„A hatóság megfélemlítéssel próbálja elérni, hogy a Beneš-dekrétumok ügyéről beszéljünk” – interjú Orosz Örssel Nagy Roland2026. 01. 31., szo – 14:35 Pozsony |
A rendőrség pénteken őrizetbe vette Orosz Örsöt (Magyar Szövetség), amiért nem volt hajlandó levenni a „Megkérdőjelezem a Beneš-dekrétumokat” feliratú láthatósági mellényét a Köz.ügy platform által szervezett tüntetésen. Az ügy részleteiről magát az érintettet kérdeztük.
Mi történt pontosan a rendőri beavatkozás előtt?
Éppen a felkonferálást hallgattam a tüntetésen. A rendőrök kérésére a szervezők bemondták, hogy a résztvevők vegyék le a törvénysértő mellényeket. Tekintettel arra, hogy én ezügyben már úgyis feljelentettem magam, úgy gondoltam, nincs mitől félnem, ezért magamra öltöttem a láthatósági mellényt, ami addig nem volt rajtam. Pár pillanattal később a rendőrök már meg is jelentek előttem, és azt mondták, ha nem veszem le, kivezetnek a tömegből. Nem ellenkeztem, elhagytam velük a tüntetés bejelentett helyszínét, majd közölték, hogy a közrend megzavarásáról van szó, és ha továbbra sem vagyok hajlandó levenni a mellényt, akkor bevisznek a kapitányságra. Itt szeretném leszögezni, hogy a hatóság összességében korrekt hangnemben járt el. Mindössze egy dologban nem voltak korrektek: a tüntetésre többedmagammal érkeztem és én voltam a sofőr, ezért érdeklődtem, mennyi időt vesz majd igénybe a vallomástétel, és megígérték, hogy pár percről lesz szó, de végül mintegy két órát tartózkodtam ott. Jó sokáig várakoztattak. Egyértelmű volt a szándék: ne érjek vissza a tüntetés helyszínére, amíg tart a rendezvény.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Oroszt a pénteki tüntetésen vette őrizetbe a rendőrség, mert nem volt hajlandó levenni a „Megkérdőjelezem a Beneš-dekrétumokat” feliratú láthatósági mellényét.
Orosz a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében jelentette be, hogy a rendőrség már szabadon engedte. Elmondása alapján a tüntetésen a hatóság felszólította őt a feliratos mellény levételére, de ő ezt nem volt hajlandó megtenni.
Az incidens során felmerült a tömeg feloszlatásának lehetősége is, de Orosz erre úgy reagált, az efféle megfélemlítést a szólásszabadság korlátozásának tartja és a vélemény mellett továbbra is kiáll.
A rendőrségi kihallgatás alatt a következőképpen fogalmazott:
„Nem kérdőjelezem meg a Beneš-dekrétumok létezését, sem ennek az országnak a területi integritását, megkérdőjelezem és mélységesen elítélem azonban a kollektív bünösség elvének XXI. századi alkalmazását, konkrétan a magánvagyon ma is zajló, 80 éves dokumentumok alapján történő kisajátítását. Ezért is döntöttem úgy, hogy részt veszek ezen a nyilvános eseményen”.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke megköszönte Orosznak a tüntetésen tanusított magatartását.
„Civil kurázsiból jeles, polgári engedetlenségből jeles, mi pedig arra bátorítunk mindenkit, hogy ne félemlítse meg őket a hatalom”
– üzente Gubík, aki saját maga is felszólalt a pénteki demonstráción.
Hozzátette, mindenki számíthat a Magyar Szövetség segítségére, akivel „packázni” akar a hatalom.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Több mint ezren tüntetnek péntek este a Beneš-dekrétumok ellen Pozsony óvárosában, a Fő téren.
A rendezvényt a Köz.ügy szervezte reakcióként a büntetőtörvénykönyv decemberi módosítására, amely akár 6 havi szabadságvesztéssel sújtja azokat, akik megkérdőjelezik a magyar kisebbség kollektív bűnösségét kimondó és a vagyonelkobzást lehetővé tevő Beneš-dekrétumokat.
A résztvevők között többségében voltak a magyarok, de szlovák szót is lehetett hallani.
A szervezők a rendőrségre hivatkozva megkértek mindenkit, hogy vegyék le a sárga mellényeket, amin az a felirat van, hogy “Megkerdőjelezzük a Beneš-dekrétumokat”.
