A világ egyik legfontosabb tengeri útvonalának fontos szerep jut az energiaellátásban, ám a szoros lezárása nemcsak az olajárak elszabadulását okozta, hanem a globális élelmiszer-termelés egyik alapját képező műtrágyaellátást, és ezzel együtt a világ mezőgazdasági termelését is veszélybe sodorta.
A globális élelmiszer-termelés ugyanis jelentős mértékben függ a műtrágyától, a nemzetközi műtrágya-kereskedelemnek pedig mintegy 30 százaléka a Hormuzi-szoroson halad át, így az elhúzódó blokád nemcsak az energiaárakat, hanem a mezőgazdasági termelés költségeit is drasztikusan növelheti. A legszélesebb körben használt nitrogénműtrágya, a karbamid globális kivitelének mintegy 45 százaléka származik a térségbeli országokból. A drágulás azonban nem korlátozódik az innen származó termékekre, a Hormuzi-szoros blokádja nemcsak a kiszállítást bénította meg,
a világ más pontjain zajló műtrágyagyártás is költségesebbé vált, mivel a nitrogénműtrágyák előállítása rendkívül energiaigényes folyamat, amelyben a földgáz szerepe meghatározó.
Ráadásul a Hormuzi-szoros lezárása az északi féltekén egybeesik a vetési és növénytermesztési szezonnal, amikor a gazdáknak jelentős mennyiségű műtrágyára van szükségük. Ha pedig a készletek megcsappannak és elszabadulnak az árak, sok termelő lesz kénytelen csökkenteni a kijuttatott mennyiséget, ami viszont alacsonyabb terméshozamot eredményezhet, aminek következményei végeredményben a boltok kínálatában nyilvánulnak meg.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint egy tartós lezárás akár globális agrár-élelmiszeripari katasztrófát is okozhat, mivel a globális élelmiszer-termelés 44–48 százaléka a szintetikus nitrogénműtrágyák használatától függ. Ezek hiányában a kukorica, a rizs, a búza, valamint a repce és a napraforgó hozamai drasztikusan visszaesnének. Ha a gazdák a magas árak miatt kénytelenek csökkenteni a kijuttatott mennyiséget, a terméshozamok rövid időn belül tíz-húsz százalékkal zuhanhatnak.
Ráadásul a világ élelmiszer-termelése és exportja rendkívül koncentrált, mindössze 15 ország állítja elő az élelmiszerek mintegy 70 százalékát, s a globális export több mint 60 százalékát is.
A Hormuzi-szoros lezárása okozta válság újra egyértelművé tette, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer-ellátás ugyanazoknak a geopolitikai kockázatoknak van kitéve, mint az energiaszektor.
A szakértők szerint a legnagyobb gondot nem is a jelenlegi hiány, hanem a bizonytalanság okozza, mivel nem tudni, meddig tart a konfliktus, és mikor áll helyre az ellátási lánc.
Donald Trump látványos hajókísérési tervének feladása után Washington most a hajózási társaságokkal együttműködve próbálja biztosítani a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalának forgalmát. A hajók egy része az Ománhoz közelebb eső déli útvonalat használja, miközben bizonyos esetekben kikapcsolják az automatikus helymeghatározó jeladóikat is. Az amerikai hadsereg szükség esetén segítséget nyújt, hivatalosan viszont nem kíséri a kereskedelmi hajókat.
A helyzet megnyugtató megoldása azonban még várat magára, miközben az elhúzódó zavar tartósan magas árakat és kiszámíthatatlan piacot eredményez. A műtrágya- és energiapiacok ráadásul rugalmatlanok, így az árak jóval gyorsabban emelkednek, mint ahogy a kínálat alkalmazkodni tudna.
Sokan vélik úgy, hogy a jelenlegi helyzet fordulópont lehet a mezőgazdaság számára, ráirányítja a figyelmet az úgynevezett regeneratív gazdálkodásra, amely a talaj egészségének helyreállítására és a külső inputanyagoktól való függőség csökkentésére épül.
A módszer lényege a talaj forgatásának mérséklése, a vetésforgó alkalmazása, a takarónövények használata, a biodiverzitás növelése és az állattenyésztés integrálása. Ezek csökkenthetik a műtrágya- és növényvédőszer-felhasználást, miközben javíthatják a talaj vízmegtartó képességét és ellenállóbbá tehetik a termelést az időjárási szélsőségekkel szemben.
A gyors átállásnak ugyanakkor nehézségekbe ütközik. A gazdálkodók zömére már most is komoly pénzügyi nyomás nehezedik, az átállás kezdeti költségei viszont magasak lehetnek. A haszon pedig gyakran csak évek múlva jelentkezik, míg a beruházások azonnali finanszírozást igényelnek.
NZS/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
