Meddig osztható a házastársi közös vagyon? Kulcsár Péter2025. 12. 20., szo – 08:06
A házasság felbontásakor az egyik legkényesebb téma a vagyonelosztás. A felek nem mindig tudnak megegyezni, a dolog veszekedésbe fulladhat, és évekig húzódhat. Nem árt tudatosítani, hogy itt is létezik határidő, ameddig a kérdést a bíróságnak le kell zárnia. A válás kimondása után vajon meddig kell lezajlania a vagyonelosztásnak? Erre a kérdésre keresi a választ ifj. Mészáros Lajos jogász, olvasói levélre reagálva.
2024-ben váltunk el a férjemmel 10 év házasság után, közös gyermekünk nincs. A közös vagyon elosztására egyelőre nem került sor. Még a házasságkötés előtt kezdtünk építkezni, a ház mellé pedig már házasokként csináltattunk egy kiülőt is. A házra a kölcsönt a volt férjem fizette, és maga a ház is az ő nevén van. Én minden hónapban adtam neki a költségekbe 150 €-t, és a házba is sok mindent én vettem. Emellett pedig sok dolgot közösen vettünk. Mindezek ellenére a férjem szerint nekem nem jár a házból semmi, ráadásul, amikor megemlítem neki a vagyonosztást, mindig indulatosan reagál. Azt szeretném kérdezni, hogy érdemes-e a vagyon elosztását elindítani ennyi idő után?
Ahogy azt egy három héttel ezelőtti olvasói levélre reagálva említettük, a Tt. 40/1964 sz. Polgári törvénykönyv (Ptk.) 148. §-a értelmében a házastársi közös vagyon (szlovákul: bezpodielové spoluvlastníctvo manže-lov) általában a házasság megszűnésének napjával, tehát a válást kimondó bírósági döntés jogerőssé válásának napjával szűnik meg. Csakis ezután osztható el a közös vagyon, amelyet azok a dolgok képeznek, amelyeket a házastársak a házasság ideje alatt szereztek, kivéve az örökséget és az ajándékokat, valamint azokat a dolgokat, amelyek jellegüknél fogva csak az egyik házastárs személyes szükségleteit vagy munkavégzését szolgálják.
Fontos ugyanakkor tudatosítani, hogy a volt házastársaknak a válás után csak egy bizonyos, törvényileg meghatározott időszakban van lehetőségük a közös vagyon saját elképzelésük szerinti elosztására. A Ptk. 149/4. §-a szerint ez az időszak a válási döntés jogerősségének napjától számított 3 év, amely alatt a volt házastársak írásos megegyezést köthetnek a közös vagyon elosztásáról, vagy ha nem sikerül megegyezniük, ugyanebben a periódusban bármelyikük fordulhat a bírósághoz is, hogy az ossza el a közös vagyont.
Annak ellenére tehát, hogy olvasónk szerint már sok idő telt el a 2024-es válása óta, a Ptk. szempontjából még mindig van ideje akár megegyezni volt férjével, vagy bírósági kereset útján kezdeményezni a közös vagyon elosztását. A törvényi lehetőségeket pedig már csak azért is érdemes megfontolni, mert ha az említett határidő megegyezés vagy bírósági kereset benyújtása nélkül telik el, akkor a Ptk. értelmében egyrészt a saját szükségletekre használt ingóságok annak a volt házastársnak a kizárólagos tulajdonába kerülnek, amelyik az adott ingóságot használta, másrészt a közösen használt ingóságok és minden közös ingatlan pedig a volt házastársak társtulajdonába kerül, mégpedig 1/2–1/2 arányban.
Olvasónknak a közös vagyon elosztásának kezdeményezésére tehát csak egy bizonyos 2027-es napig van lehetősége. Ám nemcsak ezért érdemes mérlegelnie a felvázolt jogi lépéseket, hanem azért is, mert levele alapján több, a közös vagyont képező dologra is lehet jogosultsága az osztáskor. A házasságkötés után épített kiülő pl. biztosan a közös vagyonba tartozik, de közösnek kell tekinteni azokat a házba fektetett invesztíciókat is, amelyek a házasságkötés után valósultak meg. Sőt, a joggyakorlat szerint, ha a ház vízszintes és függőleges tartópillérei, illetve a tető csak a házasságkötés után készültek el, akkor még maga a ház is közös vagyonnak számít, tekintet nélkül arra, hogy kinek a nevén van. Ami pedig a költségek térítését illeti a házasság alatt, ezek már a felek házassága alatt szerzett közös bevételeiből származnak, így csak akkor van jelentőségük, ha ténylegesen csak a férj vagyonába voltak befektetve.
Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az [email protected] e-mail-címre küldhetik.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
