Nem mindennapi örökbefogadási lehetőséget hirdettek Szegeden: több mint 200 éves műemléket bíznának a városlakók gondjaira adta hírül a Délmagyar hírportálra hivatkozva a Szeged-Csanádi Egyházmegye. A szeged-felsővárosi kálvária egy-egy hétre kerülhet magánszemélyek, családok vagy közösségek gondozásába. A különleges kezdeményezést Nagyboldogasszony ünnepén jelentette be Serfőző Levente plébános.
A kálvária öbb mint 200 éve áll a Munkácsy utcában, ember nagyságú alakjai ma is mély benyomást tesznek a járókelőkre. Sokan közülük megállnak, keresztet vetnek, elmondanak egy rövid fohászt a felsővárosi kálvária előtt. Szeged egyik legrégebbi épen maradt egyházművészeti emléke hamarosan még közelebb kerülhet a város lakóihoz, a szoborcsoport ugyanis egy-egy hétre örökbe fogadható lesz. A különleges kezdeményezést Nagyboldogasszony ünnepén jelentette be Serfőző Levente plébános, oktatási püspöki helynök.
Virág, gyomlálás, gondoskodás: ezt vállalja a felsővárosi kálvária örökbefogadója
A felsővárosi kálvária örökbefogadása nem merül ki a jelképes vállalásban. Március 15. és november 15. között magánszemélyek, családok vagy akár közösségek egy-egy hétre vállalhatják a műemlék környezetének gondozását. Az örökbefogadó vállalja, hogy rendben tartja a területet, szükség esetén kigazolja, és arról is gondoskodik, hogy friss virág kerüljön a kerítésen elhelyezett vázákba. Örökbefogadónak feliratkozni a Szent Miklós-plébánián lehet.
Ismeretlen művész alkotta Szeged több mint 200 éves kincsét
A késő barokk, homokkőből faragott szoborcsoportot Pozsonyi Ignác, a városi közkórház alapítója állíttatta. Készítője ismeretlen, felállításának időpontjaként 1792 és 1800 is felmerült, utóbbit tartják valószínűbbnek. Középen a keresztre feszített Krisztus, előtte a Fájdalmas Szűzanya térdel. A feszület mellett két nőalak is helyet kapott, akik a hagyomány szerint Mária Magdolna és egy másik szent asszony lehetnek.
Tóth Attila Szeged szobrai és muráliái című kötetében a hazai szakrális barokk szobrászat kiemelkedő színvonalú emlékeként méltatta: „A figurák lendületesen érzelmes mozgásán, gesztusaikon, arckifejezésükön a szenvedés, a gyász érzékletes kifejezése tükröződik. A szoborcsoport térbe helyezése a korabeli építtetők kivételes igényességéről tanúskodik: a Zárda utca tengelyébe állították, így a belváros felől megközelítve az emlék már messziről szemlélve vonzó látványt nyújt” – írta a felsővárosi kálvária-szoborcsoportról.
Forrás: Délmagyar.hu/Szeged-Csanádi Egyházmegye
Fotó: Karnok Csaba
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
