Nem hiszi, hogy az Egyesült Államok katonai erővel lépne fel Grönland megszerzéséért – jelentette ki Giorgia Meloni az újévi sajtótájékoztatóján. Az olasz miniszterelnök szerint a feszültség csökkentésének kulcsa nem területszerzés, hanem a NATO megerősített arktiszi jelenléte, amely egyszerre szolgálná az amerikai biztonsági érdekeket és elkerülné a szövetségesek közti konfliktust.
A vita középpontjában Donald Trump kemény hangvételű kijelentései állnak, amelyek szerint nem szeretne „arra ébredni”, hogy Kína és Oroszország az Egyesült Államok közvetlen szomszédságában jelenik meg Grönlandon keresztül. Több elemző – köztük az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio – ezt inkább tárgyalási taktikának, blöffnek tartja, semmint valódi inváziós szándéknak.
Meloni hangsúlyozta: egy amerikai katonai lépés súlyos következményekkel járna a NATO egységére, ezért Washington sem érdekelt a fenyegetések beváltásában. Ugyanakkor megérti az amerikai aggodalmakat Oroszország és Kína növekvő arktiszi aktivitása miatt, és támogatja egy közös észak-atlanti védelmi program kidolgozását.
A háttérben az európai szövetségesek – élükön Keir Starmer brit kormányfővel – már konkrét lépéseken dolgoznak. London katonai jelenlétet is elképzelhetőnek tart Grönlandon, elsősorban elrettentési céllal. A NATO katonai vezetői párhuzamosan egyeztetnek egy lehetséges misszióról, miközben Washington 45 millió dollár értékben Hellfire rakétákat szállít Dánia számára – sokak szerint ez is inkább a status quo megerősítését jelzi.
A legtöbb szakértő arra mutat rá: az Egyesült Államok már most is kiterjedt katonai hozzáféréssel bír a szigeten (Pituffik Űrbázis), így Grönland „elfoglalása” stratégiailag felesleges és politikailag kockázatos lenne. Európának azonban fel kell mutatnia valamit: olyan közös védelmi megoldást, amely lehűti Trump retorikáját – és megőrzi a szövetség egységét.
Euronews, Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
