Szinte minden fontos éghajlati mutató kedvezőtlen irányba mozdult – derül ki az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legújabb éghajlati jelentéséből. Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza kiemelte, hogy a globális felmelegedés szinte teljes egészében emberi eredetű, ráadásul soha nem látott ütemben nő a Föld energiatöbblete.
Sajnos a Föld melegedése továbbra is egyértelmű, ebben egyetértenek a kutatók. Gyorsuló a melegedés, és szinte biztosan továbbra is emberi eredetű – mondta Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza az InfoRádióban.
Öt év alatt szinte minden mutató rosszabb lett, mint 2021-ben. A jelentésben a 2011–2020-as időszakra vonatkozó átlaghőmérsékletet mutatták be. Ez 1,09 fokos melegedést jelentett az iparosodás előtti időszakhoz, azaz az 1900-as időszak előtti évekhez képest, és ez ma már növekedett 0,17 Celsius- fokkal. Volt két kiugróan meleg évünk, a 2023-as és 2024-es évek, és volt benne egy hűvösebb La Nina-év, amikor globálisan kicsit hűvösebb volt az idő, de úgy tűnik, hogy
a 2025-ös év is melegebb volt minden 2023 előtti évnél.
Tehát ezek a természetes, hűvösebb kilengések, amelyet az El Nino és a La Nina okoz, azok már nem tudják mérsékelni és lejjebb vinni a Föld hőmérsékletét, mint korábban – mondta a szakértő.
Soha nem látott ütemben nő a Föld energiatöbblete. Ezt nagyon pontosan tudjuk mérni, illetve kiszámítani a műholdas megfigyelések óta, hiszen azok nagyon jól érzékelik a különböző bejövő energiákat. Azt láthattuk, hogy míg 1976–1995 között átlagosan 0,4 Watt energia érkezett a Föld átlagára nézve minden egyes négyzetméterre. A következő 20 évben, azaz 1996–2015 között ennek az átlaga már a duplájára volt, és most úgy tűnik, hogy 10 év alatt megint ugyanennyivel növekedett. Tehát ha gyorsan fejszámolunk, ez azt jelenti, hogy ma már a 80-as évekbeli érték háromszorosánál járunk, és a sebessége pedig megduplázódott, tehát 10 év alatt értük el azt az 1,2 watt/négyzetméteres többletenergia értéket, mint ami 10 évvel ezelőtt volt – fogalmazott
A kérdésre, hogy otthon a hétköznapokban mit tudunk tenni, hogy ne fogyasszunk ennyit, a szakértő azt mondta: jó, ha mindenki saját szintjén cselekszik.
Felújíthatjuk az épületeinket, amennyire tehetjük, az energiahatékonyság irányába. A közlekedésben is tehetünk lépéseket, nem biztos, hogy minden családtagnak külön autóra van szüksége,
ha ezt megtehetjük esetleg, és nem kell a gyereket vinni mindenhova. Az éttermekben is tehetünk erre vonatkozó lépéseket, és csökkenthetjük a pazarlásainkat, érdemes például helyi alapanyagokat fogyasztunk, ha megtehetjük. Tehát vannak olyan lépések, amiket mi magunk is meg tudunk tenni, de nyilván a legfontosabb, hogy a nagy kibocsátásokat, az energiaipart valamennyire megpróbáljuk visszaszorítani. Ezt egyrészt a saját fogyasztásunk által tudjuk megtenni, másrészt pedig úgy, hogy olyan politikusokat válasszunk, olyan döntéshozókat, akik ezeket valamennyire szintén szeretnék – mondta az elemző.
A klímaközi testület legutolsó jelentése elég borúlátó, még negatívabb képet fest a bolygó állapotáról. Az előző jelentés óta 0,17 fokkal nőtt a Föld átlaghőmérséklete.
Ha a szárazföldek éves maximális hőmérsékleteit nézzük, akkor a növekedés annak több mint duplája,
, és ugye mi nem a tengeri hőmérsékleteket tapasztaljuk, hanem a szárazföldieket. Ez jól mutatja, hogy globálisan is megnőtt a szárazföldi maximum hőmérsékletek értéke, nem csak lokálisan. És
ez az, amit mi is érzékelünk hőhullámok és aszályok formájában.
Korábban mindenki egyetértett abban, hogy a Földön globálisan növekszik a csapadék mennyisége, de az utolsó öt év frissítésével ez már nem tűnik olyan egyértelműnek, és már nem jelenthető ki, hogy van valamilyen növekvő trend a globális csapadék tekintetében. Ez egy újdonság a jelentésben, aminek az okait még vizsgálják, de valószínűleg annak köszönhető, hogy nagy az adatbázisok közötti különbség, és lehet, hogy a rendszer kissé másképp viselkedik, mint ahogy azt korábban láttuk – mondta Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza az InfoRádióban.
A cikk Szabó S. Gergő interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
