Ígéretéhez híven a kormányfő keddi rendkívül tájékoztatóján teszi nyilvánossá K. Endre kegyelmi kérvényének és büntetése elengedésének részleteit. Ismert, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettese idő előtt szabadult Novák Katalin elnöki kegyelmének köszönhetően.
A hétfői kormányszóvivői tájékoztatón Magyar Péter bejelentette, hogy kedden kiadják a kegyelmi ügy dokumentumainak egy részét – ami nem sért személyiségi jogot –, és hozzátette, hogy a dokumentumokat kedden rendkívüli sajtótájékoztatón ő maga fogja ismertetni a nyilvánossággal.
Ismert, K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének ügyében keletkezett összes iratot a Tisza-kormány vonatkozó rendelete alapján nem kell közzétenni, de a felülvizsgálat részleteiről és a megállapításokról be kell számolni. A feladat felelőse Görög Márta igazságügyi miniszter volt.
A tájékoztatón Magyar Péter jelezte, hogy egy órás a mostani tájékoztató, az eddig a hasonló tájékoztatókról kitiltott sajtómunkatársakat pedig be fogják engedni.
Görög Márta igazságügyi miniszter a kormányfő közlése szerint végzett az első munkával, de jelezte azt is, hogy „sok satírozás lesz a dokumentumokban”.
„A kegyelmi ügyek és az azokban szereplő iratok nem nyilvánosak, most azért tudunk kivételt tenni, mert K. Endre könyvet írt és beszámolt a történtekről, ő maga oldotta fel a titoktartást” – folytatta a miniszterelnök.
Ahogy kezdődött – egy kegyelmi kérvény
A történet kezdetét felidézve elmondta, Kaufmann Balázs, a 444 újságírója indította be az ügyet (2024. február 2.), a Vidéki Prókátor kezdeti fedőnevű ügyvéd, Fülöp Botond pedig elsőként kérte ki az aktákat.
Magyar Péter szerint a két ember és sok véletlen összejátszása kellett, hogy az ügy kirobbanjon, 2024. február 10-én Novák Katalin köztársasági elnök akkor le is mondott, Varga Judit igazságügy-miniszter pedig távozott a közéletből (Magyar Péter volt felesége).
Azóta is kegyelmi kérvények tucatjai érkeznek az igazságügyi miniszterhez, amihez mindenféle dokumentumokat csatolni kell, ezt követően a tárcavezetőnek kell felterjeszteni az ügyeket negatív vagy pozitív előjellel, az esetek elsöprő többségében a köztársasági elnök az igazságügyi miniszter felterjesztésével azonos előjellel dönt, majd az igazságügyi miniszternek is ellen kell jegyeznie a döntést.
Cikkünk frissül.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »


