Fellinger Károly Kárpátaljai gólyafészkek című kötete egy sajátos, a kortárs magyar irodalomban ritkán művelt műfajba illeszkedik: a verses helytörténet és a lírai topográfia határterületén helyezkedik el. A könyv egy nagyobb koncepció része, amelyben a szerző a Kárpát-medence határon túli magyar településeit igyekszik költői formában megörökíteni. A sorozat eddig megjelent darabjai közé tartozik a Vajdasági gólyafészkek, a Muravidéki gólyafészkek és az Őrvidéki gólyafészkek című kötet. A ciklus jelenlegi állásában különösen figyelemre méltó, hogy erdélyi kötet nem készült, így a sorozat elsősorban a kisebb, gyakran kevésbé reprezentált magyar peremvidékek irodalmi térképezésére vállalkozik.
A Kárpátaljai gólyafészkek egyik legfontosabb sajátossága, hogy a költő a falu mint kulturális emlékezeti tér felől közelít.
A kötet versei egy-egy településhez kötődnek, s ezek a rövid, tömör kompozíciók a hely történetének, legendáinak, népi hagyományainak és kulturális sajátosságainak esszenciáját kívánják megragadni.
A versek gyakran a történeti múlt és a helyi mitológia metszéspontjában mozognak: a lírai beszélő egyszerre idéz fel történelmi eseményeket, folklórmotívumokat és anekdotikus elemeket.
A kötet egyik reprezentatív példája a Nagydobronyról szóló vers, amelyben a település történelmi és kulturális rétegei egymásra vetülnek. A költemény megemlíti a fazekasság hagyományát, a második világháború tragikus következményeit, valamint a magyar népzenekutatás és irodalom nagy alakjainak – Bartók Béla, Kodály Zoltán és Ady Endre – jelenlétét a vidék kulturális emlékezetében.
A történelmi és kulturális utalások ilyen sűrítése jól mutatja Fellinger költői módszerét: a település múltja egyfajta szimbolikus mikrokozmoszként jelenik meg.
A kötet másik fontos tematikus vonulata a történelmi traumák és határváltozások lírai feldolgozása. Különösen erőteljes példája ennek a Kisszelmencet megidéző vers, amely a település kettészakítottságát a „fél-fél székelykapu” képével jeleníti meg.
A metafora egyszerre konkrét és szimbolikus: a határ által kettévágott közösség történelmi abszurditását és emberi tragédiáját sűríti egyetlen képpé. A kötetben számos hasonló utalás található a 20. századi történelem következményeire, a deportálásokra vagy a háborús veszteségekre, amelyek a helyi emlékezetben tovább élnek.
Poétikai szempontból Fellinger költészete a népköltészet ritmus- és képkészletére épít. A versek gyakran rövid, népdalszerű strófákból állnak, rímelésük és ritmusuk pedig sokszor a gyermekmondókák vagy népi rigmusok világát idézi. Ez a formai megoldás nem pusztán stiláris játék: a népi beszédmód alkalmazása a helyi közösségek hangját igyekszik megszólaltatni. A költő ezzel a módszerrel mintegy kollektív lírai beszélőt teremt, amelyben a közösségi emlékezet és a folklór nyelve egyesül.
A kötet illusztrációi – Pék Eszter Anna akvarellszerű rajzai – fontos szerepet játszanak a mű esztétikai hatásában. A képek nem csupán dekoratív elemek, hanem a versek vizuális párhuzamai: a templomtornyok, falusi házak vagy tájrészletek festői megjelenítése a kötetet egyfajta vizuális és lírai albumként is értelmezhetővé teszi.
A Kárpátaljai gólyafészkek a magyar irodalomban ritkán vállalt feladatra tesz kísérletet: a határon túli magyar települések kulturális térképének költői megrajzolására. A sorozat többi kötete – Vajdasági gólyafészkek, Muravidéki gólyafészkek, Őrvidéki gólyafészkek – hasonló koncepció mentén épül fel, így a projekt egyfajta lírai enciklopédiaként is olvasható. A versek a földrajzi tér irodalmi újraértelmezését valósítják meg: a tér nem pusztán topográfiai, hanem emlékezeti és kulturális kategóriává válik.
Összességében Fellinger Károly kötete egyszerre irodalmi és kulturális vállalkozás. A Kárpátaljai gólyafészkek nem csupán versek gyűjteménye, hanem egy közösségi emlékezetet őrző mű is. A kötet lírai formában rögzíti a Kárpátalján élő magyar közösségek történelmi tapasztalatát, mindennapi világát és kulturális örökségét. Ebben az értelemben a könyv a kortárs magyar irodalom egyik figyelemre méltó példája arra, miként válhat a költészet a kulturális identitás és a hely emlékezetének megőrzőjévé.
AB ART Kiadó, 2023
BFA/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
