Az Európai Unió döntéshozatalában csendes, de annál jelentősebb fordulat zajlik. Brüsszel egyre nyíltabban keresi – és alkalmazza – azokat a megoldásokat, amelyekkel ki lehet kerülni az egyhangúság követelményét. A cél világos: az ismétlődő vétók ne bénítsák meg az Uniót olyan stratégiai kérdésekben, mint Ukrajna támogatása vagy az energiapolitika. A folyamat azonban új törésvonalakat nyit meg – és Szlovákia Magyarországgal együtt egyre gyakrabban kerül a „problémás” tagállamok közé.
A változás egyik leglátványosabb példája az a közelmúltbeli uniós csúcstalálkozó volt, ahol a tagállamok többsége megállapodott egy 90 milliárd eurós közös hitelről, amely Ukrajna támogatását szolgálná 2026–2027-ben. A döntést 24 tagállam hozta meg, kihasználva a „megerősített együttműködés” mechanizmusát – így Szlovákia, Magyarország és Csehország kimaradt az egyezségből.
Az üzenet egyértelmű: az egyhangúság többé nem feltétlen előfeltétel, ha széles politikai konszenzus alakul ki. A precedens politikai súlyát jól jelzi, hogy Mikuláš Dzurinda, a Martens Centre vezetője szerint a legbefolyásosabb európai vezetők is egyre nyitottabbak a döntéshozatali szabályok átalakítására. Dzurinda az Euronewsnak nyilatkozva úgy fogalmazott: Friedrich Merz és Emmanuel Macron is támogatja a szavazási rendszer reformját.
Csakhogy a szerződések módosítása – amely ehhez szükséges lenne – maga is egyhangúságot igényelne. Magyarország, és potenciálisan más tagállamok, ezt aligha hagynák jóvá.
Éppen ezért az Európai Bizottság inkább gyakorlati megoldásokat választ. Diplomáciai források szerint Brüsszel tudatosan olyan jogszabálytervezeteket készít, amelyek elfogadásához nem kell egyhangú döntés.
Erre példa a REPowerEU terv, amely 2027-ig megszüntetné az orosz fosszilis energiahordozók uniós importját. Bár Magyarország és Szlovákia korábban mentességeket kapott, most olyan jogi konstrukció van napirenden, amely minősített többségi szavazással kényszerítené ki a leválást az orosz gázról – akár a két ország akarata ellenére is. Nem véletlen, hogy Pozsony és Budapest már jelezte: bírósághoz fordulhat.
A folyamat mögötti logikát Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője így foglalta össze:
„Egyértelmű elköteleződést látunk az EU vezetésében arra, hogy megkerüljék a magyar és szlovák vétók lehetőségét, és a kulcsfontosságú döntéseket minősített többséghez kössék.”
Ugyanakkor figyelmeztet is: ez a megoldás sem jogilag, sem politikailag nem sebezhetetlen.
A vita Szlovákiát kényes helyzetbe hozza. A vétójog a kisebb tagállamok szemében a nemzeti érdekek utolsó garanciája. Brüsszel szerint viszont, ha rendszeresen blokkolják vele a közös fellépést, az egész Unió cselekvőképessége sérül.
Szakértők arra figyelmeztetnek: a vétó megkerülése rövid távon működőképes megoldás lehet, hosszabb távon azonban alapjaiban alakíthatja át az Európai Unió működését. Ha az egyhangúság elve fokozatosan háttérbe szorul, az EU egy hatékonyabb – de politikailag megosztottabb – integráció felé mozdulhat el. A kérdés már nem az, hogy ez megtörténik-e, hanem az, hogy milyen áron.
SITA
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
