Rezes Józsefet választották a KMKSZ Ungvári Alapszervezetének élére

Rezes Józsefet választották a KMKSZ Ungvári Alapszervezetének élére

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Városi Alapszervezete február utolsó napján tartotta beszámoló-tisztújító közgyűlését. Az elnöki tisztségről kilenc év után leköszönő Kulin Judit utódjaként Rezes Józsefet választották meg a szervezet vezetőjének. Az új elnöknek nem lesz idegen a feladat, hiszen ez idáig alelnökként tevékenykedett.

Részt vett a közgyűlésen Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke is. Felszólalásában elsősorban az elmúlt év nemzetközi és geopolitikai folyamataira reflektált, kiemelve: a kárpátaljai magyarság legfőbb vágya továbbra is a béke, amely azonban egy év elteltével sem került közelebb. Úgy fogalmazott, a világban átrendeződés zajlik, az egypólusú világrend meggyengülni látszik, miközben az Egyesült Államokban hangsúlyosabbá vált a nemzetállami gondolkodás és bizonyos politikai irányváltás, amely Európában egyelőre nem érzékelhető ilyen mértékben.

Balogh Lívia beszédében külön kitért arra, hogy a nemzeti szuverenitás megőrzésének egyik kulcsa a gazdasági önállóság, az államadósság mértéke és a stratégiai ágazatok – energia, közlekedés, infrastruktúra – hazai kézben tartása. Példaként említette Magyarország elmúlt másfél évtizedben végrehajtott lépéseit, valamint a keleti nyitás politikáját, amely szerinte hosszú távon gazdasági előnyöket biztosíthat.

A kárpátaljai közösség szempontjából hangsúlyozta: a háború és a gazdasági nehézségek közepette létfontosságú az erős anyaországi háttér és a folyamatos támogatás. Emlékeztetett rá, hogy a kulturális szövetség jótékonysági alapítványán keresztül az elmúlt évben több tízezer pályázat részesült támogatásban, összesen több milliárd forint forrás érkezett a térségbe, ami intézmények, civil szervezetek és szakmai közösségek működését segíti.

Kulin Judit prezentáció segítségével tekintette át a szervezet elmúlt egy évének tevékenységét, majd személyes hangvételű bejelentést tett: leköszön az ungvári alapszervezet elnöki tisztségéről. Mint fogalmazott, maga sem hitte volna, hogy már kilenc éve tölti be a posztot, és ennyi év után úgy érzi, elérkezett a váltás ideje. Hozzátette: az ő korában a kilenc év már különösen hosszú idő, ezért hosszas mérlegelés után döntött a változás mellett. A jövőben líceumigazgatói és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségben betöltött szerepköreire szeretne koncentrálni. Beszédében hangsúlyozta: a KMKSZ megalakulása óta kulturális és érdekvédelmi szervezetként szolgálja a kárpátaljai magyarságot, s bár közösségünk létszámát tekintve kicsi, felelőssége annál nagyobb. Az elmúlt kilenc esztendőt küzdelmesnek nevezte. Amikor átvette a vezetést, elsősorban a kulturális élet szervezése állt a középpontban, amit nehéz idők követtek, a COVID–19-pandémia, majd a négy éve tartó háború. Úgy fogalmazott: ami egy átlagember számára is megterhelő, az a kárpátaljai magyar közösség számára hatványozottan nehéz.

Az elmúlt kilenc év eredményei közül elsőként az ungvári sztálinizmus áldozatainak emlékművét emelte ki, amelynek gondozását és méltó állapotban tartását szívügyének tekinti. Örömmel jegyezte meg, hogy az emlékhely mára valódi szakrális térré vált, ahol mindig friss virág található, és minden év novemberében méltó megemlékezés zajlik. Fontos eredményként beszélt a kultúra ápolásáról. Felidézte, hogy 2022. február 22-én – két nappal a háború kitörése előtt – avatták fel az ungvári születésű költő, Szalai Borbála emléktábláját azon a házon, ahol élete utolsó éveit töltötte.

Hírdetés

Kulin Judit elmondta, kiemelt feladat volt az ungvári temetők magyar vonatkozású sírjainak feltérképezése. A Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközponttal együttműködve digitális adatbázis készült a Kálvária és a Kapos utcai temető sírhelyeiről: a nyughelyek koordinátákkal, feliratokkal és fényképekkel együtt elérhetők a központ honlapján. A többéves kutatómunka eredményeként létrejött adatbázis bárki számára hozzáférhető. A jövőre nézve egy nyomtatott kiadvány elkészítését is tervbe vették, amely a legismertebb, Ungváron nyugvó magyar személyiségek életútját mutatná be.