A szervezők azt is bejelentették, hogy a rendőrség elvezette Orosz Örst, mivel nem vette le az említett mellényt.
Az első megszólaló Voda Zsófia, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója volt, aki a Malina Hedvig elleni eljárás miatt szervezett, 12 évvel ezelőtti pozsonyi tüntetéssel vont párhuzamot, amelyen a Diákhálózat vezetőjeként ő is felszólalt. Szerinte most a kormány a Hedvig elleni eljárásnál is tovább ment. „Ma már tudom, amit akkor nem tudtam, a zsarolásnak és a megfélemlítésnek nem lehet engedni, mert mindig mi fizetjük a nagyobb árat” – mondta a tüntetésen Voda.
Stubendek Attila, a kollektív bűnösség elleni petíció kezdeményezőjeként mondott beszédet. A petíciót közel nyolcezer ember írta alá, vállalva ezzel azt a veszélyt is, hogy büntetőeljárás indul ellenük a btk. decemberi módosítása alapján. Stubendek, és a két másik kezdeményező, Fiala-Butora János és Orosz Örs önfeljelentést is tettek a rendőrségen. A petíciót a már elküldték a köztársasági elnöknek, a kormányfőnek és a parlament elnökének.
Satinská: „Büszke vagyok rátok!”
A tüntetés harmadik szónoka Lucia Molnár Satinská nyelvész és műfordító volt
„Köszönöm, hogy eljöttek, és kiállnak a kollektív bűnösség alkalmazása ellen a 21. században”
– kezdte beszédét Satinská. Nagyapja történetét mesélte el, akitől a háború után azért vették el a kávéházát, mert németnek tartotték. Ugyan fél évvel később visszakapta, de a kommunisták újra elvették. „Egy évvel később öngyilkos lett, sohasem ismertem meg” – mondta Satinská. Szerinte szégyen, hogy ma Szlovákiában ismét vagyonokat koboznak el a Beneš-dekrétumok alapján. „Ez nem félreértés, hanem a háború utáni kollektív bűnösség elvének tudatos alkalmazása. A kollektív bűnösség ellen csak közösen tudunk fellépni” – jelentette ki Satinská.
A szlovákul elmondott beszéde végén magyarul köszönte meg a szervezőknek a tiltakozást.
„Büszke vagyok rátok, nem hallgattok, és kiálltok a jogaitokért. Köszönöm, hogy megszerveztétek ezt a rendezvényt. Jövök veletek, akármikor kell”
– búcsúzott Satinská.
Gubík László kiállt Orosz Örs mellett, akit a tüntetésről vitt el e rendőrség a Beneš-dekrétuniokat „megkérdőjelező” feliratú láthatósági mellénye miatt. „Isten óvja Orosz Örsöt, bárhol legyen is, kiállunk melletted Örs” – kezdte beszédét Gubík.
Kijelentette, hogy az elnöki dekrétumok megszületésének és a csehszlovák, majd cseh és szlovák államiságát tényét nem vitatja, de a decemberi törvénymódosítást és a Beneš-dekrétumok alapján folytatódó földelkobzást elfogadhatatlannak tartja. „Nem engedjük, hogy a rosszul értelmezett nemzetállam szellemisége tönkre tegye a jövőnket, és nem hagyjuk, hogy mi újra ártatlanul vádlottakká váljunk” – mondta Gubík. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy 2026-ban a kollektív bűnösség ellen küzdőket bűnösnek nevezze a kormány és az igazságszolgáltatás.
„Nem vagyunk bűnösök, ha követeljük a kollektív megbélyegzés elítélését és egy kölcsönös, konkrét bocsánatkérésre alapozott történelmi megbékélést” – jelentette ki Gubík.
Lapunk információi szerint rövoddel a nagygyűlése befejeződése után Orosz kihallgatása befejeződött, és elhagyhatta a rendőrörsöt.
Dubéci is kiállt Orosz Örs mellett
“Vážené spoluobčanky a spoluobčania, tisztelt honfitársaim”
– kezdte két nyelven beszédét Martin Dubéci (Progresszív SZlovákia), a parlament alelnöke. Mielőtt beszédét elmondta volna, kiállt a nagygyűlés kezdetén letartóztatott Orosz Örs mellett.
