Valóban elveszi a mesterséges intelligencia a munkánkat? Balaskó Réka2026. 01. 22., cs – 14:38
A mesterséges intelligencia munkahelyeket fenyegető szerepéről szóló félelmekkel szemben az Anthropic friss jelentése árnyaltabb képet fest.
A Claude nevű AI-asszisztens használatát elemző kutatás arra jutott, hogy a technológia jelenleg inkább támogatja a munkavállalókat, mintsem kiváltaná őket. A vizsgálat több millió, anonimizált beszélgetésen alapult, és nemcsak azt nézte, milyen gyakran használják az AI-t, hanem azt is, mire és milyen eredménnyel.
Mit csinál az AI valójában?
A jelentés újszerű megközelítést alkalmazott: úgynevezett „gazdasági primitívek” mentén elemezte az AI szerepét. Ezek azt mérik, hogy milyen típusú feladatokra kap megbízást az AI, mekkora önállóságot élvez, milyen tudásszint szükséges a használatához, és mennyire megbízható a teljesítménye.
A kutatók szerint ez „új perspektívát nyújt az AI gazdaságra gyakorolt hatásának megértéséhez”, különösen a munkakörök átalakulása szempontjából.
Kapcsolódó cikkünk
Az AI térhódításának következményeképp tömeges leépítés indult az országban.
Lassult a gazdaság, a fizetések nem követik kellőképpen az inflációt, a vállalatok pedig a költséghatékonyság jegyében humán erőforrások helyett előszeretettel választják a mesterséges intelligenciát.
Nemcsak a kisebb, hanem már a nagyobb, befutott cégek is elbocsátásokat kezdtek eszközölni, a tendencia már Szlovákiában is megfigyelhető – figyelmeztetett riportjában a Markíza.
A munkaadók egyre gyakrabban a megtakarításokat részesítik előnyben, ennek pedig a létszámcsökkentés a leggyorsabb módja. Legfőképpen a mérnököket, a technikusokat és az adminisztrációban tevékenykedőket érinti a leépítés: ezen szakmákban dolgozók közül tavaly novemberben több mint kétezren jelentkeztek a munkaügyi hivataloknál, ami jóval több, mint az előző években.
A mesterséges intelligencia révén a cégek ugyanazt a munkát kevesebb emberrel is el tudják végezni. Az olyan globális nagyvállalatok, mint például a Nestlé, a Lufthansa, a Google, a Meta vagy a Microsoft, több tízezer munkahelyet szüntettek meg, az így felszabaduló pénzt elsősorban az AI fejlesztésére fordítják.
Nem mindenhol és nem mindenkinek ugyanaz
A tanulmány kimutatta, hogy a munkák közel fele esetében már ma is alkalmazható az AI legalább a feladatok egy részére, ám a használat erősen egyenetlen. Leginkább a magas képzettséget igénylő területeken, például a szoftverfejlesztésben jelenik meg.
Ugyanakkor nem minden irodai munkát érint egyformán: „egyes foglalkozásoknál a legképzettebb feladatokat veszi át, másoknál a legegyszerűbbeket” – áll a jelentésben.
Földrajzi eltérések is láthatók: a gazdagabb országokban az AI inkább munkára és személyes célokra szolgál, míg az alacsonyabb jövedelmű térségekben főként tanulásra használják.
Automatizálás vagy együttműködés?
A kutatók különbséget tettek a teljes automatizálás és a munkát kiegészítő AI-használat között. Az utóbbi továbbra is meghatározó: a munkával kapcsolatos feladatok több mint felében az emberek együtt dolgoznak az AI-val, nem pedig átadják neki a teljes irányítást. A jelentés ugyanakkor óvatosságra int, mert a bonyolultabb feladatoknál csökken az AI megbízhatósága, ami mérsékli a tényleges időmegtakarítást.
„Minél összetettebb egy feladat, annál alacsonyabb Claude sikeraránya” – fogalmaznak a szerzők, hangsúlyozva, hogy az AI hatása végső soron a használat módján és a szabályozási környezeten múlik.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