A szervezet közéleti szerepvállalásáról szólva emlékeztetett: a KMKSZ a 2020-as helyhatósági választáson is indult. Bár a városi tanácsba nem sikerült képviselőt juttatni, megyei szinten a szervezet a taglétszámához képest kétszeres szavazatarányt ért el. Önkritikusan szólt a tagság nyilvántartásának nehézségeiről. Elmondta: a szervezet jelenleg mintegy 1400 tagot számlál, ám közülük sokan külföldön tartózkodnak. Kulin Judit kiemelte, hogy az elmúlt év során sikeresen megtartották a hagyományos rendezvényeiket, a március 15-i megemlékezést, a BercsényiFesztet és az október 23-i 1956-os megemlékezést a sztálinizmus áldozatairól. Az ungvári magyar iskolák diákjainak kirándulást szerveztek a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkba. A megyei filharmóniával és a Kárpátaljai Magyar Képzőművészek Révész Imre Társaságával (RIT) együttműködve több programot is megvalósítottak. Az elnök asszony beszámolt a KMKSZ által nyújtott támogatásokról, hangsúlyozva, hogy a háborús viszonyok ellenére a magyarságszervezet által elindított minden támogatási rendszer működik.

Beszéde végén arra kérte a tagságot, fogadják el lemondását, és támogassák a fiatalabb generációt a közösség vezetésében. Rezes Józsefet, a szervezet eddigi alelnökét, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) ügyvezető igazgatóját ajánlotta utódjául, hangsúlyozva: a jövő a fiatalok kezében van, hiszen nekik kell tovább küzdeniük azért, hogy az ungvári magyarság megmaradjon szülőföldjén.

A szervezet új elnökének egyhangú szavazással Rezes Józsefet választották, aki székfoglaló beszédében hangsúlyozta: az ungvári magyarság szórványközösségként gyakran a látókör peremére szorul Kárpátalján. Mint mondta, gyakran hallja azt, hogy Ungváron „már nincsenek is magyarok”, vagy hogy a közösség beolvadt. „Ez egyáltalán nincs így” – fogalmazott határozottan. Egy felmérésre hivatkozva rámutatott: bár a háború és az elvándorlás mindenütt érezteti hatását, a szórványban élő magyarság létszáma arányaiban kisebb mértékben csökkent, mint más térségekben. Ennek okát abban látja, hogy a szórványközösségek tagjai már korábban is megtanultak alkalmazkodni, a többségi nemzet mellett megőrizni identitásukat, és nehezebb körülmények között is helytállni. „Nem kell minket leírni, itt vagyunk, és itt is maradunk” – jelentette ki, hozzátéve: erős alapokra tud építkezni, új lendülettel és friss impulzusokkal. Programja a hagyományos rendezvények megtartása mellett négy fő pillérre épül. Az első az oktatás. Ebben alelnökként továbbra is számít Kulin Judit munkájára. Kiemelte az Ungvári Dayka Gábor Líceum szerepét, de emlékeztetett arra is, hogy a Drugeth Gimnáziumban is tanulnak magyar gyermekek, akiket szintén meg kell szólítani. Fontosnak nevezte az óvodai bázis megerősítését, hiszen a magyar nyelvű óvodai csoportok biztosítják az iskolák utánpótlását. „Ha ott nincs gyermek, az iskolában sem lesz” – fogalmazott.

Második területként az egyházakkal való együttműködést jelölte meg. Köszönetet mondott a református közösségnek az eddigi munkáért, ugyanakkor kezdeményezni kíván egy ungvári magyar egyházi tanács létrehozását, amelybe a római katolikus, a görögkatolikus és a református közösséget is bevonná. Hangsúlyozta: Ungváron nem felekezeti alapon különül el a magyarság, hanem egy közösséget alkot, amelynek tagjai különböző templomokba járhatnak, de identitásuk közös.

Harmadik pillérként az ifjúság megszólítását nevezte meg. Kapcsolatot kíván erősíteni az Ungvári Nemzeti Egyetem keretében működő Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségével, valamint a Dayka Gábor Líceum diákönkormányzatával. Mentorprogramok és közösségi kezdeményezések révén szeretné bevonni a fiatalokat a város magyar közéletébe, tudatos utánpótlás-nevelést építve.

Negyedik célkitűzése az ungvári magyar vállalkozók hálózatba szervezése. Elképzelése szerint létrejöhetne egy helyi üzleti tanács, amely összefogná a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásokat – legyen szó vendéglátásról, termelésről vagy szolgáltatásról. A cél az egymás közötti együttműködés, a helyi gazdasági erőforrások tudatosabb összekapcsolása. Beszéde végén kiemelte: az ungvári magyarság sajátos szerepet tölt be, hiszen a város a kárpátaljai magyar értelmiség egyik központja. Ezt a szerepet tovább kell erősíteni. Megköszönte a bizalmat, és úgy fogalmazott: azt szeretné, ha tíz év múlva nem a most elhangzott szavakra, hanem az elvégzett munkára tekinthetnének vissza.

KISZó

The post Rezes Józsefet választották a KMKSZ Ungvári Alapszervezetének élére appeared first on Külhoni Magyarok.


Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »