Felkerült a kormány oldalára az újabb alkotmánymódosítási tervezet, miután épp megjelent a Magyar Közlönyben a korábbi változtatásokkal egységbe foglalt Alaptörvény-szöveg.
„A 2011. április 25-én elfogadott Alaptörvény hatályának több, mint tizennégy éve alatt nem tudta betölteni azt a feladatot, amit Magyarország alkotmányának be kell töltenie. Az Alaptörvény nem a közhatalom végső korlátja és őre volt, hanem az aktuális pártpolitikai célkitűzések végrehajtásának eszköze” – indokolta az újabb módosítás szükségességét a kormány.
Azt is írták, hogy az új Alkotmány alapos előkészítésen, széles körű egyeztetésen, inkluzív alkotmányozási folyamaton kell, hogy alapuljon, ám amíg egy valóban közös új alkotmányt tud az Országgyűlés elfogadni, addig is változtatni kell a kormány szerint több kérdés rendezése miatt is. „Az idő sürgetése miatt az alkotmányosság helyreállítása először azokra a szabályokra kell, hogy koncentráljon, amelyek a jogállami demokrácia működéséhez elengedhetetlenek. Ezért az Alaptörvény tizenhetedik módosítására irányuló javaslat szükségszerűen nem teljes körű alkotmányos reform. Minden alapvető kérdést az új alkotmány megalkotásakor kell majd megválaszolni” – fogalmaztak a változtatásokat társadalmi egyeztetésre bocsátó oldalon.
A tervezet legfontosabb intézkedései
Időkorlát az országgyűlési képviselőknek: Egy országgyűlési képviselő legfeljebb 12 évig tölthetné be ezt a tisztséget. Ez erősíti a demokratikus megújulást, és korlátozza a hatalom bebetonozódását.
A köztársasági elnök megbízatásának rendezése: A hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnne, az Országgyűlés pedig 30 napon belül új államfőt választana. A cél az államfői intézménybe vetett bizalom és az alkotmányos működés helyreállítása.
Függetlenebb Alkotmánybíróság: A módosítás újra bevezetné az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát. Ez segítené, hogy az Alkotmánybíróság kiegyensúlyozottabb és függetlenebb testületként működjön. Az Alkotmánybíróság tagjai ezentúl saját tagjaik közül választhatnának elnököt.
Erősebb bírói önigazgatás: A bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában. Ez erősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása: Egy új intézmény segítené a közvagyon védelmét és a jogellenesen felhasznált közpénzek visszaszerzését.
Kevesebb sarkalatos törvény: Csökkenne azoknak az ügyeknek a száma, amelyekhez kétharmados döntés kell. Így a mindenkori demokratikus többség valóban kormányozni tudna, miközben az alapvető alkotmányos garanciák megmaradnak.
Az Alkotmánybíróság teljesebb hatásköre: Megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét. Ez erősíti az alkotmányos kontrollt.
A közpénz védelmének erősítése: A módosítás hatályon kívül helyezné a közpénz jelenlegi, szűkítő alaptörvényi meghatározását, hogy a közvagyon útja ne legyen jogi trükkökkel elrejthető.
Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata: A cél, hogy ezek a szervek ne kerülhessenek indokolatlanul távol a demokratikus ellenőrzéstől.
Összegzésképpen azt írták: „a módosítás célja tehát az, hogy Magyarországon újra működjenek a jogállami garanciák: legyen valódi alkotmányos kontroll, független igazságszolgáltatás, átlátható közpénz-kezelés és olyan demokratikus rendszer, amelyben a választói felhatalmazás valódi kormányzati cselekvést tesz lehetővé”.
A teljes szöveg itt tölthető le (pdf).
Hétfőn jelent meg a Magyar Közlöny 75. számában a 2026. június 20-tól hatályos egységes szerkezetben Magyarország Alaptörvénye.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