“Hihetetlen, hogy 2026-ban olyan szabályok vannak életben, hogy a rendőrségnek egy láthatósági mellény miatt kell valakit őrizetbe vennie”
– mondta a parlament alelnöke.
A beszédét is két nyelven mondta, felváltva beszélt szlovákul és magyarul. A kassai származású politikus az alapiskolát magyarul végezte. “Az alapiskolában éltem meg a kétnyelvű bizonyítványok betiltása körüli drámát is, azóta is tudom, hogy milyen fontos az anyanyelven tanulni” – jelentette ki Dubéci.
Szerinte most ugyanaz a forgatókönyv érvényesül, mint az 1990-es években, amikor a politikusok a korrupciót, a maffiakapcsolataikat, saját hibáikat a magyarellenes retorikával akarták elfedni. “A koalíciót most sem gátolta semmi abban, hogy azt mondja: Progresszív Szlovákia, Magyar Szövetség, jogászok, aktivisták tárt kapukat döngettek, a konfiskáció olyan probléma, amiről tudunk, és ahogyan a köztársasági elnök a választások előtt ígérte a magyaroknak, megoldjuk ezt” – írta le a kormány előtt álló egyik lehetséges utat Dubéci.
Ficóék azonban szerinte másik utat választottak, harcot hirdettek mindenki ellen, aki meg akarta oldani a konfiskációt. Szerinte azonban a koalíció valami mást is elért: húsz év után egyesítették a szlovákiai magyarokat.
“A földelkobzások leállításáért felszólaltak az öltönyös politikusok, és a pulóveres aktivisták, a konzervatív gondolkodásúak és az úgynevezett balliberálisok is”
– mondta magyarul Dubéci. Számára ez azt mutatja, hogy a magyar közösség készen áll egy tisztességes párbeszédre a szlovákokkal, a történelmi hibák kölcsönös megnevezésére. Bízik benne, hogy szlovák részről lesz erre megfelelő fogadókészség.
“Szlovákia akkor lesz sikeres, ha a szlovákiai magyarok is sikeresek lesznek”
– mondta Dubéci.
A nagygyűlés utolsó felszólalója Kovács Balázs, az egyik szervező volt, aki nagyszülei csehországi kitelepítésére hivatkozva kijelentette: „Tartozunk szüleink, nagyszüleink és dédszüleink emlékének azzal, hogy kimondjuk: ami a második világháború után történt, annak soha nem lett volna szabad megtörténnie”.
Szerinte most nem a Beneš-dekrétumok létezésének megkérdőjelezése folyik.
„A probléma éppen az, hogy ezek egyáltalán létezhetnek, hogy ezeket az emberiségellenes jogi aktusokat valaha elfogadták” – mondta Kovács.
Megkérdőjelezi azonban, hogy „a dekrétumok igazságot és békét szolgáltattak volna”, és kétségbe vonja, „hogy a kollektív bűnösség alapján hozott törvények elfogadhatók lennének”. Szerinte ugyanilyen elfogadhatatlan az is, hogy 2026-ban, az Európai Unióban azért veszik el emberek földjeit, mert felmenőjük magyar vagy német volt. Szerinte be kell látnia mindenkinek, hogy „Robert Fico és rendszere soha nem volt, és soha nem is lesz a barátunk, de még csak alkalmi szövetségesünk sem!”
Kovács a jelenlévők nevében követelte, hogy töröljék el a büntető törvénykönyv kiegészítését, állítsák le a földelkobzásokat, és kérjenek végre bocsánatot az áldozatoktól.
A tüntetés a magyar és a szlovák himnusz eléneklésével ért véget.
Mivel indokolták a rendőrök azt, hogy a mellény viselete törvénysértő?
Többször is érdeklődtem erről, és olyasmi választ adtak, hogy a mellény viselete meg van tiltva. A probléma alapvetően abból adódik, hogy a decemberben aláírt törvénymódosítás jogbizonytalanságot okoz. Nincs ember a földön, aki meg tudná mondani, hogy mit jelent pontosan a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezése. Amióta feljelentettük magunkat, én folyamatosan ugyanazt mondom: nyilván igazságtalannak tartjuk a dekrétumokat, de egyikünk sem kérdőjelezi meg a létezésüket, hiszen ez egy ténykérdés. Ellenben szót emelünk a 21. századi földelkobzások ellen, amelyeket nagyon helytelennek és abszurdnak tartunk. A nemzetközi partnereinknek is nehéz elmagyarázni a helyzetet, mert elsőre senki sem akarja elhinni, hogy ez manapság megtörténhet. De sajnos megtörténik. Csak hogy egy példát említsek: nemrégiben olyan földeket koboztak el, amelynek tulajdonosa még a dekrétumok kihirdetés előtt elhunyt.
