A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ezúttal a leginkább fenntartható utazási módról ír szakértőnk, Nemes Csaba.
Itt a nyár, egyre többet utazunk földön, vízen, levegőben.
A vasúti közlekedés a leginkább fenntartható választás, mivel egységnyi árura vagy utasra vetítve a károsanyag-kibocsátása töredéke a közútinak és a léginek. Területhasználata rendkívül hatékony: egyetlen sínpár kapacitása több autópályáéval vetekszik, így kevésbé szabdalja szét az élőhelyeket.
Az Európai Unió vasúti hálózata globális összehasonlításban az élvonalba tartozik, de a villamosítás mértéke még így is jelentős szórást mutat a tagállamok között. A villamosított vasút hatékonyabb, mert a villanymotorok hatásfoka kimagasló, és például fékezéskor képesek energiát visszatáplálni a hálózatba. Mivel helyi emissziójuk nincs, a városi levegőt sem szennyezik, ráadásul a megújuló energiaforrások használatával üzemeltetésük teljes mértékben karbonsemlegessé tehető.
Az összkép rendkívül vegyes: míg az olyan országoknak, mint Luxemburg, Belgium és Hollandia, már szinte a teljes hálózatukat villamosították, addig a balti államokban vagy Írországban ez az arány még mindig kritikusan alacsony. Ez a kettősség elsősorban a földrajzi adottságokból és a történelmi beruházási stratégiákból fakad: a sűrűn lakott, síkvidéki területeken a villamosítás gazdasági előnyei hamarabb jelentkeztek, mint a ritkán lakott és hegyvidéki régiókban.
Az Európai Unió „Green Deal” stratégiája központi szerepet szán a vasútnak a 2050-es klímasemlegességi célok elérésében, hiszen a közlekedési módok közül ez dekarbonizálható a legkönnyebben. A hangsúly jelenleg a transzeurópai közlekedési hálózatokon (TEN-T) van, ahol a cél a stratégiai folyosók teljes körű villamosítása az akadálymentes nemzetközi áruszállítás és a nagysebességű személyforgalom érdekében.
Emiatt az EU-ban egyre nagyobb teret nyernek az alternatívák, mint például az akkumulátoros hibrid vonatok és a hidrogénhajtás, amit szintén villanymotor hajt, és amikkel átmeneti vagy akár végleges megoldást kínálhatnak a dízelüzem kiváltására ott, ahol a hagyományos villamosítás túl drága lenne. Az átállást nehezítik még az eltérő nemzeti áramrendszerek is, de az egységes európai vasúti térség kialakítása folyamatosan bontja le ezeket a technikai korlátokat.
Hannah Ritchie adattudós egy új elemzése rámutat arra, hogy míg a világ vasútvonalainak átlagosan csupán egyharmada elektromos, az egyes országok között drasztikus különbségek mérhetők az EU-n kívül is. Svájc a világelső, ahol a hálózat közel 100%-a villamosított, de India is elképesztő tempót diktál: az elmúlt évtized masszív beruházásai révén mára a vonalaik több mint 90%-án elektromos vontatás üzemel, Kínában 70% feletti a villamosított vasúti pálya. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban ez az arány mindössze 38%, ami elmarad az Európai Unió 55–60% közötti átlagától is.
Így a dízeles mellékvonalak nagy kiterjedése ellenére a magyar vasút környezeti terhelése már most is kedvező.
Hannah Ritchie hangsúlyozza, hogy a fővonalakon a közvetlen villamosítás marad a leghatékonyabb és legolcsóbb megoldás. Szerinte a hidrogén technológia hatásfoka például jóval alacsonyabb, így széles körű alkalmazása energetikailag nem racionális. Az elemzés végkövetkeztetése szerint a vasút-villamosítás nem csupán mérnöki, hanem politikai és stratégiai kihívás. Ha a világ el akarja érni a klímacélokat, elengedhetetlen a következetes állami szerepvállalás és a hosszú távú vízió, amely a vasutat a jövő tiszta és fenntartható közlekedési rendszerének gerincévé teszi.
Szerző: Nemes Csaba
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
