2026 a digitális személyazonosság sorsfordító éve Európában – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében. Kéri Endre, az intézet vezető kutatója az InfoRádióban azt mondta, az év végéig minden uniós tagállamnak hiteles digitális személyiadat-tárcát kell adnia polgárai kezébe, ezzel egyidőben Németországban véglegesen lekapcsolják a Deutsche Mailt, az állam saját, „jogilag kötelező erejű” e-mail szolgáltatását.
2026 a digitális személyazonosságnak egy egyfajta sorsfordító éve Európában, ugyanis 2024-ben lépett hatályba az a bizonyos EU-rendelet, amely előírja, hogy év végéig minden uniós tagállamnak hiteles digitális személyiadat-tárcát, úgynevezett Eudi Walletet kell adnia a polgárai kezébe.
Ami Kéri Endre, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója szerint érdekesség ebben, hogy épp ebben az időszakban ér a végére egy másfél évtizedes kísérlet Németországban, méghozzá „temetéssel”, ahol lekapcsolták az állam saját, jogilag úgynevezett kötelező érvényű e-mail szolgáltatását, a Deutsche Mailt, ezért most már arra a kérdésre kell választ keresni, hogy valójában ki legyen a letéteményese az állampolgárok digitális identitásának, ezért nem csupán elméleti a kérdés, mivel
és egyebek már mind egyetlen e-mail fiók kezében összpontosulnak, ide érkeznek a kétfaktoros belépéshez szükséges kódok, a jelszó-visszaállítási értesítések, az ügyfélkapus hitelesítéshez szükséges megerősítő kódok is.
„Ha ezt a bizonyos kulcsfiókot a felhasználók túlnyomó része globális magáncégeknél, tehát akár a Google-nál, akár a Microsoft szerverein tartja, akkor a jogi garancia, illetve a kiszámítható helyreállíthatóság emberi ügyfélszolgálat nélkül kérdéseket vet fel, és ha elveszítjük esetleg ezt az e-mail címünket, illetve feltörik, akkor ennek helyreállítása komoly problémákba ütközhet” – vetette fel Kéri Endre.
Hogy Magyarország ilyen szempontból milyen helyzetben van azok után, hogy az utóbbi években jelentős erőket fektetett a digitális állampolgárság bevezetésében, arról elmondta,
túlzás nélkül a digitális élvonalban vagyunk,
hiszen a digitális állampolgárság program, a DÁP felhasználóinak száma 2026 májusában már meghaladta a kétmillió főt, és ezzel párhuzamosan az Ügyfélkapu+ több mint 3,2 millió regisztrált ügyféllel működik; a DÁP számos szolgáltatásban, ügyintézésben az állampolgárok életét segíti és be van kötve.
Azonban vannak még bizonyos hiányosságok, amelyeket mindenféleképpen fontos lenne orvosolni még ebben az évben, már csak az európai uniós előírásokra is figyelemmel.
„Van egy úgynevezett e-posta szolgáltatás, amely ugye a magánszemélyek és cégek között egy jogilag kötelező erejű elektronikus levelezés, a tervek szerint ez 2026. január 1-jén indult volna, de a vonatkozó törvényjavaslat ezt egy évvel elhalasztotta. A második probléma pedig az, amit meg kellene még ebben az évben oldani, hogy Magyarország egyelőre még nem jelentette be hivatalos eljárás keretében az Európai Bizottságnál azt, hogy a DÁP-ot személyiadat-tárcaként notifikálja” – húzta alá Kéri Endre.
Ez amúgy nem kerülne sokba, meg tudna felelni egyrészt az európai uniós előírásoknak, jogilag viszont kötelező, személyes ügyfélszolgálatot lehetővé tévő elektronikus adattárcává válhatna, amely mindannyiunk számára megfelelő lenne, és biztosítaná az állampolgároknak is a hozzáférést és a digitális örökségük megőrzését is.
Külön kitért annak a kockázatára, hogy gigantikus magáncégek szolgáltatásain keresztül zajlik az emberek levelezése, adatcseréje; a kitettség jelentősnek mondható szerinte.
„Természetesen ezek a globális techcégek azért minden tekintetben igyekeznek megfelelni az adatvédelmi előírásoknak, de ettől függetlenül nem tekinthetünk el attól a körülménytől, és leginkább attól a kulcskérdéstől, hogy ezek a cégek és szolgáltatók általában automatizált algoritmusokkal dolgoznak, és nagyon kevés esetben tudunk élő emberrel beszélni, ha bármilyen problémánk adódik, akár az e-mail címünk helyreállítása, elvesztése kapcsán sem. Ami fontos lenne, hogy a DÁP keretein belül – még ha meg is őrizzük a globális szolgáltatónak az e-mail címét – egy olyan, személyes ügyfélszolgálaton alapuló, segítő hozzáállás és hozzáférés legyen, ami jogilag garanciát jelent a felhasználó számára és az adataihoz való hozzáféréshez, illetve azok megőrzése tekintetében is egyéb biztosítékot jelent” – tette világossá.
Ennek ellenére összességében nem gondolja, hogy az államnak e-mail címet kellene szolgáltatnia, és ezt a Deutsche Mail bukása, sikertelensége is igazolja. Ezen kívül az észt példa is, ahol az állampolgárok vagy nem is tudták, hogy van nekik állami e-mail címük, vagy nem használták őket, vagy annyira gazdaságtalan volt a működtetése, hogy épp ezért a Deutsche Telekom már korábban ki is szállt belőle.
Kéri Endre szerint
az lenne a jó, ha a DÁP tekintetében az e-posta szolgáltatás minél hamarabb bevezethető lenne,
illetve az Európai Bizottság felé adattárcaként jelentené be a kormány a DÁP-ot, és így meg is tudnánk felelni az előírásoknak, ez jelentené talán a legnagyobb biztonságot az állampolgárok számára is a digitális vagyonuk, illetve az adataik hozzáférhetősége és megőrizhetősége tekintetében.
A cikk Szabó Gergő interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
