Érdekes hírre bukkantam a Trieste News című elektronikus portálon. E szerint a Rómában tárgyaló Magyar Levente magyar külügyminisztériumi államtitkár az olasz kollégájával megegyezésre jutott, hogy egy magyar kereskedelmi terminál épül fel Triesztben, a tervek szerint 2028-ra el is fog készülni. A trieszti lap szerint mindennek nagyon jó hatása lesz Közép-Európa Adrián folyó kereskedelembe történő bekapcsolására. Már el is indult az építkezés, a meder mélyítése. Természetesen ez már magában is jó hír, a magyar sajtó is foglalkozott vele, tájékozódhattunk az említett tárgyalásokról perspektíváiról, eredményeiről. Azonban az említett cikk külön érdeme, hogy visszatekint Trieszt múltjára, magyar kötődéseire is. Itt mindezeket röviden összegezzük.
Érdekes hírre bukkantam a Trieste News című elektronikus portálon. E szerint a Rómában tárgyaló Magyar Levente magyar külügyminisztériumi államtitkár az olasz kollégájával megegyezésre jutott, hogy egy magyar kereskedelmi terminál épül fel Triesztben, a tervek szerint 2028-ra el is fog készülni. A trieszti lap szerint mindennek nagyon jó hatása lesz Közép-Európa Adrián folyó kereskedelembe történő bekapcsolására. Már el is indult az építkezés, a meder mélyítése. Természetesen ez már magában is jó hír, a magyar sajtó is foglalkozott vele, tájékozódhattunk az említett tárgyalásokról perspektíváiról, eredményeiről. Azonban az említett cikk külön érdeme, hogy visszatekint Trieszt múltjára, magyar kötődéseire is. Itt mindezeket röviden összegezzük.
Az olasz lap méltánylóan ír arról, hogy Trieszt múltja, fejlődése az Osztrák-Magyar Monarchia történelméhez kötődik.
Minden bizonnyal mindenki előtt ismeretes, hogy Trieszt a hajdani Osztrák-Magyar Monarchia legjelentősebb, legnépesebb városai közé tartozott. Sorban Bécs, Budapest, Prága után a Monarchia negyedik legnagyobb városa volt, kiépülése a dualista monarchia korszakához köthető. Az Osztrák Tengermellék közigazgatási központja, a Monarchia legjelentősebb kikötője volt polgári és katonai értelemben egyaránt. Területen mérsékelten folyt az osztrák politika által támogatott szlávosítás, 1919 után pedig az olaszosítás.
Tragikus esemény volt 1882-ben a Ferenc József ellen tervezett pokolgépes merényletkísérlet. Pedig az uralkodó azért érkezett a városba, hogy átadja az Urbs Fidelissima címet, ugyanis a város kimaradt az 1848-as forradalmakból. A merénylet kitervelőjét, az olasz irredentizmus által fűtött Guiglelmo Oberdant (1858-82) később a nemzeti törekvések mártírjának tekintették.
A békésebb viszonyokra térve, a lap felhívja a figyelmet arra, hogy Triesztben kezdte el 1930-ban vállalkozása, üzletei kiépítését a magyar kávémágnásként emlegetett Illy Ferenc (Temesvár 1892 – Trieszt 1956), akinek céghálózata hazánkba is visszatért, üzleteket nyitott.
Még néhány, talán érdekes kiegészítést tehetünk Trieszt története vonatkozásában. A Habsburg Monarchia történetéhez kapcsolható, hogy itt, a legendás Miramare-kastélyban adták át Ferenc József testvérének, Habsburg Miksa (1832-67) főhercegnek a Benito Juarez (1806-72) elnök által vezetett köztársasági erők ellen polgárháborút vívó mexikói monarchista erők a meghívást Mexikó császári trónjára. Miksa ezt először elutasította, majd elfogadta. Tehát a magyarokat egyébként kifejezetten kedvelő és megértő Miksa elfogadta a meghívást, ezzel saját tragikus sorsát is megalapozta. Vele egy magyar önkéntes katonai egység is elindult a mexikói polgárháborúba és harcolt is a köztársasági erők ellen. Ismeretes, hogy a mexikói polgárháború sorsát az döntötte el, hogy az USA polgárháborújának lezárulását követően a győztes északiak Juarezt támogatták. Miksa sorsa a tragikus halálos ítélet lett, bár más legendák is keringenek róla. Ismeretes, hogy Sissy és Ferenc József koronázását azért hozták egy héttel előre 1867 júniusában, hogy véletlenül se eshessen egybe testvére agyonlövetésével. Talán itt érdemes megemlíteni, hogy dr. Jósa Iván kecskeméti irodalomtörténész és tanár összegyűjtötte Miksa Kecskemétről és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből származó katonái névsorát. Trieszt története tehát nem nélkülözi a magyar vonatkozásokat.
Már a korábbiakban kitértünk Trieszt második világháborút követő kálváriáira is. A jugoszláv partizánhadsereg ugyan 1945 májusában elfoglalta a várost, Tito Jugoszláviához akarta csatolni, azonban az ENSZ és a SZEB döntése alapján mint önálló városállam (Trieszti Szabad Terület) működött 1947-54 között. 1953 novemberében a helyi hazafias erők zavargásokat, mondhatni felkelést robbantottak ki a városban az Itáliához történő csatlakozás követelésével, melyen a brit megszálló erők pár halálos áldozatot követelő fellépés révén úrrá lettek. (Mini 56 volt.) A hidegháború történetéhez tartozik, hogy a következő évben szinte háborús helyzet alakult ki az Alcide de Gasperi vezette Olaszország és Tito Jugoszláviája között. Az ENSZ közreműködése révén megszületett megegyezés értelmében az A-zóna, vagyis maga a város Itáliához, a B-zóna, tehát a város környéke pedig Jugoszláviához került.
Talán érdekes, hogy kitekintettünk Trieszt múltjára, mely most a gazdasági fellendülés új perspektívái előtt áll.
Külön öröm, hogy a gazdasági kapcsolatok mellett megújulhatnak azok a kulturális hagyományok is, melyek felidézhetik a hajdani békeidők emlékeit.
Károlyfalvi József – Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
