A legfrissebb adatok jelentős egyensúlyhiányt mutatnak a tanárok elérhetőségében az egyes régiók között. Pozsony megye jelenleg akkora pedagógushiánnyal küzd, mint Szlovákia összes többi régiója együttvéve. „Nálunk minden tanárnak ugyanannyi a fizetése, függetlenül attól, hogy melyik régióban él és dolgozik. A regionális különbségek azonban hatalmasak” – magyarázza a jelenség okát a szakértő.
A hnonline.sk cikke szerint ez a leglátványosabban Pozsonyban mutatkozik meg, ahol a pedagógusbérek a helyi átlagkeresethez viszonyítva rendkívül alacsonyak. Míg a fővárosban az átlagbér eléri a 2372 eurót, addig Eperjes megyében ez az összeg 1553 euró, amihez viszonyítva a kezdő tanári fizetés már versenyképesebbnek tűnik.
Az Alma Career adatai rávilágítanak, hogyan csapódik le ez a nyomás a hiányzó pedagógusok valós számában, és hol a legkritikusabb a helyzet az alap- és középiskolákban.
Hol a legnagyobb a kereslet?
A munkaerőpiacon tapasztalható pedagógushiány az oktatási szinttől és a tantárgyaktól függően eltérő képet mutat. Az alapiskolák alsó tagozatán (első fok) elsősorban osztályfőnököket keresnek, akik a kulcsfontosságú tantárgyak többségét oktatják. Az Alma Career szerint 2025-ben az alapfokú oktatásra vonatkozó hirdetések 87 százalékát ezek a pozíciók tették ki.
A felső tagozaton (második fok) a kereslet főként azokra a tantárgyakra koncentrálódik, amelyek hosszú ideje problémásnak számítanak.
„Leggyakrabban matematika, angol nyelv, szlovák nyelv és irodalom, fizika, valamint informatika szakos tanárokat kerestek”
közölte Ľubica Melcerová, az Alma Career munkatársa. Hasonló a helyzet a középiskolákban is, ahol szintén az angol, a matematika, a szlovák, az informatika és a testnevelés oktatóinak pótlására összpontosítottak leginkább.
Nyugdíjba vonulás és alacsony bérek
A pedagógushiány régiónkban hosszú ideje mélyülő probléma, amely a következő években várhatóan tovább romlik.
„Évente mintegy 1500–2100 tanár hiányzik a rendszerből, és a 2026 utáni előrejelzések további romlást jósolnak”
figyelmeztet Eva Horníková, a Szlovákiai Alapiskolák Szövetségének elnöke.
A folyamat hátterében főként az idősebb pedagógusok nyugdíjba vonulása, a pedagógiai karokon végzettek alacsony száma, valamint az alacsony kezdőbérek, a magas adminisztrációs terhek és a szakma csökkenő presztízse áll. Horníková szerint a 2025-re és 2026-ra bejelentett, hét-hét százalékos béremelés a pályán lévőket segíti ugyan, de új emberek bevonzására nem lesz elegendő.
Az iskolák ezért kényszermegoldásokhoz folyamodnak: osztályokat vonnak össze, növelik a tanárok óraszámát, képesítés nélküli munkaerőt alkalmaznak, vagy improvizálnak az órarend összeállításakor.
„Ezek a lépések hosszú távon nem fenntarthatók, és negatívan befolyásolják az oktatás stabilitását és minőségét”
tette hozzá Horníková.
A reform csak a probléma egy részét oldja meg
Tomáš Drucker oktatási miniszter a nemrég bemutatott intézkedéstől várja a helyzet javulását. 2026 januárjától az alapdiplomával (Bc.) rendelkező pedagógushallgatók is munkába állhatnak az iskolákban, úgynevezett „tanárjelöltként”. Munka mellett azonban be kell fejezniük a mesterképzést. Három év elteltével a munkáltató a gyakorlatukat ugyanúgy beszámítja majd, mint a teljes értékű pedagógusokét. A változás a parlament által október elején elfogadott iskolatörvény-módosítási csomag része.
Drucker reformja azonban elsősorban a közismereti tárgyak tanárhiányát orvosolná, miközben a szakközépiskolákban más jellegű a gond: hiányoznak a mérnökök és a gyakorlati szakemberek a műszaki tantárgyak oktatásához.
Erre a problémára Pavel Ondek, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke is felhívta a figyelmet.
„A készülő reform csak a pedagógiai karok hallgatóit érinti, a műszaki szakokét nem. Kérdés tehát, hogyan oldják meg ezt például a leendő mérnökök esetében”
mondta. Ondek szerint ezek a szakemberek leginkább Pozsonyban és környékén hiányoznak a középiskolákból, mivel itt nehéz olyan mérnököt találni, aki hajlandó az alacsony tanári fizetésért dolgozni.
Rendszerszintű változásokat sürgetnek
A szakképző intézmények egyetértenek abban: ha Szlovákia több mérnököt szeretne, a rendszernek közelednie kell a munkaerőpiaci realitásokhoz. Az igazgatók három fő területet emelnek ki: jobb anyagi megbecsülést, a gyakorlati szakemberek iskolai belépésének egyszerűsítését és a szakképzésen belüli együttműködést.
Véleményük szerint segítene a tanári bérek szakterület szerinti differenciálása, hogy a műszaki végzettségű szakértők magasabb javadalmazást kaphassanak, mint az általános pedagógusok. Nekik ugyanis folyamatosan követniük kell a technológiai fejlődést, és az ipari igényekhez kell igazítaniuk az oktatást.
A második kulcsterület a gyakorlati szakemberek iskolai alkalmazásának megkönnyítése. Az igazgatók gyorsabb és rugalmasabb adaptációs folyamatot, illetve átmeneti képzési programokat javasolnak a pedagógiai képesítés nélküli technikusok számára. A cél, hogy a tanítás elérhető pálya legyen, ne pedig egy kétéves, anyagi támogatás nélküli akadálypálya.
A szakiskolák javasolják továbbá az intézmények közötti együttműködés erősítését és a szakemberek megosztását – például úgy, hogy a speciális tudású technikusok több iskolában is taníthassanak. További megoldást jelenthetne, ha bizonyos műszaki tantárgyakat központilag, online formában oktatnának egyszerre több iskola diákjainak.
Mennyit keresnek?
Egy kezdő tanár jelenleg bruttó 1243 eurós fizetéssel lép pályára, ami a januári emelés után 1330 euróra nő. Egy tízéves gyakorlattal rendelkező pedagógus jelenleg 1397 eurót keres, az ő bére a januári emelést követően bruttó 1496 euróra emelkedik.
hnonline.sk
Nyitókép forrása: canva.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
