Még a szlovák szélsőjobbnak is túl radikális a Beneš-törvény Tokár Géza2026. 01. 09., p – 13:14
A TA3 Braňo Král-vezette esti vitaműsorában kaptak szerepet a Magyar Szövetség politikusai: Mózes Szabolcs és Őry Péter a Republika politikusaival vitatkoztak a Beneš-dekrétumokat érintő szabályozásról. A szélsőjobboldali párt elnöke kijelentette: nem szavazott volna a dekrétumok megkérdőjelezésének büntethetősége mellett.
A Král na ťahu című vitaműsor sajátos formátumban zajlik: két-két politikus vitázik egymással, a közönség SMS-szavazással fejezheti ki a szimpátiáját valamelyik fél felé, a témaköröket követő villámkérdések pedig fontos témákban késztetik gyors hadarásra a politikusokat. A vita ráadásul a két fél által meghívott szimpatizánsok előtt zajlik.
Beneš-dekrétumok – ez vállalhatatlan
A szélsőjobboldali, de a Magyar Szövetséghez hasonlóan szintén a parlamenten kívül politizáló Republikát Milan Uhrík elnök és Miroslav Suja alelnök képviselte a vitában. A beszélgetés sajátos keretek között folyt, keveredve kerültek elő a dekrétumokhoz csak lazán kapcsolódó témák: Szlovákia és Magyarország viszonya, a Beneš-dekrétumok múltbéli relikviaként kezelése, a kultúrharc és a magyar kisebbséget érintő problémák.
Mózes és Őry elsődleges célja az volt, hogy a szélesebb körű nyilvánosságnak is elmagyarázzák a dekrétumokkal kapcsolatos visszásságokat – a szlovák közvélemény ugyanis továbbra sincs tisztában az elkobzások súlyával és jelentőségével. A Republika képviselői ezzel szemben nem a dekrétumokról kívántak vitázni, hanem a liberalizmus bírálatát helyezték a középpontba.
A dekrétumok ügye kapcsán ezért a két párt politikusai nem is annyira vesztek össze, mint az előzetesen várható lett volna. Uhrík kijelentette, hogy nem szavazott volna a dekrétumok megkérdőjelezésének büntethetősége mellett, és jelezte, hogy álproblémának tartja a témát, ami a harmonikus szlovák-magyar kapcsolatok megtörésére irányul. Őry és Mózes a vita során jelezték, hogy az elkobzások valóban éves szinten, rendszerszinten zajlanak, és ismertették azt is, milyen módszerekkel sajátítják ki a telkeket a szlovák államhoz kapcsolható vállalatok. Végül mindkét fél megegyezett abban, hogy ez a gyakorlat fenntarthatatlan.
Magyarokra halászva
A beszélgetés második felében a dekrétumok témáján felülemelkedve a két párt jövőbeni irányultságáról és lehetőségeiről esett szó. A Magyar Szövetség képviseletében Mózes Szabolcs elhatárolódott a koalíciókötéstől a szélsőjobboldali párttal és a Smerrel is, Őry általánosabban fogalmazott a lehetőségekről.
A Republika politikusai ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy a párt a magyarokat is várja a soraiba, és hangsúlyosan a progresszivizmus ellen foglal állást, Dél-Szlovákiában is. A szélsőjobbodali párt képviselői nem cáfolták, de nem is erősítették meg, hogy a jövőben együttműködnének a jelenlegi kormánykoalíció pártjaival.
A vita során a Republika képviselői többször is megvádolták a magyar politikusokat a feszültségkeltéssel, amely szerintük a két nemzet közti gyakorlati együttműködés útjában áll, és állították, hogy a pártban valójában nincsenek tekintettel a magyarokra.
Ebben különösen Suja járt az élen, aki gyakran egyenesen kiabálva adta elő a mondanivalóját, és többször is a magyar nemzetiség érdekeinek elárulásával vádolta meg a Magyar Szövetséget – például a száj- és körömfájás kezelése kapcsán. Őry emlékeztette a politikust, hogy a Magyar Szövetség aktív szerepet játszott a helyi ellenintézkedések megszervezésében és a tiltakozásban is.
Kapcsolódó cikkünk
Szili Katalin, a magyar miniszterelnök külhoni magyarokért felelős főtanácsadója nyílt levelet intézett Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez: Ebben arra szólította fel Brüsszelt, hogy lépjen fel a Szlovákiában nemrég elfogadott jogszabály-módosítással szemben, amely a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését fél év börtönnel bünteti.
Szili védené a szólássszabadságot
Szili Katalin álláspontja szerint az intézkedés az európai jogrend alapjait támadja.
Levelében arra hivatkozott, hogy a szlovák törvény nyilvánvaló ellentétben áll az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkével, amely garantálja a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát.
Emellett az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélkezési gyakorlatára is utalt.
A főtanácsadó emlékeztetett arra, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke kiemelt védelmet biztosít a szólásszabadságnak, különösen a múlttal való szembenézés és az állami felelősség kérdésében. A strasbourgi bíróság több alkalommal is egyértelművé tette: az állam nem kényszerítheti rá a „történelmi igazságot” a társadalomra büntetőjogi eszközökkel. A kritikus hangok kriminalizálása aránytalan és összeegyeztethetetlen a demokratikus normákkal – fogalmazott.
Visszafogott szlovák reakció
A szlovák kormányhivatal a Facebookon reagált a levélre, hangsúlyozva, hogy tiszteletben tartja a magyar miniszterelnök főtanácsadójának eljárását, aki az Európai Bizottsághoz fordult az ügyben.
Közlése szerint, amennyiben jó szomszédi viszonyban felmerül a kérdés, hogy valamelyik fél belső jogszabálya összhangban áll-e az uniós joggal, erre léteznek megfelelő uniós mechanizmusok. Bár indokoltnak tartja a törvénymódosítást, teljes mértékben tiszteletben tartja Szili Katalin lépését, amellyel az Európai Bizottságtól kért állásfoglalást a jogszabály uniós joggal való összeegyeztethetőségéről.
A nézői kérdések blokkjában a Magyar Szövetséget ismét az autonómiáról és a szlovák alkotmány tiszteletben tartásáról kérdezték a Republika szimpatizánsai. Őry felhívta a figyelmet a szerbiai szlovák kisebbség autonóm jogaira. Milan Uhrík egy ellenkérdésre nem tudott három olyan konkrét esetet megnevezni, amikor a magyar közösséget segítő projekteket támogattak.
A műsor végén az SMS-szavazás eredményeit összesítve kiderült, hogy a Republika mozgósította jobban a támogatóit, 68:32 arányban nyerte meg ezt a voksolást.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
