Ez a számottevő késés már önmagában kudarcnak tekinthető, hisz jobb helyeken előző év közepén, de legkésőbb december végéig megszavazzák, miből, hogyan gazdálkodik a kormány a következő esztendőben, van ország, ahol eleve kétéves költségvetéssel számolnak, módszeresen terveznek, kiigazításokkal intézik, ha az élet, a világ és a gazdaság alakulása felülírja az eredeti elképzeléseket. Romániában ilyenre nem volt példa, a rendszerváltás óta eltelt három és fél évtized alatt ritkán sikerült tartani bár az év végi határidőt.
A helyzet paradoxona, hogy ez a késlekedés tulajdonképpen jó a kormánynak, komoly megtakarításokat jelent, hisz az önkormányzatok, intézmények nem költhetnek többet, mint előző évben, és számos, állam által finanszírozott program eltűnik erre a néhány hónapra, például az iskolás gyermekek étkeztetése is. Ugyanakkor tervezni, szerződést kötni sem tudnak a különböző hivatalok, és az év harmada hibernálással, túlélésre való berendezkedéssel telik előrelépés, fejlődés helyett. Családi költségvetésre visszavetítve olyan ez, mintha gyermekünknek csak a túléléshez elegendő minimális táplálékot adnánk, a legolcsóbb, leggyengébb minőségű ételekkel fedeznénk kalóriaszükségletét, megvonva a drágább, de egészségesebb gyümölcsöt, zöldséget…
Több hónapos koalíciós vita előzte meg a március közepén parlament elé vitt büdzsé összeállítását, és bár azt gondolnánk, ha ennyit vajúdtak, legalább megegyeztek, de a napról napra élesedő botrányból látszik, ez nem így van, a liberálisok pénzelosztása továbbra sem tetszik a szociáldemokratáknak, zsarolással, fenyegetőzéssel próbálnak többet kicsikarni szociális programjaikra. Bolojan és pénzügyminisztere, Nazare vállukat vonogatják, „húzzatok szőrt a tenyerünkből”, ismételgetik, és ki tudja, még hány nap, hét telik el, amíg parlament által megszavazott jogszabály lesz tervezetükből.
A 2026-os költségvetésnek nem egyetlen hibája a késés. Nagyobb gond, hogy úgy tűnik, a hatalmas megtakarítási lendületben jó néhány tételt ugyancsak elszámoltak. Jelentős EU-s támogatás lehívására alapoznak, csakhogy e téren Románia eddig is silányul teljesített. A tavalyi 46,7 milliárd lejes összeget idén megdupláznák, 88,3 milliárd szerepel a tervben, ebből majd’ 51 milliárd a PNRR része, melynek határideje augusztusban lejár. Az eddigi tapasztalatok alapján nehezen hihető, hogy ez megvalósítható.
Kérdéseket vet fel a bevételek motorjának tekintett áfajövedelem tervezett mértéke is, hisz tavaly nyár óta oly mértékben zuhan a lakosság fogyasztása, hogy félő, a megemelt adóval sem érik el a korábbi szintet. A nyakunkba szakadt üzemanyag-mizéria pedig tovább súlyosbítja a helyzetet. Elvileg több pénzhez jut az állam adókból, illetékekből, de a tovább csökkenő fogyasztás ezt is megtizedelheti, és a még csak tervezett kompenzációs rendszerek, gyorssegélyek is sokat elvihetnek.
Nehéz időket élünk, válság van – halljuk egyre-másra a politikusoktól, vezetőktől, csakhogy ha a túlérésre való berendezkedés nem is hordozza a kilábalás, a majdani fejlődés reményét, nehéz bízni a holnapban. Ha gyermekünket épp csak életben tartjuk a neki juttatott táplálékkal, ha elvágjuk fejlődése, gyarapodása esélyét, nem alapozhatunk arra, hogy holnap ő lesz az, aki megváltja a világot.
Ilie Bolojan és pénzügyminisztere, Alexandru Nazare. Fotó: gov.ro
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