A bíróság pedig kimondta, hogy a föld megörökölte az illető nemzetiségét.
Annyira abszurd helyzeteket szül a Beneš-dekrétumok utóélete, hogy jócskán itt az ideje pontot tenni az ügy végére.
Említette, hogy két órát tartózkodott a kapitányságon. Eddig tartott a vallomástétel?
Nem, egyszerűen csak várakoztattak. A vallomásom megtétele és aláírása után már indulásra készen álltam, de ekkor kiderült, hogy adminisztrációs problémák merültek fel a bűnjel, vagyis a mellény kapcsán, úgyhogy húzódott a papírmunka.
Mit gondol, milyen utóélete lesz az ügynek?
Úgy gondolom, hogy az ügy ezen részét gyorsan le fogják zárni. Az önfeljelentés már egy másik kérdés, az egy nagyobb horderejű ügy. Ennek kapcsán is vannak fejlemények, hiszen éppen tegnap hallgatták ki a háromfős „önfeljelentő csapatunk” harmadik tagját, Stubendek Attilát, ő korábban még nem tett vallomást a rendőrségen. Zajlik az eljárás, meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok.
Terveznek a pozsonyi tüntetéshez hasonló nyilvános kiállást a jövőben is?
Félreértés ne essék, én a tegnapi eseményeket nem terveztem el előre, nem is voltam része a szervezőcsapatnak. Viszont remek apropó volt arra, hogy rámutassunk:
a szólásszabadság ebben az országban sérül, hiszen rendőrök visznek el azért valakit, mert egy vélt törvénysértés van a mellényén.
Nem tudom elképzelni, hogy egy pozsonyi tüntetésről kivezessenek egy tüntetőt azért, mert egy „Fico=maffia” feliratú transzparenst tart a kezében. Ez egy rettenetesen furcsa állapot, de az egyértelmű, hogy a hatóság megfélemlítéssel próbálja elérni, hogy erről az ügyről beszéljünk.
Kapcsolódó cikkünk
A Beneš-dekrétumok elleni pozsonyi tüntetésen a rendőrök elvitték Orosz Örsöt, mert a ruháján az állt, hogy megkérdőjelezi a dekrétumokat – közölte Szijjártó Péter (Fidesz) magyar külügyminiszter pénteken a Facebook-oldalán, jelezve: a szlovákiai magyar politikust elengedték, nem indul ellene eljárás.
„A Benes-dekrétumok elleni pozsonyi tüntetésen a rendőrök elvitték Orosz Örsöt, mert a ruháján az állt, hogy megkérdőjelezi a dekrétumokat” – írta a miniszter.
Hozzátette, azonnal kapcsolatba lépett a Magyar Szövetség elnökével, a tüntetés szónokával, Gubík Lászlóval, aki arról tájékoztatta, hogy Orosz Örsöt elengedték és nem indul ellene semmilyen eljárás.
„A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja a kollektív bűnösség elvét, s ezt rendszeresen a szlovák kormány tudomására is hozzuk. Én például a külügyminiszternek (ő a nagykövet főnöke) – többször is, eddig is és ezután is” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Magyar Péter, a Tisza párt elnöke a szlovák vezetés uniós jogszabályok betartására való felszólítása mellett a nagykövet bekéretését kérte, és arról írt, hogy Orbán Viktor (Fidesz) hallgatása miatt visznek el magyar embereket Pozsony óvárosában.
„Felszólítom a szlovák vezetést, hogy tartsák be az uniós jogszabályokat, ne korlátozzák a felvidéki magyarok szabad véleménynyilvánításhoz való jogát és haladéktalanul engedjék szabadon Orosz Örsöt” – írta Magyar Péter a Facebookon, Szijjártónak pedig azt üzente, hogy „haladéktalanul rendelje be a Magyarországra akkreditált szlovák nagykövetet és követelje a felvidéki magyar politikus szabadon bocsátását és a decemberben elfogadott szlovák jogszabály hatályon kívül helyezését”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Több mint ezren tüntetnek péntek este a Beneš-dekrétumok ellen Pozsony óvárosában, a Fő téren.
