Új fejezetet kell nyitni a kormány és a tudomány viszonyában, olyan oktatási rendszert kell építeni, amely képes kinevelni a 21. század tudósait, szabad tudomány nélkül nincs szabad ország – írta Tanács Zoltán, a Tisza-kormány leendő tudományos és technológiai minisztere pénteken Facebook-oldalán, megköszönve a Magyar Tudományos Akadémiának, hogy meghívták a 201 éves MTA ünnepi közgyűlésére.
Kiemelte: egy kormány kötelessége, hogy a tudóstársadalommal együtt gondolkodva és dolgozva fejlessze az országot. „Vissza kell adnunk a tudomány szabadságát. A tudománypolitikában a fontos döntéseket a tudományos közösséggel együtt, azokat érdemben megvitatva kell kialakítanunk” – emelte ki.
Egyben jelezte, hogy nem fog beszédet mondani, mert még nincs hivatalos pozíciója, és az MTA is egy fontos döntés, az elnökség megújítása előtt áll. „Azt gondolom, hogy politikának nincs helye ezen a szép, fontos és ünnepi eseményen” – tette hozzá.
„Kormányok jönnek-mennek, de a tudomány marad. A tudományos közösség Magyarország egyik legfontosabb tartóoszlopa, és egyben jövőnk záloga” – méltatta a 201 éves MTA-t a leendő tárcavezető.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország kivételes elméket adott a világnak: Szent-Györgyi Albert a C-vitamin és a sejtlégzés kutatásával, Wigner Jenő az atommagfizika és a szimmetriák megértésével, Gábor Dénes a holográfia feltalálásával, Szilárd Leó a nukleáris láncreakció elméleti alapjaival, Neumann János a modern számítógép-architektúra megteremtésével, Kármán Tódor a repüléstudomány és az aerodinamika fejlesztésével, Teller Ede a nukleáris fizika területén végzett munkájával, Krausz Ferenc az attoszekundumos fizika úttörő eredményeivel, Karikó Katalin pedig az mRNS-technológia forradalmasításával járult hozzá ahhoz, hogy a magyar tudás a 20. és a 21. század világát is formálja.
„Fájdalmas közös pont bennük”, hogy a legtöbben nem Magyarországon érték el legnagyobb sikereiket – jegyezte meg.
Hozzátette: az elmúlt évtizedekben már az utánpótlás nevelése is egyre nagyobb nehézségekbe ütközött, és a kormány inkább ellenségként, mint partnerként kezelte a tudományos közösséget.
Hangsúlyozta: a kutatóknak biztonságra, megbecsülésre és kiszámítható jövőre van szükségük ahhoz, hogy a legfontosabb kérdéseinken dolgozhassanak a természet-, a társadalom, a bölcsészet- és a műszaki tudományok sokszínű világában.
Kiemelte: a tudománynak emellett időre van szüksége, kísérletezésre, kudarcokra, kitartásra, és támogatásra, hogy amikor megszületik egy tudományos áttörés, akkor az könnyen válhasson valódi üzleti vállalkozássá.
„Alig várom az együttműködést. Találjuk ki együtt a jövőnket!” – írta a leendő miniszter, a bejegyzéshez tartozó képen Gábor Dénes, Nobel-díjas magyar fizikust idézve: „a jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
