róla, úgy érezzük, megkönnyebbült a lelkünk, s a saját igazunkat bizonygatva megnyugtatjuk magunkat, hogy nem mi vagyunk a rosszak, hanem a másik. Ha azonban valóban szeretni akarunk, döntenünk kell: nem fogunk többé rosszat mondani a számunkra nehéz emberekről.
Amikor valaki megbánt minket, adósunkká válik a szeretetben. Minél többször bánt meg, annál nagyobb lesz ez az adósság. Mi pedig hajlamosak vagyunk erről pontos jegyzéket vezetni a lelkünkben, miközben egy másik listán azt írjuk, mi magunk milyen jók vagyunk. Amikor meg akarunk bocsátani, Jézus elkéri tőlünk ezt a két listát – fogalmazott a főpásztor. – Arra kér, hogy ne tartsuk számon a velünk szemben elkövetett rosszat, és ne vegyük elő újra meg újra a fiókból a régi sérelmek fénymásolatait.
A megbocsátást követően Jézus még tovább vezet minket: arra kér, hogy mondjunk áldást az ellenségeinkre. A saját szavainkkal, az imádságban kérjük Isten áldását a számunkra nehéz emberekre. Az áldásmondás tevékeny jó cselekedet – hangsúlyozta Varga László. – Bár közvetlenül odamenni valakihez, aki bántott minket, veszélyes lehet, az imádságban kért áldás segít a másiknak, és gyógyítja a mi megsebzett szívünket is, hogy kiűzze belőle a haragot és a gyűlöletet.
Ha ráborítjuk a másikra, háború lesz; ha elfojtjuk magunkban, megbetegít, mert belülről emészti a testet és a lelket.
A harag olyan, mint a trágya: ha egy kupacban hagyjuk, büdös és elviselhetetlen, de ha a gazda kiviszi a mezőre és szétteríti a földön, az eső és a napfény hatására az élet forrásává válik, amely bőséges termést hoz. Ugyanígy kell tennünk a bennünk lévő haraggal is: mindennap meg kell vizsgálnunk, kire haragszunk, és ezt az érzést át kell adnunk a Jóistennek: „Uram, én nem tudok ezzel mit kezdeni, átadom neked. Változtasd át ezt a haragot, ezt a rosszat szeretetté!”
Az előttünk álló időszak kiváló alkalom arra, hogy ne tegyünk mást, mint gyakoroljuk a szeretetet, különösen az ellenségszeretetet – zárta szentbeszédét a megyéspüspök.
A szentmise végén Sifter Gergely püspöki biztos mondott köszönetet a pedagógusoknak az egész éves szolgálatukért, majd ajándékot adott át azoknak a gyermekeknek, akik rendszeresen részt vesznek a ministránsszolgálatban.
Forrás: Kaposvári Egyházmegye
Fotó: Kling Márk
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