A rendezvényt a Köz.ügy szervezte reakcióként a büntetőtörvénykönyv decemberi módosítására, amely akár 6 havi szabadságvesztéssel sújtja azokat, akik megkérdőjelezik a magyar kisebbség kollektív bűnösségét kimondó és a vagyonelkobzást lehetővé tevő Beneš-dekrétumokat.
A résztvevők között többségében voltak a magyarok, de szlovák szót is lehetett hallani.
A szervezők a rendőrségre hivatkozva megkértek mindenkit, hogy vegyék le a sárga mellényeket, amin az a felirat van, hogy “Megkerdőjelezzük a Beneš-dekrétumokat”.
A szervezők azt is bejelentették, hogy a rendőrség elvezette Orosz Örst, mivel nem vette le az említett mellényt.
Az első megszólaló Voda Zsófia, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója volt, aki a Malina Hedvig elleni eljárás miatt szervezett, 12 évvel ezelőtti pozsonyi tüntetéssel vont párhuzamot, amelyen a Diákhálózat vezetőjeként ő is felszólalt. Szerinte most a kormány a Hedvig elleni eljárásnál is tovább ment. „Ma már tudom, amit akkor nem tudtam, a zsarolásnak és a megfélemlítésnek nem lehet engedni, mert mindig mi fizetjük a nagyobb árat” – mondta a tüntetésen Voda.
Stubendek Attila, a kollektív bűnösség elleni petíció kezdeményezőjeként mondott beszédet. A petíciót közel nyolcezer ember írta alá, vállalva ezzel azt a veszélyt is, hogy büntetőeljárás indul ellenük a btk. decemberi módosítása alapján. Stubendek, és a két másik kezdeményező, Fiala-Butora János és Orosz Örs önfeljelentést is tettek a rendőrségen. A petíciót a már elküldték a köztársasági elnöknek, a kormányfőnek és a parlament elnökének.
Satinská: „Büszke vagyok rátok!”
A tüntetés harmadik szónoka Lucia Molnár Satinská nyelvész és műfordító volt
„Köszönöm, hogy eljöttek, és kiállnak a kollektív bűnösség alkalmazása ellen a 21. században”
– kezdte beszédét Satinská. Nagyapja történetét mesélte el, akitől a háború után azért vették el a kávéházát, mert németnek tartotték. Ugyan fél évvel később visszakapta, de a kommunisták újra elvették. „Egy évvel később öngyilkos lett, sohasem ismertem meg” – mondta Satinská. Szerinte szégyen, hogy ma Szlovákiában ismét vagyonokat koboznak el a Beneš-dekrétumok alapján. „Ez nem félreértés, hanem a háború utáni kollektív bűnösség elvének tudatos alkalmazása. A kollektív bűnösség ellen csak közösen tudunk fellépni” – jelentette ki Satinská.
A szlovákul elmondott beszéde végén magyarul köszönte meg a szervezőknek a tiltakozást.
„Büszke vagyok rátok, nem hallgattok, és kiálltok a jogaitokért. Köszönöm, hogy megszerveztétek ezt a rendezvényt. Jövök veletek, akármikor kell”
– búcsúzott Satinská.
Gubík László kiállt Orosz Örs mellett, akit a tüntetésről vitt el e rendőrség a Beneš-dekrétuniokat „megkérdőjelező” feliratú láthatósági mellénye miatt. „Isten óvja Orosz Örsöt, bárhol legyen is, kiállunk melletted Örs” – kezdte beszédét Gubík.
Kijelentette, hogy az elnöki dekrétumok megszületésének és a csehszlovák, majd cseh és szlovák államiságát tényét nem vitatja, de a decemberi törvénymódosítást és a Beneš-dekrétumok alapján folytatódó földelkobzást elfogadhatatlannak tartja. „Nem engedjük, hogy a rosszul értelmezett nemzetállam szellemisége tönkre tegye a jövőnket, és nem hagyjuk, hogy mi újra ártatlanul vádlottakká váljunk” – mondta Gubík. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy 2026-ban a kollektív bűnösség ellen küzdőket bűnösnek nevezze a kormány és az igazságszolgáltatás.
„Nem vagyunk bűnösök, ha követeljük a kollektív megbélyegzés elítélését és egy kölcsönös, konkrét bocsánatkérésre alapozott történelmi megbékélést” – jelentette ki Gubík.
Lapunk információi szerint rövoddel a nagygyűlése befejeződése után Orosz kihallgatása befejeződött, és elhagyhatta a rendőrörsöt.
Dubéci is kiállt Orosz Örs mellett
“Vážené spoluobčanky a spoluobčania, tisztelt honfitársaim”
– kezdte két nyelven beszédét Martin Dubéci (Progresszív SZlovákia), a parlament alelnöke. Mielőtt beszédét elmondta volna, kiállt a nagygyűlés kezdetén letartóztatott Orosz Örs mellett.
“Hihetetlen, hogy 2026-ban olyan szabályok vannak életben, hogy a rendőrségnek egy láthatósági mellény miatt kell valakit őrizetbe vennie”
– mondta a parlament alelnöke.
A beszédét is két nyelven mondta, felváltva beszélt szlovákul és magyarul. A kassai származású politikus az alapiskolát magyarul végezte. “Az alapiskolában éltem meg a kétnyelvű bizonyítványok betiltása körüli drámát is, azóta is tudom, hogy milyen fontos az anyanyelven tanulni” – jelentette ki Dubéci.
Szerinte most ugyanaz a forgatókönyv érvényesül, mint az 1990-es években, amikor a politikusok a korrupciót, a maffiakapcsolataikat, saját hibáikat a magyarellenes retorikával akarták elfedni. “A koalíciót most sem gátolta semmi abban, hogy azt mondja: Progresszív Szlovákia, Magyar Szövetség, jogászok, aktivisták tárt kapukat döngettek, a konfiskáció olyan probléma, amiről tudunk, és ahogyan a köztársasági elnök a választások előtt ígérte a magyaroknak, megoldjuk ezt” – írta le a kormány előtt álló egyik lehetséges utat Dubéci.
Ficóék azonban szerinte másik utat választottak, harcot hirdettek mindenki ellen, aki meg akarta oldani a konfiskációt. Szerinte azonban a koalíció valami mást is elért: húsz év után egyesítették a szlovákiai magyarokat.
“A földelkobzások leállításáért felszólaltak az öltönyös politikusok, és a pulóveres aktivisták, a konzervatív gondolkodásúak és az úgynevezett balliberálisok is”
– mondta magyarul Dubéci. Számára ez azt mutatja, hogy a magyar közösség készen áll egy tisztességes párbeszédre a szlovákokkal, a történelmi hibák kölcsönös megnevezésére. Bízik benne, hogy szlovák részről lesz erre megfelelő fogadókészség.
“Szlovákia akkor lesz sikeres, ha a szlovákiai magyarok is sikeresek lesznek”
– mondta Dubéci.
A nagygyűlés utolsó felszólalója Kovács Balázs, az egyik szervező volt, aki nagyszülei csehországi kitelepítésére hivatkozva kijelentette: „Tartozunk szüleink, nagyszüleink és dédszüleink emlékének azzal, hogy kimondjuk: ami a második világháború után történt, annak soha nem lett volna szabad megtörténnie”.
Szerinte most nem a Beneš-dekrétumok létezésének megkérdőjelezése folyik.
„A probléma éppen az, hogy ezek egyáltalán létezhetnek, hogy ezeket az emberiségellenes jogi aktusokat valaha elfogadták” – mondta Kovács.
Megkérdőjelezi azonban, hogy „a dekrétumok igazságot és békét szolgáltattak volna”, és kétségbe vonja, „hogy a kollektív bűnösség alapján hozott törvények elfogadhatók lennének”. Szerinte ugyanilyen elfogadhatatlan az is, hogy 2026-ban, az Európai Unióban azért veszik el emberek földjeit, mert felmenőjük magyar vagy német volt. Szerinte be kell látnia mindenkinek, hogy „Robert Fico és rendszere soha nem volt, és soha nem is lesz a barátunk, de még csak alkalmi szövetségesünk sem!”
Kovács a jelenlévők nevében követelte, hogy töröljék el a büntető törvénykönyv kiegészítését, állítsák le a földelkobzásokat, és kérjenek végre bocsánatot az áldozatoktól.
A tüntetés a magyar és a szlovák himnusz eléneklésével ért véget.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
